Ugrás a tartalomhoz

Mezőkeszi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Poľný Kesov szócikkből átirányítva)
Mezőkeszi (Poľný Kesov)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásNyitrai
Rangközség
Első írásos említés1113
PolgármesterĽubica Poluchová
Irányítószám951 14
Körzethívószám037
Forgalmi rendszámNR
Népesség
Teljes népesség654 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség61 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság126 m
Terület10,22 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 09′ 47″, k. h. 18° 03′ 48″Koordináták: é. sz. 48° 09′ 47″, k. h. 18° 03′ 48″
Mezőkeszi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőkeszi témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Mezőkeszi (szlovákul Poľný Kesov) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Nyitrától 18 km-re délre fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint a falu területén már az i. e. 2000 körüli időben is éltek emberek. 1879-ben Sőtér Ferenc tornóci plébános ajándékaként került a MNM-ba egy éremlelet több darabja.[2]

1113-ban említik először. A feljegyzések szerint a falu eredetileg nem a mai helyén, hanem a Folyás-patak bal partján feküdt. Az 1332 és 1337 között kelt pápai tizedjegyzék már említi a falu Péter nevű papját.

1525-ben A nyitrai káptalan előtt Mezőkeszi Palásthy Gergely a Nyitra megyei Mezőkeszi birtokon egy jobbágytelkét Gimesi Forgách Ferencnek, Miklósnak, Lászlónak és Sebestyénnek 20 forintért zálogba adja.[3] 1533-ban egy tűzvészben 20 ház égett le a településen. 1555-ben török uralom alá került. A török a falutól északra védelmi céllal sáncokat épített. 1684-ben szabadult fel a török uralom alól.

Vályi András szerint "MEZŐKESZI. Szabad puszta Nyitra Várm. földes Ura G. Hunyadi Uraság, fekszik Űrményhez nem meszsze, és annak filiája." [4]

Fényes Elek szerint "Mezőkeszi (Alsó), puszta Nyitra vgyében, Komját filial. 220 kath., lak. Ut. p. Érsekujvár."[5]

A trianoni békeszerződésig területe Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben nem volt önálló község.

1970-ben 816 lakosából 814 szlovák volt.

1980-ban 707 lakosából 701 szlovák volt.

1991-ben 588 lakosából 582 szlovák és 2 magyar volt.

2001-ben 593 lakosából 585 szlovák és 1 magyar volt.

2011-ben 622 lakosából 582 szlovák, 2 cseh, 1-1 magyar, lengyel és orosz, illetve 35 ismeretlen nemzetiségű.

2021-ben 654 lakosából 2 (+1) magyar, 611 (+2) szlovák, 7 (+2) egyéb és 34 ismeretlen nemzetiségű volt.[6]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Fürdőjének termálvize 1200 m-ről tör fel, 49°C-os.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. MNM Éremtár, 1879 gyarapodási napló, 108-109.
  3. DLDF 47613
  4. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  5. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  6. ma7.sk

Források[szerkesztés]

  • DLDF 274527 - No. 44
  • Takáč, P. 1944: História samostatnej obce Poľný Kesov
  • Samuel, M. - Tirpák, J. - Hunka, J. 2004: Lokalizácia a prieskum zaniknutého stredovekého kostola v Poľnom Kesove. AVANS 2003, 166-168.
  • Ivan Kuzma 2005: Letecká prospekcia v Nitrianskom kraji. In: Matej Ruttkay (ed.): Dávne dejiny Nitry a okolia. Nitra, 13-20.
  • Nevizánsky Gábor 2013: K otázke pôvodu a datovaniu včasnostredovekých jednodielnych zubadiel. Zbor. SNM - Archeológia 23, 111-116.
  • Nevizánszky Gábor - Prohászka Péter 2020: Honfoglalás és kora Árpád-kori soros temetők és leletek katasztere - Szlovákia. Budapest, 55.
  • Fottová, E. - Poláková, Z. - Smetanová, P. - Zaujecová, M. 2020: Praveké a stredoveké nálezy v areáli Thermal Parku v Poľnom Kesove. AVANS 2015, 62.

Külső hivatkozások[szerkesztés]