Rudolf Heß

Rudolf Hess
Heß 1935-ben
A Nemzetiszocialista Német Munkáspárt führer-helyettese
Hivatali idő 1933. április 21. – 1941. május 12.
Führer	Adolf Hitler
Előd	tisztség létrehozva
Utód	Martin Bormann (mint pártkancellár)
Tárca nélküli miniszter a Hitler-kormányban
Hivatali idő 1933. december 1. – 1941. május 10.
Kancellár	Adolf Hitler
A Nemzetiszocialista Német Munkáspárt führerének magántitkára
Hivatali idő 1925 – 1935
Führer	Adolf Hitler
Előd	tisztség létrehozva
Utód	Martin Bormann
A Nagynémet Reichstag tagja
Hivatali idő 1932. június 1. – 1941. május 10.
Katonai pályafutása
Szolgálati idő	1914–1918
Rendfokozata	tartalékos hadnagy (Leutnant der Reserve)
Egysége	7. bajor tábori tüzérezred 1. gyalogezred
Csatái	első világháború nyugati front első ypres-i csata verduni csata román front
Születési név	Rudolf Walter Richard Hess
Született	1894. április 26. Alexandria, Egyiptom
Elhunyt	1987. augusztus 17. (93 évesen) Spandau, Nyugat-Berlin
Sírhely	Északi-tenger Wunsiedel
Párt	NSDAP
Szülei	Clara Münch Fritz Hess
Házastársa	Ilse Pröhl
Gyermekei	Wolf Rüdiger Hess
Foglalkozás	politikus pilóta kereskedő
Iskolái	Lajos–Miksa Egyetem
Halál oka	öngyilkosság akasztás által
Vallás	evangélikus kereszténység
Díjak	Grand Cross of the Imperial Order of the Red Arrows (1938) NSDAP arany párt jelvénye Vaskereszt Blood Order NSDAP szolgáltatási kitüntetése
Rudolf Hess aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Rudolf Hess témájú médiaállományokat.

Rudolf Walter Richard Heß (újabb írásmóddal Hess, ejtsd: hesz) (Alexandria, Egyiptom, 1894. április 26. – Nyugat-Berlin, 1987. augusztus 17.) nemzetiszocialista politikus, Adolf Hitler helyettese. A második világháborút követően Nürnbergben bíróság elé állították és életfogytig tartó börtönre ítélték.

Élete

A család apai ágon a németországi Wunsiedelből (egy Bajorország Felső-Frankföld kerületéhez tartozó városból) származott, édesapja, Fritz Heß és édesanyja, Klara Münch is kereskedőcsalád sarja; az apa maga is nagykereskedő volt. Heß az egyiptomi Alexandriában született, 1894. április 26-án. Itt végezte el az alapiskolát, majd 1908-ban Godesbergben (ma Bad Godesberg, Bonn kerülete) egy evangélikus iskolába iratkozott be. Érettségi után a svájci Neuchâtelben az École Supérieure de Commerce francia nyelvű kereskedelmi iskolát is elvégezte.

Az első világháborúban egy bajor önkéntes ezredben harcolt. Háromszor sebesült meg a fronton, egyszer súlyosan (Romániában tüdőlövést kapott). Harcolt többek között Verdun ostrománál. A világháború után kommunistaellenes szervezetekben harcolt. Hitlerrel 1920-ban ismerkedett meg, és hamarosan személyi titkára lett. Részt vett a müncheni sörpuccsban, ezért elítélték; a landsbergi börtönben főnökével együtt raboskodott. Itt segédkezett annak Mein Kampf című műve megírásában. Mivel Hitler nem szeretett írni, neki diktálta írógépbe a szöveget. 1933-tól Hitler helyettese az NSDAP-ban, tárca nélküli birodalmi miniszter és számos egyéb cím birtokosa lett. Aláírását viselik többek között a nürnbergi faji törvények, ő találta ki a Heil Hitler! köszöntést és a Führer elnevezést is. Az 1930-as évek második felében fokozatosan háttérbe szorult a törtető Hermann Göring mögött, aki azontúl Hitler második embere lett.

Angliába való repülésére az – egyik, feltételezett – ok, hogy nem tudta elviselni, hogy a Führer nem őt, hanem Göringet jelölte ki utódjául. A britbarát külpolitikai nézeteiről ismert Albrecht Haushofer egyetemi tanárral már évekkel azelőtt együttműködtek. Heß szerint a németek és az angolok a tökéletes árja fajhoz tartoznak, ezért együtt a világ uraivá válhatnak. Heß mindig közeledni próbált az angolok felé, és angolul is szívesen tanult. Számára elfogadhatatlan és felfoghatatlan volt, hogy az angolok nem így tekintenek rájuk, és gyűlölik Hitlert.

