Királyhegy

	Királyhegy (Piskorovce)
	; Királyhegy zászlaja
	; Királyhegy zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Varannói
Rang	község
Első írásos említés	1408
Polgármester	Pavol Šatník
Irányítószám	094 05
Körzethívószám	057
Forgalmi rendszám	VT
	Népesség
Teljes népesség	117 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	19 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	244 m
Terület	7,67 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 06′ 22″, k. h. 21° 43′ 55″49.106111°N 21.731944°EKoordináták: é. sz. 49° 06′ 22″, k. h. 21° 43′ 55″49.106111°N 21.731944°E
	Királyhegy weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Királyhegy témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Király-hegy (egyértelműsítő lap)

Királyhegy (1899-ig Piszkorócz, szlovákul: Piskorovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Varannói járásában.

Fekvése

Sztropkótól 15 km-re délkeletre, az Olyka-patak és az Ondava között fekszik.

Története

1408-ban említik először. Templomának harangja 1764-ből származott.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PISZKORÓCZ. Piszkorovce. Orosz falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Jekelfalusi Uraság, lakosai ó hitüek leginkább, fekszik napkel. Rohozsnyikhoz 1, dél. Gyapolóczhoz 1 1/2, n. ny. Orosz Tokajhoz egygy órányira; határja 3 nyomásbéli, hegyes, köves, és agyagos, rozsot, és zabot súllyos mivelés után termesztenek, piatza Sztropkón van.”^[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Piszkorócz, orosz falu, Zemplén vmegyében, Rafajócz fil. 254 g. kath., 7 zsidó lak., 475 hold szántófölddel, vizimalommal. Ut. p. N. Mihály.”^[3]

Régi fatemploma 1891-ben épült, háromtornyú épület volt.

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Királyhegy, azelőtt Piskorócz. A sztropkói uradalomhoz tartozott s annak sorsában osztozott, mígnem 1747-ben Pethő Zsigmond a sztropkói klastromnak adományozta. Újabbkori birtokosai azután a 'Sennyey és Horváth bárók voltak, a mult század közepe táján pedig Szinnyey Félix. Most nincs nagyobb birtokosa. Gör. kath. temploma nagyon régi. 1500 körül épült. A falu mindössze 21 házból áll, lakosai gör. kath. vallású tótok és számuk 129. Postája és távírója Sztropkó, vasúti állomása Homonna.”^[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 153, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 163 lakosából 141 szlovák és 22 ruszin volt.

2011-ben 144 lakosából 132 szlovák és 12 ruszin.

Nevezetességei

A falu természeti szépségeiről nevezetes.
A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1936-ban épült a korábbi, 1891-ben épített fatemplom helyett, amely tőle 200 m-re északabbra állt. 1989-ben megújították.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geográfiai szótára. (Hozzáférés: 2019. szeptember 12.)
↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség

További információk

Községinfó Archiválva 2020. augusztus 11-i dátummal a Wayback Machine-ben
Királyhegy Szlovákia térképén^{[halott link]}
Királyhegy a Máriakúti görögkatolikus plébánia honlapján
E-obce.sk

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geográfiai szótára. (Hozzáférés: 2019. szeptember 12.)

[4] Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség

[1]

[2]

[3]

[4]

Sablon:Varannói járás m v sz A Varannói járás települései
Varannó (Vranov nad Topľou)
Agyagospatak (Hlinné) • Alsógyertyán (Nižný Hrabovec) • Alsókomaróc (Komárany) • Alsóköcsény (Kučín) • Alsókörtvélyes (Nižný Hrušov) • Alsónyírjes (Slovenská Kajňa) • Aranyospatak (Zlatník) • Bábafalva (Babie) • Balázsi (Vlača) • Bányapataka (Banské) • Benkőfalva (Benkovce) • Csábóc (Cabov) • Csáklyó (Čaklov) • Csicsóka (Čičava) • Dávidvágása (Davidov) • Detre (Detrík) • Ércfalva (Rudlov) • Felsőfeketepatak (Čierne nad Topľou) • Felsőkázmér (Vyšný Kazimír) • Felsőmihályi (Michalok) • Gerlefalva (Girovce) • Giglóc (Giglovce) • Gyapár (Ďapalovce) • Györgyös (Ďurďoš) • Hencfalva (Hencovce) • Holcsík (Holčíkovce) • Istvántelke (Štefanovce) • Jeszenőc (Jasenovce) • Józsefvölgy (Juskova Voľa) • Kapipálvágása (Pavlovce) • Kelcse (Nová Kelča) • Királyhegy (Piskorovce) • Kisdomása (Malá Domaša) • Kisszabados (Ruská Voľa) • Klazány (Kladzany) • Kolcsmező (Dlhé Klčovo) • Kővágó (Kamenná Poruba) • Lőrincvágása (Vavrinec) • Majoros (Majerovce) • Máriakút (Rafajovce) • Mátyáska (Matiaška) • Merészpatak (Merník) • Magyarkrucsó (Nižný Kručov) • Nagykőpatak (Kvakovce) • Opálhegy (Zámutov) • Pétervágása (Petrovce) • Petkes (Petkovce) • Pósa (Poša) • Porszács (Prosačov) • Remenye (Remeniny) • Sókút (Soľ) • Szacsúr (Sačurov) • Szécsmező (Sečovská Polianka) • Tapolybánya (Jastrabie nad Topľou) • Tapolybeszterce (Bystré) • Tapolyhanusfalva (Hanušovce nad Topľou) • Tapolyhermány (Hermanovce nad Topľou) • Tapolyizsép (Vyšný Žipov) • Tapolymeggyes (Medzianky) • Tapolymogyorós (Skrabské) • Tapolyradvány (Radvanovce) •Tavarna (Tovarné) • Tavarnamező (Tovarnianska Polianka) • Telekháza (Sedliská) • Újszomotor (Žalobín) • Vehéc (Vechec) • Zemplénmátyás (Ondavské Matiašovce)