Rubídium-jodid
| Rubídium-jodid | |||
 rubídium-jodid | |||
| |||
| IUPAC-név | rubídium-jodid | ||
| Más nevek | rubi-i | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 7790-29-6 | ||
| PubChem | 3423208 | ||
| ChemSpider | 74226 | ||
| RTECS szám | VL8925000 | ||
| |||
| |||
| InChIKey | WFUBYPSJBBQSOU-UHFFFAOYSA-M | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | IRb | ||
| Moláris tömeg | 212,3723 g/mol | ||
| Megjelenés | szilárd | ||
| Sűrűség | 3,55 g/cm³[1] | ||
| Olvadáspont | 642–647 °C[1] | ||
| Forráspont | 1304 °C | ||
| Oldhatóság (vízben) | 152 g/100 ml | ||
| Hővezetés | 9,9 W/(m·K)[1] | ||
| Törésmutató (nD) | 1,6474[2] | ||
| Kristályszerkezet | |||
| Kristályszerkezet | köbös | ||
| Tércsoport | |||
| Rácsállandó | a = 7,342 Å[1] Å | ||
| Termokémia | |||
| Std. képződési entalpia ΔfH |
−328,7 kJ·mol−1[3] | ||
| Standard moláris entrópia S |
118,11 J·K−1·mol−1[3] | ||
| Hőkapacitás, C | 242,7 J/(kg·K) (10 °C-on)[1] | ||
| Veszélyek | |||
| MSDS | External MSDS | ||
| LD50 | 4708 mg/kg (patkány, szájon át) | ||
| Rokon vegyületek | |||
| Azonos kation | rubídium-trijodid rubídium-fluorid rubídium-klorid rubídium-bromid | ||
| Azonos anion | lítium-jodid nátrium-jodid kálium-jodid cézium-jodid | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A rubídium-jodid kémiai vegyület, képlete RbI, olvadáspontja 642 °C.
Előállítása
[szerkesztés]Rubídium-hidroxid és hidrogén-jodid reakciójával lehet előállítani:
De elő lehet állítani fém rubídium és jód heves reakciójával:
Tulajdonságai
[szerkesztés]Színtelen, vízben jól oldódó, köbös kristályokat alkot. A lángot vöröses lila színűre festi. Vízben való oldhatósága nő a hőmérséklet emelkedésével:
| Az RbI vízben való oldhatósága a hőmérséklettől függően [4] (100 g a telített oldat) | |||
| Hőmérséklet [°C] | 6,9 | 18,0 | 25,0 |
| Oldhatóság [g/l] | 57,9 | 58,98 | 62,05 |
A szerves oldószerek enyhén oldódik:
| Az RbI oldhatósága szerves oldószerekben[4] (100 cm³ a telített oldat) | |||
| Oldószer | 0 °C | 25 °C | |
| Acetonitril | 1,478 | 1,350 | |
| Propionitril | 0,274 | 0,305 | |
| Nitrometán | 0,567 | 0,518 | |
| Aceton | 0,960 | 0,674 | |
| Furfural | 4,930 | ||
Standard képződési szabadentalpiája ΔG0298 = −325,7 kJ·mol−1.[3]
Felhasználása
[szerkesztés]A rubídium-jodidot – más rubídium-halogenidekhez, mint a rubídium-klorid és a rubídium-bromid hasonlóan – használják fájdalomcsillapítóként, nyugtatóként, antidepresszánsként. Összetevője egy szemcseppnek (8 mg/ml RbI-t tartalmaz), amely Rubjovit® illetve Polijodurato® néven van piaci forgalomban. Vizsgálatok szerint allergiás reakciót válthat ki,[5] és gyulladást okozhat.[6]
Egyes homeopátiás szerekben is megtalálható 'Rubidium iodatum' néven vagy rövidítve 'rubi-i'.[7]
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Rubidium iodide című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Rubidiumiodid című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]CRC Handbook of Chemistry and Physics, 77 kiadás
- ↑ a b c d e Korth Kristalle – Rubidiumiodid. [2013. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 23.)
- ↑ Jean D'Ans, Ellen Lax: Taschenbuch für Chemiker und Physiker. 3. Elemente, anorganische Verbindungen und Materialien, Minerale, Band 3. 4. Auflage, Springer, 1997, ISBN 978-3-5406-0035-0, S. 688 (korlátozott előnézet a Google Könyvekben).
- ↑ a b c R. E. Dickerson, H. B. Gray, H.-W. Sichting, M. Y. Darensbourg: "Prinzipien der Chemie", Verlag Walter de Gruyter 1988, ISBN 9783110099690, S. 976. (korlátozott előnézet a Google Könyvekben)
- ↑ a b Aterton Seidell: "Solubilities Of Organic Compounds Vol - I", S. 1429. Volltext
- ↑ Rubidium als Allergiauslöser. [2016. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 23.)
- ↑ Contact dermatitis from rubidium iodide in eyedrops – Abstract[halott link]
- ↑ Remedia – Rubidium iodatum[halott link]