1941. május 10-én titokban Nagy-Britanniába repült, hogy a két ország közötti békekötésről tárgyaljon, s elérje azt, hogy a britek a németekkel közösen lendüljenek támadásba a kommunista Szovjetunió ellen. Hitler Heß elrepülése után két napig várt, majd érzékcsalódásoktól és illúzióktól megtévesztett őrültnek nyilvánította, cáfolva annak felhatalmazását. Heß tárgyalásai így sikertelenek maradtak. Repülőútja, annak körülményei ma is vitatéma a történészek körében. Egyesek szerint nem is Heß érkezett meg Nagy-Britanniába, hanem egyik hasonmása (mivel Heßt megölték). Mások szerint a brit titkosszolgálat vette rá az utazásra. Nem tisztázott az sem, hogy Hitler tudott-e a repülésről, de mindenesetre rettenetesen félt attól, hogy Heß esetleg elárulja az angoloknak a Barbarossa-tervet, a Szovjetunió megtámadását. A háborús balsikerek miatti nyomasztó idegállapotban levő Hitler azt hangoztatta, hogy Heßt kivégeztette volna, ha az angolok kiadják Németországnak.

Göring és Heß (jobbra) a nürnbergi per tárgyalótermében

Miután tárgyalásai sikertelennek bizonyultak, Heßt a Towerbe zárták. A háború végén Nürnbergben bíróság elé állították. A tárgyaláson nem használt tolmácsot, élt annak lehetőségével, hogy beszél angolul. A nürnbergi perben az ellene felhozott négy vádpontból kettőben találták bűnösnek: „békeellenes bűncselekmények” („agresszív háború kitervelése és előkészítése”), és „összeesküvés” más német vezetőkkel bűncselekmények elkövetésére. A nürnbergi börtönbe megérkezve bevezették annak parancsnokához, Burton C. Andrus ezredeshez, aki a helyi szabályokat adta tudtára. Heß jelezte, hogy nincs szüksége tolmácsolásra, mert beszél angolul. Andrus erről nem vett tudomást és továbbra is kizárólag tolmács útján volt hajlandó értekezni vele.

Nem találták vétkesnek a háborús bűnök és az emberiség ellen elkövetett bűncselekmények vádpontokban, azonban életfogytiglani börtönre ítélték, amit Spandau börtönében kellett letöltenie, amelynek őrzését a négy győztes nagyhatalom havonkénti váltású őrszemélyzettel látta el. Minden év márciusában, júliusában és novemberében szovjetek őrizték a börtönt, s ilyenkor a foglyok életkörülményei a durvább bánásmód miatt megnehezültek. Heß aktívan figyelte a hidegháborút és annak aktuális alakulása alapján terveket kovácsolt arra vonatkozólag, ha kiszabadul és újra fontos politikai szerepet játszhat. Régi párttársaiból és vele együtt fogvatartott náci prominensekből álló kormánynévsor összeállításán munkálkodott és rádióbeszédet írt, amelyben bejelentette volna, hogy a „nyugati megszálló hatalmak segítségével átvette a nyugati megszállási övezetek területén egy német kormány vezetését”.

1987-ben, 93 évesen halt meg a spandaui börtönben. Halála körülményei tisztázatlanok. Valószínűleg öngyilkos lett, de felvetődött annak a lehetősége is, hogy brit kommandósok gyilkolták meg. Rudolf Heß sírja eredetileg a család temetkezési helyén, Wunsiedelben volt, ami neonáci szervezetek zarándokhelye lett. Heß végrendeletében azt kérte, hogy ott temessék el, ahol szülei nyugszanak, és ahol családi nyaralójuk állt. A helyi evangélikus egyházközség először beleegyezett Heß kérésébe, ám 2011 júliusában mégis úgy döntött, hogy nem hosszabbítja meg a lejáró bérleti szerződést. Heß testét ezért a család beleegyezésével 2011. július 25-én exhumálták, azzal a céllal, hogy – végakaratát megsértve – elégessék és hamvait a tengerbe szórják.

Rudolf Heß volt az egyetlen vádlott, aki azt mondta: „Ich bereue nichts”, azaz „Nem bántam meg semmit”.

Források

Heß gépének roncsai a skóciai Bonnyton Moor közelében. 1941. május 10.

