Aelita (film, 1980)

Aelita
1980-as televíziós film
Aelita és Losz mérnök
Rendező	Rajnai András
Alapmű	Alekszej Tolsztoj: Aelita
Műfaj	sci-fi film
Dramaturg	Jánosi Antal
Főszerepben	Moór Marianna Szokolay Ottó Bencze Ferenc
Operatőr	Szalay László Becsy Zoltán
Gyártásvezető	Németh Imre
Gyártás
Gyártó	Magyar Televízió
Ország	Magyarország
Nyelv	magyar
Játékidő	51 perc
Forgalmazás
Bemutató	1980. május 26.
Kronológia
Kapcsolódó műsor	Televíziós mesék felnőtteknek
További információk
IMDb PORT.hu
Sablon • Wikidata • Segítség

Az Aelita magyar fantasztikus film, a Magyar Televízió Alekszej Tolsztoj ős sci-fijét a Televíziós mesék felnőtteknek sorozatban dolgozta fel 1980-ban. Rajnai András rendezte, a forgatókönyvet Altonai L. Lajos írta.

Érdekesség, hogy ezt a filmet szakították meg Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós fellövésekor.

Történet

Losz mérnök 1922-ben útitársat keresett a Marsra, mert korábban rádiójeleket fogott a vörös bolygóról. Ez szerinte fejlett civilizációra utal, az ott élő emberek segítséget várnak bárkitől, aki becsületes szándékkal érkezik hozzájuk. Guszev, a kiszolgált vöröskatona jelentkezett a várhatóan veszélyekkel teli útra.

Az idegen bolygón hatalmas pókok támadtak a földiekre, majd egy furcsa repülőszerkezeten a helyi emberalakú lények is megérkeztek. Guszev fegyverrel akart rájuk támadni, de Losz nem tartotta célravezetőnek a harcot, megakadályozta az összetűzést. Az aranyarcú Aelita kedvesen fogadta az „Ég Fiait”, és biztosította őket jó szándékáról. Egy apró fordítógépet is adott a földieknek, hogy zavartalanul tárgyalhassanak. Egy felbukkanó fegyveres a kupola tetejéről azonban rájuk lőtt, Aelita testőrei rövid összecsapás után harcképtelenné tették a merénylőt. Tuszkub, Aelita apja akarta megöletni a földieket.

Aelita és Losz, Guszev és Iha kapcsolata a barátságnál is több lett. Guszev megismerte a távolbalátó szemet és a „Kellemes közérzet” papnőit. A Marson a nagytestű pókokkal ádáz harcot vívtak az aranytestűek, egyre inkább vesztésre álltak, egy haldokló világ haldokló lényei voltak.

Iha távolbalátó szemmel megmutatta a Legfelső Tanács termét, ahol a földiek sorsáról beszélgetett Tuszkub és Gor. Aelita apja továbbra is Losz és Guszev megsemmisítését követelte, mert a földiek inváziójától tartott. Iha elmesélte, hogy a marsiak többsége a mélyben él, bányákban és tápszerüzemekben dolgoznak. Guszev találkozni akart a munkásokkal. Odalent nem akartak szóba állni a földi emberrel, ekkor egy óriáspók megtámadta őket, Guszev egy kézigránáttal elpusztította a szörnyet.

A vöröskatona tájékoztatta a vele történt eseményekről Loszt, hamarosan Tuszkubbal és Aelitával is találkoztak. A mérnöki tanács elnöke feltárta a földiek előtt a Mars, a pusztuló üvegvárosok történetét. Egy szörnyű atomháborúról is beszélt, ami szinte lakhatatlanná tette a bolygót. Náluk nincsenek ehető állatok, nincsenek növények. Az ő sorsuk az értelmes lények tragédiája és szégyene. 20 000 év után (szerinte) joguk van a méltó halálra.

A munkások fellázadtak Gor mérnök vezetésével, a földiek is az elégedetlenek oldalára álltak. Tuszkub leromboltatta az átjárókat és elfogatta a munkások követeit. A Tanács az elnök leváltása mellett döntött, ám ő ezt nem fogadta el, a véres összecsapás elkerülhetetlenné vált.

Szereplők

• Aelita – Moór Marianna
• Losz mérnök – Szokolay Ottó
• Guszev vöröskatona – Bencze Ferenc
• Tuszkub, a Mérnöki Tanács elnöke, Aelita apja – Bozóky István
• Gor mérnök – Némethy Ferenc
• Iha, az ellenőrzés vezetője – Ladik Katalin
• Elnöki titkár – Sárosi Gábor
• Munkás – Sugár István
• Közreműködött: Köllő Miklós és a Dominó együttes

Irodalmi alapanyag magyarul

• Alexej M. Tolstoj: Aëlita. Regény a Marsról; Légrády, Budapest, 1926
• Aelita. Regény; ford. Gács András; Új Magyar Kiadó, Budapest, 1954 (Olcsó könyvtár)

Források

• Aelita a PORT.hu-n (magyarul)
• Aelita az Internet Movie Database oldalon (angolul)

További információk

• Aelita (1980) Mafab.hu
• Aelita Videa.hu (52:47)