Planina Donja
| Planina Donja | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zágráb főváros |
| Község | Szeszvete |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 10362 |
| Körzethívószám | +385 01 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 492 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 327 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 55′ 37″, k. h. 16° 05′ 10″45.927000°N 16.086000°EKoordináták: é. sz. 45° 55′ 37″, k. h. 16° 05′ 10″45.927000°N 16.086000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Planina Donja település Horvátországban, Zágráb főváros Szeszvete városnegyedében. Közigazgatásilag a fővároshoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Zágráb városközpontjától légvonalban 15, közúton 25 km-re északkeletre, a Medvednica-hegység keleti részének déli lejtőin, a Srednjak-patak mentén fekszik.
Története
[szerkesztés]Planina első írásos említése 1209-ben történt „locus qui dicitur Planina”[2] alakban. 1279-ben „Planina terra” néven birtokként említik. E forrásokból kiderül, hogy a 13. század elején a johanniták a Lipa-hegy lábánál Szent György tiszteletére szentelt templomot és kolostort építettek. Ez később is „monasterium s. Georgii de Planina” néven említik. Ennek a megmaradt részeire épült aztán a mai Szent György-templom. Planina a középkorban egy ideig külön birtokot képezett, melynek központja egy Gradec nevű dombon állt.
A 19. század végén a kašinai öregek egy Pogányvárról beszéltek, mely a Szent György kápolnával átellenben állt és ahol egy halastó is volt. Ezt a helyet a kápolnától egy kilométerre keletre emelkedő magaslattal azonosították. Itt egy ellipszis alakú, fából és földből épített vár állhatott, amelynek keleti oldalán árok (vagy két árok) nyoma található. A tetején földút és sánc nyomai vehetők ki, melyet régészeti lelőhelyként jelölnek meg. Nyugati és déli oldalán kisebb mélyedések láthatók, valószínűleg egykori faházak maradványai a kultúrréteg látható nyomai nélkül. A zágrábi történeti levéltárban található dokumentumok között szerepel Károly Róbert 1328-ból származó oklevele, amely megerősíti a zágrábi káptalant kašinai birtokában és leírja a határvonalat a káptalani birtok és „Castrum antiquum Paganorum” területe között. A történeti dokumentumok tehát igazolják a szóbeli hagyományt.
Az első katonai felmérés térképén „Planina” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Planina” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Planina” néven 58 házzal, 509 katolikus vallású lakossal találjuk.[4] A 19. században a falu terület két részre, Planina Donja és Planina Gornja részekre oszlott.
A településnek 1857-ben 682, 1910-ben 1187 lakosa volt. Zágráb vármegye Zágrábi járásához tartozott. 1941 és 1945 a Független Horvát Állam része volt, majd a szocialista Jugoszlávia fennhatósága alá került. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 554 lakosa volt.
Népessége
[szerkesztés]| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 682 | 779 | 848 | 1.027 | 1.114 | 1.187 | 1.173 | 1.208 | 1.182 | 1.148 | 1.074 | 709 | 717 | 674 | 603 | 554 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent György tiszteletére szentelt római katolikus temploma[7] középkori eredetű. Annak a kolostortemplomnak a maradványaira épült, melyet még a johanniták építettek a 13. század elején. A dombtetőn álló épület egyhajós, négyzet alaprajzú szentéllyel, melyhez délről csatlakozik a sekrestye. Zömök harangtornya a nyugati homlokzat előtt áll, piramis alakú toronysisak fedi. A templomot körítőfal övezi, északkeleti oldalán pedig temető helyezkedik el. A bejárati portál gótikus, profilozott, kőkeretes, a főhajó és az előcsarnok masszív falazata középkori épület maradványa. A templomhajónál keskenyebb és alacsonyabb szentélyt félkupolás boltozat fedi, és 19. századi festmények díszítik.
- Pogányvár csekély nyomai a Szent György-templomtól 1 km-re keletre fekvő Gradec nevű magaslaton. A maradványok alapján itt egy ellipszis alakú földből és fából épített erődítmény állt, a keleti oldalon még látható a védőárok (vagy két árok) nyoma. A hegy teteje körül földes út és egy töltés látható. A lelőhely nyugati és déli oldalán kisebb mélyedések találhatók, valószínűleg faházak maradványai, a kultúrréteg látható nyomai nélkül.[8]
- A Bielek-patak felett, a Gradec nevű hellyel szemben, a Gradišće-dombon egy másik földvár nyomai is láthatók. A lelőhely Kašina településtől körülbelül 2,5 km-re északnyugatra található. Ettől északra egy mély, keskeny mélyedésben folyik a Bielek-patak, amely keletre egy kilométerrel lejjebb a Kašina-patakba folyik. Az itt állt vár egy központi földdombból állt, amelyet védőárok és földsánc vett körül. A terep alakja egyértelműen jelzi, hogy erődítményről van szó. Az erőd kör alakú erődítmények közé sorolható, mérete 90 x 80 m. Valószínűleg fából és földből építették, mert nincsenek romok, kő és egyéb építőanyagoknak sincs nyoma.[9]
Oktatás
[szerkesztés]A planina donjai iskola 1926. szeptember 13-án kezdte meg működését. Egyosztályos iskola volt, amelyet átmenetileg a szomszédságában bérelhető faházban helyeztek el. Abban az időben a két Planinának összesen 2008 lakosa volt és az iskolába 57 diák járt. 1929-ben ezen a helyen alakult meg a helyi „Seljačka sloga” egyesület, melynek vezetője az iskola akkori tanára, Zvonimir Gaži volt. A falu csak a háború vége után, 1950. február 7-én kapott új iskolaépületet, egy osztályteremmel, egy közösségi teremmel és egy tanárlakással. Ebben az iskolában a háború utáni több éven át (1958-ig) az elsőtől a hatodikig a tanulók együtt tanultak. 1959 óta az iskola négyosztályos, a felsősök a kašinai, vagy a vugroveci iskolába utaznak. 1978-ban egy iskolai sportpályát építettek mellette. Az iskolaépület azonban rossz állapotba került, így 38 éves működés után 1988. szeptember 19-én be kellett zárni.
Egyesületek
[szerkesztés]DVD Planina Donja önkéntes tűzoltó egyesület.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ azaz hely, amit Planinának neveznek
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...512. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 100. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-717.
- ↑ Damir Fofić: Studija zaštite i prezentacijskog potenciala arheološkog nalazišta Kuzelin i bliskih arheoloških nalazišta (horvát nyelven). Muzej Prigorja Sesvete, 2015. [2021. május 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 25.)
- ↑ Damir Fofić: Studija zaštite i prezentacijskog potenciala arheološkog nalazišta Kuzelin i bliskih arheoloških nalazišta (horvát nyelven). Muzej Prigorja Sesvete, 2015. [2021. május 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 25.)
Források
[szerkesztés]- Zágráb város hivatalos oldala (horvátul)
- Az általános iskola honlapja (horvátul)
- A kašinai plébánia honlapja (horvátul)
További információk
[szerkesztés]Darko Antolković blogja (horvátul)
