Peking–Sanghaj nagysebességű vasútvonal
- Ez a szócikk a nagysebességű vasútvonalról szól. Az alacsonyabb sebességű vasútvonalhoz lásd a Peking–Sanghaj-vasútvonal szócikket!
Peking–Sanghaj
nagysebességű vasútvonal | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 CRH5A villamos motorvonat a vasútvonalon | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Vonal: | 2 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hossz: | 1318 km | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Nyomtávolság: | 1435 mm | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Feszültség: | 25 kV 50 Hz ~ | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Maximális sebesség: | 380[1] km/h | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Peking–Sanghaj nagysebességű vasútvonal témájú médiaállományokat. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Peking–Sanghaj nagysebességű vasútvonal | |
.jpg) | |
| Típus | nagysebességű vasútvonal |
| Tulajdonos | Beijing-Shanghai High-Speed Railway Company |
 Peking–Sanghaj nagysebességű vasútvonal
Pozíció Kína térképén
| |
 é. sz. 35° 31′ 45″, k. h. 118° 48′ 16″35.529137°N 118.804498°EKoordináták: é. sz. 35° 31′ 45″, k. h. 118° 48′ 16″35.529137°N 118.804498°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Peking–Sanghaj nagysebességű vasútvonal témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Peking–Sanghaj nagysebességű vasútvonal (egyszerűsített kínai: 京沪高速铁路, hagyományos kínai: 京滬高速鐵路, pinjin: Jīng hù gāosù tiělù, magyaros átírás: Csing hu kaoszu tielu) egy normál nyomtávolságú, kétvágányú, 25 kV 50 Hz-cel villamosított nagysebességű vasútvonal Kínában Peking és Sanghaj között.
A vasútvonal a Kínai Népköztársaság két nagy gazdasági övezetét köti össze: a Bohai gazdasági peremet és a Jangce folyó deltáját.[2] Az építkezés 2008. április 18-án kezdődött,[3] a vonalat 2011. június 30-án nyitották meg a kereskedelmi forgalom előtt,[4] a tervezettnél egy évvel korábban.[5] Az 1318 kilométer hosszú nagysebességű vasútvonal a világ leghosszabb nagysebességű vasútvonala, amelyet valaha egy ütemben építettek.[6][7][8]
A vonal a világ egyik legforgalmasabb nagysebességű vasútvonala, 2019-ben több mint 210 millió utast szállított,[9] ami több, mint a teljes TGV vagy Intercity Express hálózat éves utasforgalma. Ez egyben Kína legnyereségesebb nagysebességű vasútvonala is, 2019-ben 11,9 milliárd jüan (1,86 milliárd amerikai dollár) nettó nyereségről számolt be.[10]
A Peking Déli pályaudvaráról Sanghaj Hungcsiao pályaudvarra tartó non-stop vonat menetideje 3 óra 58 perc volt,[11] ezzel a világ leggyorsabb menetrend szerinti vonata lett, szemben a párhuzamosan közlekedő hagyományos vasútvonalon közlekedő leggyorsabb vonatok 9 óra 49 percével.[12] Eleinte a vonatok maximális sebessége 300 km/h-ra volt korlátozva, a leggyorsabb vonat 4 óra 48 perc alatt jutott el Peking déli pályaudvaráról Sanghaj Hongqiao-ba, egy megállóval Nanjing déli pályaudvarán.[13] 2017. szeptember 21-én a 350 km/h-s üzemet állították vissza a China Standardized EMU bevezetésével. A járatokat a kínai szabványosított EMU-val közlekedtetik. Ez a Peking és Sanghaj közötti utazási időt körülbelül 4 óra 18 percre csökkentette a leggyorsabb menetrend szerinti vonatokon, amelyek 1 302 km-es út során 291,9 km/h átlagsebességet érnek el, így ezek a járatok a leggyorsabbak a világon.[14][15]
A Peking-Sanghaj nagysebességű vasút 2020-ban került a sanghaji tőzsdére.[16]
Specifikáció
[szerkesztés]Zhang Shuguang, Kína nagysebességű vasúthálózatának akkori főtervező-helyettese szerint a tervezett folyamatos üzemi sebesség 350 km/h, a maximális sebesség pedig akár 380 km/h is lehet.[1][17][18] A Peking és Sanghaj közötti kereskedelmi átlagsebességet 330 km/h-ra tervezték, ami a vonat menetidejét 10 óráról 4 órára csökkentette volna.[19] A vonalon használt gördülőállomány főként CRH380-as vonatokból áll. A vonalon a CTCS-3 alapú vonatbefolyásoló rendszert használják, amely lehetővé teszi a 380 km/h maximális sebességű haladást és a minimális vonatköz 3 percre csökkentését. A 20 MW (27 000 LE) teljesítményfogyasztás és a körülbelül 1050 utas befogadóképesség mellett az egy utasra jutó energiafogyasztás Peking és Sanghaj között kevesebb mint 80 kWh kell, hogy legyen. A vonal része a Peking–Tajpej nagysebességű vasúti folyosónak.
