Rubídium-trijodid
| rubídium-trijodid | |
| Kémiai azonosítók | |
| CAS-szám | 12298-69-0 |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | RbI3 |
| Moláris tömeg | 466,18 g/mol−1 |
| Megjelenés | fekete kristályok[1] |
| Sűrűség | 4,03 g·cm−3 |
| Olvadáspont | 192 °C |
| Oldhatóság (vízben) | jól oldódik |
| Veszélyek | |
| Főbb veszélyek | nincs adat |
| Rokon vegyületek | |
| Azonos kation | rubídium-oxid rubídium-hidroxid |
| Rokon vegyületek | rubídium-jodid |
| Az infoboxban SI-mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok standardállapotra (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük. | |
A rubídium-trijodid egy rubídiumból és jódból álló kémiai vegyület képlete RbI3.
Előállítása
[szerkesztés]Rubídium-jodid és jód vizes oldatának hevítésével lehet előállítani:[2]
Tulajdonságai
[szerkesztés]Kristályai köbösek tércsoport:Pnma. Rács paraméterei: a = 1090,8 pm, b = 665,5 pm és c = 971,1 pm, elemi cellája négy atomot tartalmaz. Kristályszerkezete azonos izotípusú, mint a cézium-trijodidé. 270 °C-ra hevítve rubídium-jodidra és jódra bomlik. A rubídium-trijodid oldódik etanolban, dietil-éterben oldva bomlik.
Régebben hosszú ideig úgy gondolták, hogy a rubídium-trijodid reagál a jóddal, és a reakcióban polijodidok RbI7 és RbI9 keletkeznek.[3] Azonban az újabb kutatások ezt megcáfolták.[4][5]
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Rubidiumtriiodid című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- ↑ Jean D'Ans, Ellen Lax: Taschenbuch für Chemiker und Physiker. 3. Elemente, anorganische Verbindungen und Materialien, Minerale, Band 3. 4. Auflage, Springer, 1997, ISBN 978-3-5406-0035-0, S. 688 (korlátozott előnézet a Google Könyvekben).
- ↑ H. L. Wells, H. L. Wheeler: "Über Trihalogenverbindungen des Rubidiums und Kaliums" in Zeitschr. f. anorg. Chem. 1892, 1, S. 442ff. Volltext
- ↑ Anna Hamburger, R. Abegg: "Über die festen Polyjodide der Alkalien, ihre Stabilität und Existenzbedingungen bei 25 °C" in Zeitschr. f. Anorg. Chem. 1906, 50(4) S. 403-438. Volltext
- ↑ T. R. Briggs, E. S. Patterson: "The Polyiodides of Rubidium" in J. phys. Chem. 1932, 36, S. 2621. Volltext
- ↑ K. F. Tebbe, U. Georgy: "Die Kristallstrukturen von Rubidiumtriiodid und Thalliumtriiodid" in Acta Cryst. 1986, C42, S.1675-1678. doi:10.1107/S0108270186090972