Tündér Lala (tévéjáték)
| Tündér Lala | |
| 1981-es magyar televíziós film | |
| Rendező | Katkics Ilona |
| Alapmű | Szabó Magda: Tündér Lala (1965) |
| Műfaj | fantasyfilm |
| Forgatókönyvíró | Békés József |
| Főszerepben | Irina Alfjorova Gelley Kornél Nagy Gábor Ernyey Béla Horváth Sándor Komlós Juci Mészáros Matci |
| Hang | Gedeon Elen |
| Zene | Wolf Péter |
| Operatőr | Bónis Gyula |
| Vágó | Sándor Éva |
| Jelmeztervező | Szekulesz Judit |
| Díszlettervező | Nagy Sándor |
| Gyártás | |
| Ország | Magyarország |
| Nyelv | magyar |
| Játékidő | 81 perc |
| Forgalmazás | |
| Forgalmazó | Magyar Televízió M1 (1998. április 13., hétfő, 12:30; 2005. június 11., szombat, 9:30; 2010. december 24., péntek, 10:30) M2 (1998. december 27., vasárnap, 15:20; 2008. március 24., hétfő 10:35; 2012. január 7., szombat, 13:00) M3 (2015. december 24., csütörtök, 12:10; 2017. december 24., vasárnap, 14:20) |
| Bemutató |  1981. december 24., csütörtök, 20:05 MTV 1 1982. december 27. (Mozi)  1984. szeptember 1985. május 31. |
| Eredeti magyar adó | M1 M2 M3 |
| Korhatár |  Korhatár nélkül megtekinthető |
| További információk | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Tündér Lala egy a Magyar Televízió által készített színes magyar mesejáték, tévéfilm, ifjúsági film Szabó Magda írása után Katkics Ilona rendezésében. Moziban is műsorra tűzték 1982-ben.
Bemutatójára 1981. december 24-én, csütörtökön 20:05-ös kezdettel került sor az M1 televíziócsatornán.
Készítették
[szerkesztés]- Rendező: Katkics Ilona
- Írta: Szabó Magda
- Forgatókönyvíró: Békés József
- Díszlettervező: Nagy Sándor
- Operatőr: Bónis Gyula
- Vágó: Sándor Éva
Szereplők
[szerkesztés]| Szerep | Megjegyzés | Színész |
|---|---|---|
| Írisz királynő | Tündérország uralkodója, Lala édesanyja, Áterpáter megzsarolja, hogy nyilvánosságra hozza, hogy a fiának félig emberi szíve van, ha nem megy hozzá feleségül. Magyar hangja: Borbás Gabi | Irina Alfjorova |
| Tündér Lala | királyfi | Mészáros Marci |
| Áterpáter | varázsló, kettős szerepben, kiderül róla, hogy valójában egy csaló | Gelley Kornél Nagy Gábor |
| Amalfi kapitány | Írisz királynő jegyese, de száműzik az országhatárra, miután Áterpáter megzsarolja a fiával a királynőt. | Ernyey Béla |
| Csill | patikus, de kiderül róla, hogy ő az igazi varázsló. Írisz királynő lemondása után Tündérország királyává választják | Horváth Sándor |
| Kencefice | Csill felesége, férje uralkodóvá választásával Tündérország királynéja lesz. | Komlós Juci |
| Omikron | az államtanács tagja | Benkő Gyula |
| Parancsnok | Sárosi Gábor | |
| Jusztin | az államtanács tagja | Tyll Attila |
| Péter | író | Bálint András |
| Bea | Péter unokahúga | Ferencz Orsolya |
| Dagi | az államtanács tagja | Győrffy György |
| Und | az államtanács tagja | Harkányi Endre |
| Citó | az államtanács tagja | Paudits Béla |
| Meccs | az államtanács tagja | Horkai János |
| Gigi | a kis Gigi, az igazat kiáltó egyszarvú, hangja: Pogány Judit | – |
| Minó | az államtanács tagja | Komáromi István |
| Komorna | Bor Adrienne | |
| Kormorán | magyar hangja: Kránitz Lajos | Jurij Szarancev |
| Gép | hangja: Csákányi László | – |
| Párna | hangja: ? | – |
| Szék | hangja: Szatmári István | – |
| Csodafa | hangja: Bencze Ilona | – |
| Szárny | hangja: Feleki Sári | – |
| További szereplők: | ||
| Bárány Frigyes (hang), Grűnwald Kati (hang). | ||
Fogadtatás
