Petek
Petek (Petecu) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Hargita |
Község | Kányád |
Rang | falu |
Községközpont | Kányád |
Irányítószám | 537347 |
Körzethívószám | 0266 |
SIRUTA-kód | 86295 |
Népesség | |
Népesség | 219 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 223 (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 10′ 23″, k. h. 25° 14′ 13″46.173124°N 25.237023°EKoordináták: é. sz. 46° 10′ 23″, k. h. 25° 14′ 13″46.173124°N 25.237023°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Petek témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Petek (románul Petecu, németül Petek) falu Romániában Hargita megyében. A Székelyföld egyik peremfaluja.
Fekvése
[szerkesztés]Székelyudvarhelytől 18 km-re délre, a Verőfény-tető lábánál fekszik, Kányádhoz tartozik, melytől 5 km-re délre van. Földrajzi koordinátái: é. sz. 46° 10′ 00″, k. h. 25° 14′ 00″46.166667°N 25.233333°E
Története
[szerkesztés]1478-ban említi oklevél. Régi temploma 1587-ben épült a falutól távolabb és 1811-ben szélvihar áldozata lett. Mai református temploma 1811 és 1824 között épült. Innen ered a Petky család, melynek legnagyobb alakja Petky János erdélyi kancellár. 1876-ig Felsőfehér vármegyéhez tartozott. Ortodox temploma 1938-ban épült, 1966-ban bezárták. 1910-ben 844 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásához tartozott. A második bécsi döntés annak ellenére sem érintette, hogy az új határvonal mentén feküdt, és magyar többségű volt, de a döntőbírák Románia birtokában kívánták hagyni a Brassó–Tövis vasútvonal egészét. 1992-ben 317 lakosából 307 magyar és 10 cigány volt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Hargita megye. adatbank.ro
Források
[szerkesztés]Ablonczy Balázs: A visszatért Erdély 1940–1944 Bp. 2011