Mezőkeszi
| Mezőkeszi (Poľný Kesov) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nyitrai |
| Járás | Nyitrai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1113 |
| Polgármester | Ľubica Poluchová |
| Irányítószám | 951 14 |
| Körzethívószám | 037 |
| Forgalmi rendszám | NR |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 654 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 61 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 126 m |
| Terület | 10,22 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 09′ 47″, k. h. 18° 03′ 48″Koordináták: é. sz. 48° 09′ 47″, k. h. 18° 03′ 48″ | |
| Mezőkeszi weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőkeszi témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Mezőkeszi (szlovákul Poľný Kesov) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Nyitrától 18 km-re délre fekszik.
Története[szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint a falu területén már az i. e. 2000 körüli időben is éltek emberek. 1879-ben Sőtér Ferenc tornóci plébános ajándékaként került a MNM-ba egy éremlelet több darabja.[2]
1113-ban említik először. A feljegyzések szerint a falu eredetileg nem a mai helyén, hanem a Folyás-patak bal partján feküdt. Az 1332 és 1337 között kelt pápai tizedjegyzék már említi a falu Péter nevű papját.
1525-ben A nyitrai káptalan előtt Mezőkeszi Palásthy Gergely a Nyitra megyei Mezőkeszi birtokon egy jobbágytelkét Gimesi Forgách Ferencnek, Miklósnak, Lászlónak és Sebestyénnek 20 forintért zálogba adja.[3] 1533-ban egy tűzvészben 20 ház égett le a településen. 1555-ben török uralom alá került. A török a falutól északra védelmi céllal sáncokat épített. 1684-ben szabadult fel a török uralom alól.
Vályi András szerint "MEZŐKESZI. Szabad puszta Nyitra Várm. földes Ura G. Hunyadi Uraság, fekszik Űrményhez nem meszsze, és annak filiája." [4]
Fényes Elek szerint "Mezőkeszi (Alsó), puszta Nyitra vgyében, Komját filial. 220 kath., lak. Ut. p. Érsekujvár."[5]
A trianoni békeszerződésig területe Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben nem volt önálló község.
1970-ben 816 lakosából 814 szlovák volt.
1980-ban 707 lakosából 701 szlovák volt.
1991-ben 588 lakosából 582 szlovák és 2 magyar volt.
2001-ben 593 lakosából 585 szlovák és 1 magyar volt.
2011-ben 622 lakosából 582 szlovák, 2 cseh, 1-1 magyar, lengyel és orosz, illetve 35 ismeretlen nemzetiségű.
2021-ben 654 lakosából 2 (+1) magyar, 611 (+2) szlovák, 7 (+2) egyéb és 34 ismeretlen nemzetiségű volt.[6]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Fürdőjének termálvize 1200 m-ről tör fel, 49°C-os.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ MNM Éremtár, 1879 gyarapodási napló, 108-109.
- ↑ DLDF 47613
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ ma7.sk
Források[szerkesztés]
- DLDF 274527 - No. 44
- Takáč, P. 1944: História samostatnej obce Poľný Kesov
- Samuel, M. - Tirpák, J. - Hunka, J. 2004: Lokalizácia a prieskum zaniknutého stredovekého kostola v Poľnom Kesove. AVANS 2003, 166-168.
- Ivan Kuzma 2005: Letecká prospekcia v Nitrianskom kraji. In: Matej Ruttkay (ed.): Dávne dejiny Nitry a okolia. Nitra, 13-20.
- Nevizánsky Gábor 2013: K otázke pôvodu a datovaniu včasnostredovekých jednodielnych zubadiel. Zbor. SNM - Archeológia 23, 111-116.
- Nevizánszky Gábor - Prohászka Péter 2020: Honfoglalás és kora Árpád-kori soros temetők és leletek katasztere - Szlovákia. Budapest, 55.
- Fottová, E. - Poláková, Z. - Smetanová, P. - Zaujecová, M. 2020: Praveké a stredoveké nálezy v areáli Thermal Parku v Poľnom Kesove. AVANS 2015, 62.