[szerkesztés]„A Tündér Lala, Szabó Magda furcsa, kicsit bizarr meseregénye kedvességével, bájával magához csalogatja a gyermek és az ifjúkor határán levő olvasót, csakhogy lerombolhassa illúzióit, elvegye a tökéletes világba vetett hitét. Nem jóságos, segítőkész tündéreket mutat be, akik – mint megannyi ismert mesében – boldogok, ha teljesíthetik az eltévedt vándor, vagy a királykisasszony kegyeit kereső legkisebb fiú kívánságait. A jókról bebizonyítani, hogy rosszak, a szépekről, hogy rútak is lehetnek, nem szokványos mesefordulat, nem szólva az ember-arcú, ember-lelkű tündérekről. A Tündér Lala nemcsak a jóság mögött rejtőzködő gonoszságot, a felfuvalkodottsággal palástolt ostobaságot pellengérezi ki, hanem még világgá is kürtöli: a tündérek is emberek. A földöntúli teremtmények leszálltak a piedesztálról, hasonlítanak hozzánk, olyannyira, hogy időnként becstelenek és bizalmatlanok, és ők sem szeretik, ha valaki túl kíváncsi és kilóg a sorból. Szabó Magda meséje „képes beszéd”, a „másság”, a különbözés igényéről, jogáról szól, tanulsága szerényen búvik meg a sorok között. Az iróniával, humorral fűszerezett kalandokban, az életteli, elnéző szeretettel formált hősökben a gyerekek önmagukra, mindennapjainkra ismerhetnek. A Tündér Lala – mint minden igazán bölcs mese – óvatosan terelgeti az élet rejtelmeire kíváncsi kicsinyeket. Az izgalmas, fordulatos mese szinte kínálkozik a megfilmesítésre, a kalandéhes és a bölcselkedésre hajlamos gyerekeket egyként elszórakoztathatja. A vásznon azonban – annak ellenére, hogy a film hűségesen követi a cselekményt – egészen más Tündér Lalát láthatunk, mint amit Szabó Magda írt. A mese lelke, szelleme veszett el, az ironikus félmondatokat, groteszk helyzeteket, tömör jellemrajzokat nem sikerült „átmenteni” a rendezőnek. Nem könnyű persze filmen érzékeltetni azt, amit a nyelv három jelzővel ki tud fejezni; egy sas látványa nem a mesében szereplő „bölcs, öreg és hallgatag” madarat jelenti. A meseregény teret hagyott a képi fantáziának is, a film – éppen mert hűségesen ragaszkodik a szöveghez – egyszerűen „leképezte” a történetet. A tündérek – ahogy az írva vagyon – repkednek, a haragos varázsló szájából lángnyelvek törnek elő, a technika jóvoltából minden hókuszpókusz megelevenedik, csak a mesehősök nem kelnek életre. Mint vértelen, lélektelen viaszbabák, úgy mozognak a színészek. A rendező, Katkics Ilona, számtalan kedves mesejáték alkotója (nevéhez fűződik többek között a népszerű Hagymácska és A kisfiú és az oroszlánok is) most mintha félt volna az érzelmektől. A mesebirodalom az Óperenciás tengeren túl, a Végevan-birodalmon innen terül el, gondolom mindannyian másmilyennek látjuk e képzeletbeli tájakat, s nehéz eldönteni, ki fest valósabb, helyesebb képet róluk. Katkics Ilona rideg, hideg Tündérországában, bájos tündéreiben nem ismerhetnek rá saját világukra a gyerekek. A nagyapásan öreg és okos sas, a világtól elzárkózó, könyvmoly Olvasó Nyuli és társai valahonnan a családból, a szomszédból, az iskolából már ismerősek a gyerekeknek. Szabó Magda el tudta hitetni, hogy a tündérek, a varázslók és az emberek egy és ugyanazon Földön élnek, a film fölénk, az égbe emelte őket. Csak a vásott Lala való közülünk: pufók, ügyetlen, darabos mozgású. Talán egy kicsivel több rútság, némi keserűség és irónia hiányzik a mesejátékból ahhoz, hogy valószerű legyen (természetesen csak amennyire a képzelet megfér a valósággal!), és, hogy megértsék, akiknek a történet szól: miért is rosszak a rossz emberek.”[1]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Lásd Koltai Ágnes (1983: 11).
Források
[szerkesztés]- Koltai, Ágnes (1983). „Tündér Lala. Varázslók és emberek” (magyar nyelven). Filmvilág 5 (1), 11. o. (Hozzáférés: 2018. június 7.)
További információk
[szerkesztés]- Tündér Lala (magyar nyelven). ISzDb. (Hozzáférés: 2018. június 7.)
- „Tündér Lala, 1981. december 24., csütörtök” (magyar nyelven). Rádió- és Televízióújság 26 (51), 20. o. [2020. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
