Duisburg
| Duisburg | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország | ||
| Tartomány | Észak-Rajna-Vesztfália | ||
| Kerület | Düsseldorf | ||
| Járás | Regierungsbezirk Düsseldorf (1815–) | ||
| Rang | járási jogú város | ||
| Alapítás éve | 861 | ||
| Polgármester | Sören Link főpolgármester (SPD) | ||
| Irányítószám | 47001–47279 | ||
| Körzethívószám |
| ||
| Rendszám | DU | ||
| Testvérvárosok | Lista Vilnius (1985. október 10. – ) | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 502 211 fő (2022. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 2096 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 33 m | ||
| Terület | 232,82 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 51° 25′ 56″, k. h. 6° 45′ 40″51.432222°N 6.761111°EKoordináták: é. sz. 51° 25′ 56″, k. h. 6° 45′ 40″51.432222°N 6.761111°E | |||
 Duisburg
Pozíció Észak-Rajna–Vesztfália térképén
| |||
 | |||
| Elhelyezkedése Észak-Rajna-Vesztfália térképén | |||
| Duisburg weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Duisburg témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Duisburg (köznyelvi ejtése: IPA ˈdyːsbʊɐ̯k, helyi ejtése: IPA ˈdyːsbʊə̯ç 
Duisburg) város Németországban, Észak-Rajna-Vesztfália tartományban. Neve az erődített ártéri hely német elnevezésből származik.
Fekvése
[szerkesztés]Duisburg 22 kilométernyire a tartományi fővárostól, Düsseldorftól, a Rajnát a Ruhrral összekötő, 4,5 km hosszú csatorna mellett található. A város a folyók közös árterén épült; legmagasabb pontja 33,52 méterrel, a legalacsonyabb 14,85 méterrel van a tenger szintje felett. A lakosság egyharmada a Rajna vízszintje alatt fekvő, gátakkal és szivattyúrendszerrel védett területen lakik.
Története
[szerkesztés]Duisburg már a rómaiak idejében Deuso néven a Rajna fontos rakodóhelye volt. A Deusoburg védelme alatt a Karolingok idején fríz kereskedők telepedtek le itt. Duisburg a 800 körüli évektől ismert volt jól menő kereskedelméről és királyi udvaráról. Igazi hajózásról csak a 11. századtól lehet itt beszélni. 1129-ben szabad birodalmi várossá nyilvánították. 1290-ben Rudolf Habsburg király a klevei grófoknál elzálogosította, így Clevehez (ma Kleve) került.
A 14. századtól a város a Hanza-szövetség tagja lett. 1655–1818 között egyetemi város. Duisburg 1831-től az ipari és kereskedelmi kamara székhelye volt. Ipari fellendülése a 19. század közepén vette kezdetét.
Gazdaság
[szerkesztés]A város földrajzi fekvése: az Északi-tengerre a Rajnán át történő kihajózási lehetősége a több folyó találkozásánál épült kikötőjét, mely Európa egyik legnagyobb folyami kikötője, nagy gazdasági jelentőségűvé teszi. Óriási nyersanyagforrásai - elsősorban kőszénkészletei révén - egymagában is nagy szerepe van az ország iparában. Szárazföldi közlekedés szempontjából is szerencsés a fekvése; fontos útvonalak vezetnek át rajta. Az 1930-as évek nagy autópálya-fejlesztése, az A3-as révén a közúti szállítást nagymértékben megkönnyítette. Vasúti és légi közlekedése is jelentős. Gazdasága sokáig a szénbányászaton és az acéliparon (Krupp Művek) alapult. Manapság a vasúti postalogisztika, az elektronika (Siemens, Hitachi) és a turizmus-szállodaipar adja fő bevételi forrásait.
Vasúti közlekedés
[szerkesztés]
Politika
[szerkesztés]Lakosainak száma 2011 elején pontosan 489 599 fő volt. Politikailag mindig is forrongó nép lakta.
A város szociáldemokratákból (39%), kereszténydemokratákból (33%) és a kisebb pártokból (10-10% alatt) álló önkormányzatát, az L-P-K után lemondott helyett, a 2012 februárjában megválasztott kereszténydemokrata Adolf Sauerland főpolgármestert vezeti.
2007. augusztus 15-én maffialeszámolás keretében, fejlövéssel megöltek hat embert Duisburgban. Egy olasz hírügynökség közlése szerint az olasz alvilághoz kapcsolható vérengzés történhetett Németországban.[2]
A Loveparade-katasztrófa
[szerkesztés]2010. július 24-én a Loveparade menekülési útvonalainak elégtelen megszervezése miatt több tucat fiatalt taposott agyon a valamitől megriadt, pánikban menekülő tömeg. Többen az erélytelen szociáldemokrata vezetésnek tulajdonították, hogy a városban ilyesmik történhetnek.
Híres duisburgiak
[szerkesztés]- Gerardus Mercator - az 1594-ben itt elhunyt Gerardus Mercator, eredeti nevén Gerhard Kremer (1512–1594) földrajztudós és kartográfus, aki az első tudományosan pontos térképet rajzolta.
- August Thyssen iparmágnás
- Franz Haniel iparmágnás
- Wilhelm Lehmbruck - 1881-ben Meiderichben született expresszionista festő és szobrász
- Karl Jarres - jelentős, duisburgi illetőségű politikus, aki 1914–1933 között a város főpolgármestere volt, miután 1923-tól 1925-ig a birodalmi külügyminiszteri posztot töltötte be. Az 1925-ös birodalmi elnökválasztáson, a második fordulóban Hindenburg javára visszalépett.
- Horst Schimanski, képzeletbeli duisburgi bűnügyi felügyelő a német Tetthely című krimi sorozatból, akit Götz George testesített meg 1981 óta.
Testvérvárosai
[szerkesztés]
Calais, Franciaország
Portsmouth, Egyesült Királyság
Vilnius, Litvánia
Wuhan, Kína
Gaziantep, Törökország
Lomé, Togo
.svg){kind=small}
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
- ↑ http://old.hirado.hu/videotar/?id=7492%7C[halott link] A Cosa nostra leszámolása
Források
[szerkesztés]- Bokor József (szerk.). Duisburg, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 26.
Látnivalók
[szerkesztés]- Kikötő - a Duisburg-Ruhrort-i kikötő Európa egyik legnagyobb folyami kikötője, összterülete (vízfelülete) 1022 hektár, 23 kikötőmedencével, 44 km-nyi rakparttal, melyen több mint száz futódaru és rakodóhíd, két vasútikocsi-buktató és a szén átrakodásához napi tízezer tonna kapacitású szénosztályozó működik. A legnagyobb európai folyami kikötő áruforgalma döntően a Rajna-torkolati kikötőkkel: Rotterdammal, Amszterdammal, Antwerpennel és a középső és felső Rajna más kikötőivel bonyolódik.
- Városháza (Rathaus) - 1897–1902 között épült klasszicista stílusban.
- Gerardus Mercator szobra - 1878-ban készült, a Városháza előtti téren áll.
- Megváltó temploma (Salvatorkirche) - A 14. században készült, késő gótikus stílusban, itt van Mercator sírja is.
- Hattyúk kapujának hídja (Schwanentor-Brücke) - A belvárost köti össze a Ruhrorttal. Ha alatta hajó megy el, a négytornyú híd liftszerűen felemelkedik.
- Városi színház - 1912-ben épült, klasszicista homlokzattal.
-2.jpg)
A Marxloh városrészben, 2008. október 26-án meg nyitottak egy muszlim mecsetet is.