Története
[szerkesztés]Kína eredetileg a két város között mágnesvasutat tervezett építeni, ám a hatalmas költségek miatt ezt végül elvetették, és a hagyományos nagysebességű vonal mellett döntöttek.[20][21] Az építkezés 2008. április 18-án kezdődött meg az 1318 km hosszú, nagysebességű vasútvonalon. A megvalósíthatósági tervet 2007 szeptemberben hagyták jóvá. A minisztérium a vonal építésének teljes költségét 17,3 milliárd dollárra becsülte. A kínai gazdasági újság, a China Economic Daily szerint a teljes költség elérheti a 23 milliárd dollárt is. A munka 2011-ben fejeződött be.[1]
Útvonal
[szerkesztés]
A vasútvonal 1060,6 km hosszan halad hidakon, összesen 244 db-on, melyek a vonal 80,5%-át alkotják. Tanjang () és Kunsan () között található a világ két leghosszabb vasúti hídja, a Tanjang-Kunsan vasúti híd () és a Tiencsini vasúti híd (). Az első 164 km, a második pedig 113,7 km hosszú. Továbbá 22 alagút is épült összesen 16,1 km hosszan. A vonatok legkisebb követési ideje 3 perc.
Finanszírozás
[szerkesztés]A Kína Vasúti Minisztérium (MOR) külföldi vállalatokat kért fel a vonal finanszírozásában való közreműködésre az ünnepélyes alapkő-letételi ceremónia megtartásakor, mely a Tiencsin-Hszücsou-Sanghaj () vonalszakasz építési munkáinak kezdetét jelentette.
A Peking-Sanghaj Nagysebességű Vasúti Társaságot 2007 decemberében hozták létre, 115 milliárd jüan () alaptőkével, amely a vonal megépítésének csak mintegy a felét teszi ki. A MOR az egyik kínai hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy kötvények kibocsátásával kívánják az állami tőkeszükségletet csökkenteni.
Járművek
[szerkesztés]2008-ban Kína a Bombardier Transportationtől 40 darab, 16 kocsiból álló szerelvényt rendelt meg. Ezekből csak 20 lesz hagyományos vonat, a másik 20 szerelvény ugyanis hálókocsikból fog állni, mert a csúcsra járatás érdekében a vonalon éjszakai közlekedés is lesz alacsonyabb sebességgel. A Bombardier Zefirokra alapuló szerelvények 250 km/h-val haladnak. A 16 kocsiból 13 fekvőhelyes hálókocsi, kettő ülőhelyes kocsi és egy az étkezőkocsi. Ezek a szerelvények elsősorban Peking, Sanghaj és Hangcsou () között közlekednek.[22]
Rekordkísérlet
[szerkesztés]2010 december 3-án sebesség-rekordkísérletre került sor a vasútvonalon egy CRH380A nagysebességű villamos motorvonattal. A teszt során a szerelvény 486,1 km/h sebességre gyorsult fel, mellyel új sebesség-világcsúcsot állított fel a módosítás nélküli vonatok kategóriájában.[23]
Forgalom és utasszám
[szerkesztés]Naponta több mint 90 vonat közlekedik Peking déli és Sanghaj Hongqiao között 07:00 és 18:00 óra között.
A vonal átlagos utasforgalma a működés első két hetében napi 165 000 utas volt, míg a lassabb és olcsóbb régi vasúton továbbra is napi 80 000 utas utazott.[24] A 165 000 napi utas a napi 220 000 utasra vonatkozó előrejelzés háromnegyede volt.[2] A megnyitást követően az utasok száma tovább nőtt, 2013-ra már napi 230 000 utas használta a vonalat.[25] 2013 márciusára a vonal 100 millió utast szállított.ref name=100_million>China : 100 Million Passenger Trips for China's High-Speed Railway Line. Mena Report, 2013. március 2. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 3.)</ref> 2015-re az utasszám napi 489 000 utasra nőtt..[26] 2017-re az átlagos utasszám meghaladta a napi 500 000 utast.[27]
Ez a vonal az évek során fokozatosan egyre népszerűbbé vált, és hétvégén és ünnepnapokon a forgalom eléri a kapacitásának felső határát. A kínai szabványosított EMU bevezetésével 2017. szeptember 21-én a vonal legnagyobb üzemi sebessége 350 km/h-ra emelkedett. A leggyorsabb vonat 4 óra 18 perc alatt teszi meg az utat (G7), miközben az út során megáll Jinanban és Nanjingban.
