Ugrás a tartalomhoz

Đurđekovec

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Đurđekovec
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZágráb főváros
KözségSzeszvete
Jogállásfalu
Irányítószám10362
Körzethívószám+385 01
Népesség
Teljes népesség690 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság160 m
Terület2,80 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 52′ 60″, k. h. 16° 07′ 60″45.883300°N 16.133300°EKoordináták: é. sz. 45° 52′ 60″, k. h. 16° 07′ 60″45.883300°N 16.133300°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Đurđekovec témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Đurđekovec település Horvátországban, Zágráb főváros Szeszvete városnegyedében. Közigazgatásilag a fővároshoz tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Zágráb városközpontjától légvonalban 12, közúton 17 km-re északkeletre, a Medvednica-hegység keleti részének déli lejtőin, a Srednjak-patak bal partján, a Máriabesztercére menő régi út mentén fekszik.

Története

[szerkesztés]

A település valószínűleg a 18. század végén, vagy a 19. század elején keletkezett. A második katonai felmérés térképén „Gjurgjekovec” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Gyurgyekovczi” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Gyurgyekovecz” néven 22 házzal, 213 katolikus vallású lakossal találjuk.[3]

A településnek 1857-ben 199, 1910-ben 379 lakosa volt. Zágráb vármegye Zágrábi járásához tartozott. 1941 és 1945 között a Független Horvát Állam része volt, majd a szocialista Jugoszlávia fennhatósága alá került. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 96%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 778 lakosa volt.

Népessége

[szerkesztés]
Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
199 231 248 298 327 379 407 411 409 387 359 420 516 593 718 778

Nevezetességei

[szerkesztés]

Đurđekovec és Paruževina között, Szeszvetétől mintegy 5 km-re északra, a Kašina-patak völgyében található a Gradišče régészeti lelőhely. A helyszíni bejárás során a szakemberek itt nagy mennyiségű ókori építőanyag maradványait találtak, köztük sok római téglatöredékeket és számos kerámiatöredéket. Az építési törmelékben számos faltöredéket is találtak freskómaradványokkal és a padlófűtés elemeivel. A lelőhely északnyugati része kb. 80 cm-rel magasabb a környező területnél, ami egy késő ókori nagyobb épület létezését jelzi.[6]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Zágráb város hivatalos oldala (horvátul)