Žerjavinec
| Žerjavinec | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zágráb főváros |
| Község | Szeszvete |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 10360 |
| Körzethívószám | +385 01 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 526 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 127 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 52′ 01″, k. h. 16° 10′ 01″45.867000°N 16.167000°EKoordináták: é. sz. 45° 52′ 01″, k. h. 16° 10′ 01″45.867000°N 16.167000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Žerjavinec témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Žerjavinec település Horvátországban, Zágráb főváros Szeszvete városnegyedében. Közigazgatásilag a fővároshoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Zágráb városközpontjától légvonalban 15, közúton 18 km-re északkeletre, a Medvednica-hegység keleti részének déli lejtői alatt, Belovar és Soblinec között fekszik. Területén áthalad a 3-as számú főút és az A4-es autópálya is.
Története
[szerkesztés]A falu a zágrábi püspökség birtoka volt. A Szentlélek tiszteletére szentelt fakápolnáját már 1681-ben említik. 1720-ban az egyházi vizitáció szerint még jó állapotban volt, de 1757-ben már új, falazott kápolnát említenek a településen. A kápolna boltozott volt, három oltára volt, szentélye pedig kelet felé nézett. Főoltárát Branjug püspök adományozta. Ennek az oltárnak a vászonképe ma a Jézus és Mária szíve oltáron látható. Hogy megóvják a nedvességtől 1808-ban új tetőt kapott, majd 1811-ben kriptát ástak alá, hogy ezzel is kiszárítsák. Időközben titulusát Páduai Szent Antalra változtatták.
Az első katonai felmérés térképén „Sarjavinecz” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Serjavinecz vel Sarjavinecz” néven szerepel. [2]Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Serjavinecz” néven 22 házzal, 212 katolikus vallású lakossal találjuk. [3]
1857-ben 244, 1910-ben 390 lakosa volt. Zágráb vármegye Zágrábi járásához tartozott. 1941 és 1945 között a Független Horvát Állam része volt, majd a szocialista Jugoszlávia fennhatósága alá került. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 556 lakosa volt.
Népessége
[szerkesztés]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 244 | 267 | 247 | 367 | 337 | 390 | 382 | 433 | 441 | 427 | 435 | 417 | 362 | 410 | 537 | 556 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Szentlélek tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája 1746-ban épült. A kašinai plébániához tartozott, majd 1975-től az újonnan alapított soblineci plébánia része. Ma Páduai Szent Antal a titulusa. Védett kulturális emlék.
- A falu határában fontos transzformátorállomás található. Itt van Hévíz és Žerjavinec közötti kétrendszerű 400 kV-os magyar-horvát távvezeték végállomása.
Kultúra
[szerkesztés]A KUD „Mladi Prigorci” Žerjavinec kulturális és művészeti egyesületet 1980-ban alapították. Az egyesület tevékenysége során Žerjavinac és a környező térség dalainak és szokásainak kutatását végezte azzal a szándékkal, hogy megőrizzék azokat az utókornak. A régi parasztok és a helyiek elbeszélései és emlékei alapján rögzítette a régió dalait és táncait, összegyűjtötte a népviseleteket és a koreográfia kellékeit. Így jött létre a „Žerjavineci esküvő” című műsoruk koreográfiája és színpadi előadása, melynek zenei rendezését Josip Pustički végezte. Az egyesület tevékenysége a délszláv háború idején szünetelt, 2008-tól megújította működését.
Oktatás
[szerkesztés]A helyi gyermekek a soblineci általános iskolába járnak.
Sport
[szerkesztés]NK Prigorje Žerjavinec labdarúgóklub
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...592. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 105. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források
[szerkesztés]- Zágráb város hivatalos oldala (horvátul)
- Zafaz.hr: KUD Mladi Prigorci Žerjavinec (horvátul)
- A soblineci plébánia honlapja[halott link] (horvátul)
