Szultán ad-Daula
| Szultán ad-Daula | |
 | |
| Perzsia bújida emírje | |
| Uralkodási ideje | |
| 1012 – 1024 | |
| Uralkodóház | Buvajhidák |
| Született | 993 |
| Elhunyt | 1024. december (30-31 évesen) Siráz |
| Édesapja | Bahá ad-Daula |
| Gyermekei | Abu Kálídzsár Marzbán |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szultán ad-Daula témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szultán ad-Daula (tudományos átiratban Sulṭān ad-Dawla, arab betűkkel سلطان الدولة), eredeti nevén Abu Sudzsá (tudományos átiratban Abū Šuǧāʿ, arab betűkkel أبو شجاع; Bagdad, 993 – 1024 decembere) a dajlami származású Buvajhidák dinasztiájának tagja, főemír és Fársz fejedelme volt.
Abu Sudzsá Bahá ad-Daula örököseként huszonhárom éves korában lépett trónra. Al-Kádir kalifától a Szultán ad-Daula („a dinasztia hatalma”) tiszteleti nevet kapta meg. Abu l-Favárisz nevű öccsét Kermán helytartójává tette meg, így a tartomány 968-as meghódítása óta először elszakadt Fársztól – igaz, a Kivám ad-Daula nevet felvevő Abu l-Favárisz eleinte lojális maradt fivéréhez. Apjához hasonlóan a fárszi Sirázban rendezte be a székhelyét, és elsősorban dajlami származású hadseregre támaszkodott. Az uralma alá tartozó területek nyugati határvidékén, Mezopotámiában egy másik fivérét, Abu Táhirt nevezte ki helyettesének Dzsalál ad-Daula néven. Bagdadban a tényleges hatalmat egy ideig az apjuk által kinevezett Fahr al-Mulk birtokolta, de őt 1016-ban kivégezték Szultán ad-Daula parancsára. Ekkor rövidesen kirobbantak a korábban nagy erőkkel elfojtott vallási villongások, amelyeket már nem lehetett megállítani. A sirázi fejedelem egy dajlami parancsnokot, bizonyos Ibn Szálihánt küldte a helyzet rendezésére, de az iráni zsoldosok megjelenése újabb konfliktusokhoz vezetett a bagdadi török hadsereggel.
Szultán ad-Daula végül 1018-ban személyesen vonult be Bagdadba, de a helyzet ettől sem javult, ráadásul Kivám ad-Daula a gaznavida Mahmúddal szövetségben megtámadta Fárszot. A fejedelem visszament Fárszba és kiverte a támadókat, majd ismét Mezopotámiába tette át a székhelyét, mindhiába. A török hadsereg 1021-ben rászorította, hogy legfiatalabb öccsét, Abu Ali Haszant ismerje el Irak királyának, és térjen haza Sirázba. A Musarrif ad-Daula nevet felvevő fivér mellett Dzsalál ad-Daula Baszra kormányzója maradhatott. Hamarosan háborúskodás kezdődött a fivérek között, amely során 1023 körül Fársz urának még Huzesztánról is le kellett mondania öccse javára, aki ettől kezdve a főemíri titulust is viselte, és nem ismerte el fivére főségét.
Szultán ad-Daula 1024 decemberében halt meg, a híradások szerint túlzott alkoholfogyasztás következtében. Sirázi trónját fia, Abu Kálídzsár örökölte, aki folytonos háborúskodással idővel vissza tudta szerezni Irakot és Kermánt, de a dinasztia megroppanását már nem tudta orvosolni.
Források
[szerkesztés]- Tilman Nagel: Buyids. In Encyclopaedia Iranica, IV. kötet. 1990. arch Hozzáférés: 2011. február 1.
- Hugh Kennedy: The Prophet and the Age of the Caliphates: 600–1050. London: Longman. 1986.
| Elődje: Bahá ad-Daula |
Főemír
1012–1023 |
Utódja: Musarrif ad-Daula |
| Elődje: Bahá ad-Daula |
Fársz emírje
1012–1024 |
Utódja: Abu Kálídzsár Marzbán |