• Allen, Peter. The Crown and the Swastika: Hitler, Hess, and the Duke of Windsor
• Brenton, Howard. H.I.D.: Hess Is Dead
• Churchill, Winston S. The Second World War; Volume 3: The Grand Alliance (Cassell & Co., 1950)
• Cornell University Law Library – "Analysis of the Personality of Adolph Hitler" Cornell University lawschool. Readers can download a PDF version of the whole document
• Costello, John. Ten Days to Destiny: The Secret Story of the Hess Peace Initiative and British Efforts to Strike a Deal With Hitler. Also published as Ten Days That Saved the West
• Douglas-Hamilton, James. Motive for a Mission: The Story Behind Rudolf Hess's Flight to Britain
• Goodrick-Clarke, Nicholas. The Occult Roots of Nazism: The Ariosophists of Austria and Germany 1890-1935. (Wellingborough, England: Aquarian Press, 1985, ISBN 0-85030-402-4)
• Goodrick-Clarke, Nicholas. Black Sun: Aryan Cults, Esoteric Nazism and the Politics of Identity. (New York University Press, 2002, ISBN 0-8147-3124-4. Paperback 2003, ISBN 0-8147-3155-4)
• Ernst Haiger Fiction, Facts, and Forgeries: The 'Revelations' of Peter and Martin Allen about the History of the Second World War. The Journal of Intelligence History, Vol 6 no. 1 (Summer 2006 [published in 2007]), pp. 105–117.
• Harris, John. Hess:The British Conspiracy
• Hess, Ilse. Prisoner of Peace
• Hess, Rudolf. Selected speeches
• Hess, Wolf Ruidger. My Father Rudolf Hess
• Hutton, Joseph Bernard. Hess: The Man and His Mission
• Irving, David John Cawdell. Hess: The Missing Years 1941–1945
• Le Tissier, Tony. Farewell to Spandau
• Knopp, Guido for ZDF Hitlers helfer – Hess, der Stellvertreter. (German TV, 1998, ISBN 0-7509-3781-5)
• Kilzer, Louis C. Churchill's Deception: The Dark Secret That Destroyed Nazi Germany
• Leasor, James The Uninvited Envoy
• Machtan, Lothar. The Hidden Hitler (2001) ISBN 0-465-04308-9
• Manvell, Roger. Hess: A Biography
• Moriarty, David M. Rudolf Hess, Deputy Führer: A Psychological Study
• Nesbit, Roy Conyers, and Georges Van Acker. The Flight of Rudolf Hess: Myths and Reality
• Padfield, Peter. Hess: Flight for the Führer
• Padfield, Peter. Hess: The Führer's Disciple
• Picknett, Lynn, Clive Prince, and Stephen Prior. Double Standards The Rudolf Hess Cover-Up. ISBN 0-7515-3220-7
• Pile, G. Rudolf Hess: Prisoner of Peace
• Rees, John R., and Henry Victor Dicks. The Case of Rudolf Hess; A Problem in diagnosis and forensic psychiatry
• Rees, Philip, editor. Biographical Dictionary of the Extreme Right Since 1890 (1991, ISBN 0-13-089301-3)
• Royce, William Hobart The Behest of Hess's
• Smith, Alfred: Rudolf Hess and Germany's Reluctant War, 1939-41
• Sigmund, Anna Maria: A nácik asszonyai III., Európa Könyvkiadó, Budapest, 2008, ISBN 978-963-07-8616-4
• Tuccille, Jerome, and Philip S. Jacobs. The Mission (Dutton Adult, 1991 novel, ISBN 1-55611-199-1)
• Thomas, Hugh. The Murder of Rudolf Hess (republished as Hess: A Tale of Two Murders)
• Schwarzwäller, Wulf: Rudolf Hess, the Last Nazi (A Zenith edition)
• szerk.: Szabolcs Ottó: A nürnbergi per. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsésztudományi Kara és a Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozata, 63. o. (1967). ISBN 963-462-982-2 

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Rudolf Heß témájú médiaállományokat.

• A szovjetek makacssága tartotta börtönében Rudolf Hesst 46 éven keresztül
• Pintér István: Rudolf Hess rejtélyes élete és halála; ILK, Bp., 1987
• Hugh Thomas: Hess. Két gyilkosság története; ford. Nagy Imre; Balassi, Bp., 1994
• Wulf Schwarzwäller: Rudolf Hess, a helyettes; ford. Bründlinger-Béke Erika; Merényi, Bp., 1996
• Roy Conyers Nesbit–Georges Van Acker: Rudolf Hess. Mítosz és valóság; ford. Hideg János; Gulliver, Bp., 2000
• Lynn Picknett–Clive Prince–Stephen Prior: Kettős mérce. Alternatívák a Rudolf Hess-rejtély megoldására; közrem. Robert Brydon, ford. H. Prikler Renáta; Alexandra, Pécs, 2002
• Stefan Niemayer [Nemere István]: Hess, a rejtélyes; Könyvmíves, Bp., 2004
• Stefan Niemayer [Nemere István]: Rudolf Hess titokzatos életei és halálai; Anno, Bp., 2006
• Stefan Niemayer [Nemere István]: Náci háborús bűnösök. Hitler, Schellenberg, Goebbels, Hess; Titán-Computer, Bp., 2007