Etilénglikol
Etilénglikol | |||
IUPAC-név | Etán-1,2-diol | ||
Más nevek | Etilénglikol Monoetilénglikol 1,2-dihidroxietán Glikol | ||
Kémiai azonosítók | |||
CAS-szám | 107-21-1 | ||
| |||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | C2H4(OH)2 | ||
Moláris tömeg | 62,068 g/mol | ||
Sűrűség | 1,1132 g/cm³ | ||
Olvadáspont | −12,9 °C (260 K) | ||
Forráspont | 197,3 °C (470 K) | ||
Oldhatóság (vízben) | Vízzel minden arányban elegyedik. | ||
Viszkozitás | 16,1 mPa s[1] | ||
Veszélyek | |||
EU osztályozás | Ártalmas (Xn)[2] | ||
NFPA 704 | |||
R mondatok | R22[2] | ||
S mondatok | (S2)[2] | ||
Lobbanáspont | 111 °C (zárt csészében) | ||
Öngyulladási hőmérséklet | 410 °C | ||
LD50 | 4700 mg/kg (patkány, szájon át)[3] | ||
Rokon vegyületek | |||
Rokon többértékű alkoholok | propilénglikol glicerin | ||
Az infoboxban SI-mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok standardállapotra (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük. |
Az etilénglikol egy sűrűn folyó, édes ízű, mérgező folyadék. Fagyálló folyadékként használják. Egyszerűbb elnevezése a glikol. Szerves vegyület, a kétértékű alkoholok (diolok) legegyszerűbb képviselője.
Fizikai tulajdonságai
[szerkesztés]Az etilénglikol vagy monoetilénglikol (etán-1,2-diol) színtelen, sűrűn folyó, édes ízű, mérgező folyadék. A nagy viszkozitás oka az, hogy molekulái között erős hidrogénkötéseket alakít ki. Vízzel kiválóan elegyedik, de apoláris oldószerektől különválik. A molekula poláris részének hatása erősebb.
Felhasználása
[szerkesztés]A vízmolekulákkal erős hidrogénkötést képez, ami megakadályozza a szabályos jégkristályok kialakulását. Ennek eredményeképpen nagyon alacsony az olvadáspontja. 60%-os töménységű glikol -36 °C-on fagy meg. Ezért használják fagyálló folyadékként az autókban, épületgépészeti csőrendszerekben, vagy repülőgépek felületén végbemenő jégképződés ellen. Ezen kívül felhasználják még poliészter gyártásánál is.
Toxicitása
[szerkesztés]Az etilénglikol közepesen mérgező, embernél a minimális halálos dózis 1400 mg/testsúlykg, vagyis egy felnőtt esetében 75 ml, kb. fél pohárnyi. Veszélyességét az okozza, hogy édes ízű, ezért fennáll a nagyobb mennyiség elfogyasztásának veszélye. A fogyasztókhoz eljutó etilénglikol-tartalmú termékekbe (fagyálló) keserű ízt adó vegyületeket (denatónium-benzoát) ajánlott keverni.
A mérgezés első tünetei (30 perc-12 óra között) a központi idegrendszer működészavara, depressziója, ami szédülés, fejfájás, izomrángás formájában jelentkezik. A második fázisra (12-36 óra) felgyorsult légzés és szívdobogás jellemző. A harmadik fázisban (24-72 óra) vesetájéki fájdalom, véres vizelet, eleinte sok, aztán kevés vizelet jelzi a vese károsodását, ami kómához és halálhoz vezet.
A toxicitás kiváltója nem maga az etilénglikol, hanem a metabolitjai. Lebontásának első fázisában a máj alkohol-dehidrogenáz enzimje glikolaldehiddé alakítja (ezért a mérgezés ideiglenes ellenszere az etil-alkohol, amely lefoglalja ezt az enzimet), majd az aldehid-dehidrogenáz főleg glikolsavat és kisebb mértékben glioxált képez belőle. A mérgezés második fázisáért a glikolsav okozta elsavasodás felelős.
A glikolsav gyorsan lebomlik, főleg hangyasavra és szén-dioxidra, egy kisebb része (2,5%) viszont oxálsavvá alakul, amely kalcium-oxalát formájában kikristályosodik a vesében és ott szövetpusztulást és súlyos esetben a szerv teljes leállását okozza.
Az etilénglikol nagy dózisban patkányok esetében fejlődési rendellenességeket okoz az embriókban. Nyúlnál ilyen hatást nem sikerült megfigyelni, az ember esetében az ilyen hatások vitatottak.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Elert, Glenn: Viscosity. The Physics Hypertextbook. (Hozzáférés: 2007. október 2.)
- ↑ a b c Etilénglikol (ESIS)[halott link]
- ↑ Az etilénglikol vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. december 28. (JavaScript szükséges) (angolul)
- ↑ Edward W. Carney: An Integrated Perspective on the Developmental Toxicity of Ethylene Glycol Reproductive Toxicology Vol 8. No 2. pp 99-113, 1994