Lítium-jodid
| Lítium-jodid | |||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 10377-51-2, 17023-24-4 (monohidrát) 17023-25-5 (dihidrát) 7790-22-9 (trihidrát) | ||
| PubChem | 66321 | ||
| ChemSpider | 59699 | ||
| |||
| |||
| InChIKey | HSZCZNFXUDYRKD-UHFFFAOYSA-M | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | LiI | ||
| Moláris tömeg | 133,85 g/mol | ||
| Megjelenés | fehér, kristályos szilárd anyag | ||
| Sűrűség | 4,076 g/cm³ (szárazan) 3,494 g/cm³ (trihidrát) | ||
| Olvadáspont | 469 °C | ||
| Forráspont | 1171 °C | ||
| Oldhatóság (vízben) | 151 g/100 ml (25 °C) 433 g/100 ml (100 °C)[1] | ||
| Oldhatóság (metanol) | 343 g/100 ml (20 °C) | ||
| Oldhatóság (aceton) | 42,6 g/100 ml (18 °C) | ||
| Törésmutató (nD) | 1,955 | ||
| Termokémia | |||
| Std. képződési entalpia ΔfH |
−2,02 kJ/g vagy −270,48 kJ/mol | ||
| Hőkapacitás, C | 0,381 J/g K | ||
| Veszélyek | |||
| MSDS | External MSDS | ||
| EU Index | nincs listázva | ||
| Lobbanáspont | nem gyúlékony | ||
| Rokon vegyületek | |||
| Azonos kation | lítium-fluorid lítium-klorid lítium-bromid. | ||
| Azonos anion | nátrium-jodid kálium-jodid rubídium-jodid cézium-jodid | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A lítium-jodid ionvegyület, képlete LiI. Levegőn megsárgul, amit a jodid jóddá történő oxidációja okoz.[2] Kristályrácsa olyan, mint a NaCl kristályrácsa.[3] Többféle hidrátja ismert.[4]
A lítium-jodidot elektrolitként használják magas hőmérsékletű elemekben. Használják hosszú élettartalmú szárazelemekben, például szívritmus-szabályozókhoz. Szilárd formában használják fényporként neutrondetektálásra.[5] Használják jódkomplexekkel együtt napelemekben.
A szerves szintézisekben használják C−O kötés hasítására. Metilészterekkel reakcióba lépve karbonsavakat hoz létre:[6]
- RCO2CH3 + LiI + H2O → RCO2H + LiOH + CH3I
Hasonlóan reagál az epoxidokkal és az azaridinekkel.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Pradyot Patnaik. Handbook of Inorganic Chemicals. McGraw-Hill, 2002, ISBN 0-07-049439-8
- ↑ A PDF file from ESPICorp Inc., a supplier of lithium iodide (PDF). [2008. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2005. szeptember 16.)
- ↑ Wells, A.F. (1984) Structural Inorganic Chemistry, Oxford: Clarendon Press. ISBN 0-19-855370-6.
- ↑ Ulrich Wietelmann, Richard J. Bauer "Lithium and Lithium Compounds" in Ullmann's Encyclopedia of Industrial Chemistry 2005, Wiley-VCH: Weinheim. doi:10.1002/14356007.a15_393.
- ↑ Some lithium iodide phosphors for slow neutron detection, K. P. Nicholson et al. Br. J. Appl. Phys. 6 104-106 (1955) doi:10.1088/0508-3443/6/3/311
- ↑ André B. Charette, J. Kent Barbay, Wei He "Lithium Iodide" in Encyclopedia of Reagents for Organic Synthesis, 2005, John Wiley & Sons. doi:10.1002/047084289X.rl121.pub2
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Lithium iodide című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.