Ugrás a tartalomhoz

Perzsiai muszlim uralkodók listája

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Perzsa sahok listája szócikkből átirányítva)

Perzsia 651-ben lett az Arab Birodalom része, s bár az iszlám elterjedt a területén, és az arab nyelv is erősen hatott a lakosságára, mindig megőrizte kulturális különállását. A 9. század elejétől a területei önállósodtak, s több helyi dinasztia (Táhiridák, Számánidák, Szaffáridák stb.) uralkodott itt, amelyek általában elismerték a bagdadi kalifa névleges fennhatóságát. A térség nagy része rövid időre a szeldzsukok alatt egyesült, akik legyőzték a keleti Gaznavidákat, megdöntötték a nyugati Buvajhidák államait (1055-ben elfoglalták Bagdadot is) és hatalmukat fokozatosan kiterjesztették Mezopotámiára, Szíriára, Palesztinára, majd a Bizánccal vívott háborúk eredményeként egész Kis-Ázsiára. A Nagy-szeldzsuk Birodalom sem sokáig maradt egységes, a 11. század végétől helyi kisdinasztiák vették át a hatalmat, s a 12. századra a birodalom részeire bomlott. Ilyen helyzetben hódították meg a Hülegü kán vezette mongolok az iráni és mezopotámiai térséget, amelyet az Ilhánida Birodalomban egyesítettek (1256–1336). Az Ilhánidák bukása után különböző helyi fejedelemségek alakultak ki, illetve nomád török törzsszövetségek (így a Kara Koyunlu és az Ak-Kojunlu) vették át az ellenőrzést Nyugat-Irán felett.

A modern perzsa állami élet folyamatosságát 1501-től, a síát államvallássá tevő, térséget egyesítő Szafavidák trónra lépésétől számolják. A Szafavida-dinasztia a 18. században megbukott, és helyét a versengő Zandok, Afsáridák és Kádzsárok vették át, végül 1794-ben ez utóbbiak végleg egyesítették Iránt. A 19. században az angol és orosz hatalmi vetélkedés színtere lett az egyébként elmaradott ország. A két nagyhatalom 1907-ben két külön befolyási övezetre osztotta Perzsiát, amely így félgyarmattá vált. Az I. világháború után röviddel Reza Pahlavi vette át a hatalmat az utolsó Kádzsárt megbuktatva. Németbarátsága miatt 1941-ben angol és szovjet csapatok szállták meg az ország egyes részeit, és fiát, Mohammad Rezát tették trónra. Az Amerika- és Izrael-barát sah elnyomó, ország gazdaságának és társadalmának súlyos károkat okozó rendszerét 1979-ben az iráni forradalom során elűzték az utolsó perzsa sahot, és 1979. április 1-jén kikiáltották az iszlám köztársaságot.






Buvajhidák vagy Bújidák (9341055)

[szerkesztés]





Kis fejedelemségek az Ilhánok után

[szerkesztés]

Karakojunlu törzsszövetség (13751468)

[szerkesztés]

Akkojunlu törzsszövetség (13781508)

[szerkesztés]

A Timurida Császárság (13701449)

[szerkesztés]

Timur Lenk 1369-ben Transzoxánia emírjévé kiáltotta ki magát. 1370-ben Szamarkandban a „nagy emír” címet vette fel, mivel nem volt a Csagatáj-nemzetség tagja, ezért kán nem lehetett. Egy Csagatáj-nembéli árnyékkánt ültetett trónra, akinek nevében kormányzott, és a mongol birodalom újjáélesztőjévé kiáltotta ki magát. Fiai később már nem éltek a csagatáji legitimációval, de nem is a káni, hanem a szultáni címet vették fel.


Herat uralkodói (14051507)

[szerkesztés]


Szamarkand uralkodói (14051500)

[szerkesztés]


Csak alkirályok (vakil). A dátumokhoz lásd: [1].

Tabló

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Matz, Klaus-Jürgen: Ki mikor uralkodott? kormányzott?, Budapest, Springer, 1994.
  • John E. Morby: A világ királyai és királynői: Az idők kezdetétől napjainkig [ford.: Hideg János] (eredeti kiadás: J. E. Morby: Dynasties of the World. A Chronological and Genealogical Handbook, Oxford University Press, 1989.). Debrecen: Mæcenas. 1991. ISBN 963 7425 48 9  , 270–278. oldal

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]