Propanol
| Propanol | |||
 Propán-1-ol | |||
| |||
| IUPAC-név | Propán-1-ol | ||
| Más nevek | 1-propanol propil-alkohol n-propanol n-propil-alkohol propanol | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 71-23-8 | ||
| ChemSpider | 1004 | ||
| RTECS szám | UH8225000 | ||
| ATC kód | D08AX03 | ||
| Gyógyszer szabadnév | propanol | ||
| Gyógyszerkönyvi név | Propanolum | ||
| |||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C3H8O | ||
| Moláris tömeg | 60,010 g/mol | ||
| Megjelenés | Színtelen folyadék | ||
| Sűrűség | 0,8035 g/cm³, 20 °C[1] | ||
| Olvadáspont | −126 °C[1] | ||
| Forráspont | 97 °C[1] | ||
| Oldhatóság (vízben) | korlátlanul elegyedik[1] | ||
| Viszkozitás | 1,938 cP 25 °C-on | ||
| Kristályszerkezet | |||
| Dipólusmomentum | 1,68 D | ||
| Veszélyek | |||
| EU osztályozás | Gyúlékony (F) Irritatív (Xi)[2] | ||
| NFPA 704 |  3
1
0
| ||
| R mondatok | R11, R41, R67[2] | ||
| S mondatok | (S2), S7, S16, S24, S26, S39[2] | ||
| Lobbanáspont | 15 °C | ||
| LD50 | 1870 mg/kg (patkány, szájon át)[1] | ||
| Rokon vegyületek | |||
| Rokon alkoholok | Etanol izopropanol 1-Butanol | ||
| Rokon vegyületek | Propionaldehid Propionsav 1-klór-propán propil-acetát | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A propanol vagy pontosabban propán-1-ol, 1-propanol egy szerves vegyület, primer alkohol. Konstitúciós izomerje az izopropanol vagy más néven 2-propanol.
Kémiai tulajdonságai
[szerkesztés]Színtelen folyadék, a szaga a hétköznapi alkoholra (etanol) emlékeztető. Vízzel, etanollal és dietil-éterrel korlátlanul elegyedik. Főként oldószerként használják. A propanol gyúlékony vegyület, meggyújtva elég. A lángja alig világít. Az égésének termékei a szén-dioxid és a víz. Oxidációval propionaldehiddé és propionsavvá alakítható. A propionsav a krómsavas oxidációjával nyerhető.
Előállítása
[szerkesztés]A propanolt etilén, szén-monoxid és hidrogén reakciójával állítják elő. Ez a folyamat úgynevezett hidroformilezés. Ennek során először propionaldehid keletkezik, majd ez redukálódik tovább propil-alkohollá.
A szeszes erjedéskor keletkező úgynevezett kozmás olajok is tartalmaznak propanolt, ezekből is kinyerhető.
Felhasználása
[szerkesztés]A propanolt főként oldószerként használják. Felhasználható lakkok, festékek, cellulózszármazékok oldására. Emellett fertőtlenítésre is használható. Kiindulási anyag egyes szintéziseknél.
Források
[szerkesztés]- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Bruckner Győző: Szerves kémia, I/1-es kötet
- Kovács Kálmán, Halmos Miklós: A szerves kémia alapjai
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d e A propanol vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. október 22. (JavaScript szükséges) (angolul)
- ↑ a b c A propanol (ESIS)[halott link]