Donji Trpuci
| Donji Trpuci | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zágráb főváros |
| Község | Brezovica |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 10253 |
| Körzethívószám | +385 01 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 446 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 138 m |
| Terület | 10,01 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 40′ 01″, k. h. 15° 55′ 59″45.667000°N 15.933000°EKoordináták: é. sz. 45° 40′ 01″, k. h. 15° 55′ 59″45.667000°N 15.933000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Donji Trpuci (1900-ig Cuceki) falu Zágráb közigazgatási területén Horvátországban, a főváros déli részén. Ma Zágráb Brezovica városnegyedéhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Zágráb városközpontjától 18 km-re délre, a Szávától délre elterülő Zágrábi-mező és a Vukomerići-dombság találkozásánál, a Lipnica jobb oldali mellékvize a Suha Lipnica partján, Donji Dragonožec és Gornji Trpuci között fekszik.
Története
[szerkesztés]A település már a 18. században létezett. Az első katonai felmérés térképén „Czuczeki oder Terpuczi” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Czuczekovo” néven szerepel. [2]Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Czuzeki vel Czuczekovo” néven 18 házzal és 166 katolikus lakossal találjuk. [3]
1857-ben 158, 1910-ben 299 lakosa volt. Zágráb vármegye Szamobori járásához tartozott. 1941 és 1945 között a Független Horvát Állam része volt, majd a szocialista Jugoszlávia fennhatósága alá került. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 99%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 428 lakosa volt.
Népessége
[szerkesztés]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 158 | 174 | 205 | 234 | 267 | 299 | 314 | 339 | 330 | 320 | 274 | 272 | 282 | 293 | 381 | 428 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Védett kulturális értékei a Trpučanska cesta 42. és 73. szám alatti népi építésű faházak.
A 42. számú lakóház[6] 1897-ben épült, kétszobás épület, konyhával és bejárati tornáccal. A 20. század húszas éveiben került a mia tulajdonos családjához. A keskenyebb, oromzatos homlokzat felső gerendájára az építési évszámot vésték. A ház nagyon alacsony, kőből rakott alapra épült, vízszintesen egymásra rakott, kézzel fűrészelt fagerendákból és deszkákból építették fel, amelyek egymáshoz illesztve egy egyenes vonalú sarkot alkotnak. A belső térben teljes mértékben megmaradt az eredeti födémszerkezet.
A 72. számú ház[7] egy kisebb méretű fa lakóépület, melynek földszintjét Lacko Ivšan építette 1923-ban kétszobás épületként. A keskenyebb, oromzatos nyugati homlokzat felső gerendájára az építés évszáma van ráírva. Az épület téglalap alaprajzából kiugró bejárati, fedett verandát Valent Ivšan tervezte. A ház alapja nagyon alacsony, kőből épült. A ház vízszintesen egymásra rakott, fűrészelt fagerendákból és deszkákból épült, amelyek úgy vannak összekötve, hogy egyenes vonalú sarkot képezzenek. Belül a ház falai mésszel meszeltek. A ház teljesen megőrizte az eredeti födémszerkezetet.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...124. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 82. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3006.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2996.
Források
[szerkesztés]Zágráb város hivatalos oldala (horvátul)