Állomások
[szerkesztés]A vonalon 21 állomás található:[28]
| Állomás | Kínai írásjelekkel |
Átírás | Távolság (km) | Peronok száma |
Vágányok száma |
Hely | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Peking Déli pályaudvar | 北京南 | Pejcsing nan () | 0 | 13 | 24 | Peking | |
| Langfang | 廊坊 | Langfang () | 59 | 2 | 2 | Langfang | Hopej |
| Tianjin West | 天津西 | Tiencsin hszi () | Nem a fővonalon | 13 | 24 | Tiencsin | |
| Tianjin South | 天津南 | Tiencsin nan () | 131 | 2 | 4 | ||
| Cangzhou West | 沧州西 | Cangcsou hszi () | 219 | 2 | 4 | Cangzhou | Hopej |
| Dezhou East | 德州东 | Töcsou tung () | 327 | 3 | 5 | Dezhou | Santung |
| Jinan West | 济南西 | Csinan hszi () | 419 | 8 | 15 | Jinan | |
| Taishan West | 泰山西 | Tajsan hszi () | 462 | 2 | 4 | Taishan | |
| Qufu East | 曲阜东 | Csüfu tung () | 533 | 2 | 4 | Qufu | |
| Zaozhuang West | 枣庄西 | Caocsuang hszi () | 625 | 2 | 4 | Zaozhuang | |
| Xuzhou East | 徐州东 | Hszücsou tung () | 688 | 7 | 13 | Xuzhou | Csiangszu |
| Suzhou East | 宿州东 | Szucsou tung () | 767 | 2 | 4 | Suzhou, Anhui | Anhuj |
| Bengbu South | 蚌埠南 | Pangpu nan () | 844 | 5 | 9 | Bengbu | |
| Chuzhou South | 滁州南 | Csucsou nan () | 959 | 2 | 4 | Chuzhou | |
| Nanjing South | 南京南 | Nancsing nan () | 1018 | 15 | 22 | Nanking | Csiangszu |
| Zhenjiang West | 镇江西 | Csencsiang hszi () | 1087 | 2 | 4 | Csencsiang | |
| Changzhou North | 常州北 | Csangcsou pej () | 1144 | 2 | 4 | Csangcsou | |
| Wuxi East | 无锡东 | Vuhszi tung () | 1201 | 2 | 4 | Wuxi | |
| Suzhou North | 苏州北 | Szucsou pej () | 1227 | 2 | 4 | Suzhou | |
| Kunshan South | 昆山南 | Kunsan nan () | 1259 | 2 | 4 | Kunshan | |
| Shanghai Hongqiao | 上海虹桥 | Sanghaj hungcsiao () | 1302 | 16 | 30 | Sanghaj | |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c Kína a síneken is szárnyal--china radio international. hungarian.cri.cn. (Hozzáférés: 2010. április 17.)
- ↑ a b Beijing-Shanghai High-Speed Line, China. Railway-Technology.com, 25 September 2008.
- ↑ „China starts work on Beijing-Shanghai express railway”, China View, 2008. április 17.. [2008. április 22-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2008. április 19.)
- ↑ Beijing-Shanghai high-speed train makes debut. [2011. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 30.)
- ↑ Railway Gazette: Tracklaying complete on Beijing - Shanghai high speed line. [2010. december 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 17.)
- ↑ „Beijing-Shanghai high-speed train makes debut”, The Independent, 2011. június 30.. [2011. július 2-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2011. június 30.)
- ↑ Beijing to Shanghai Railway: diary of a 4h 48m journey. The Daily Telegraph, 2011. június 30. (Hozzáférés: 2011. június 30.)
- ↑ High-Speed Train Links Beijing, Shanghai. The Wall Street Journal, 2011. június 30. (Hozzáférés: 2011. június 30.)
- ↑ 京沪高铁迎来10岁生日 多项成绩等你检阅. Xinhua News . [2021. július 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. december 6.)
- ↑ 京沪高铁迎来10岁生日 多项成绩等你检阅. Xinhua News . [2021. július 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. december 6.)
- ↑ (kínaiul) . News.hexun.com. [2011. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 30.)
- ↑ „京沪京杭动车下月开行卧铺”, The Beijing News, 2008. november 25.. [2009. május 16-i dátummal az eredetiből archiválva]
- ↑ (kínaiul) . Finance.ifeng.com. [2011. július 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 30.)
- ↑ Sablon hiba: a title paraméter kötelező.
- ↑ China Focus: Beijing-Shanghai railway speed rises to 350 kph - Xinhua | English.news.cn. www.xinhuanet.com . [2018. június 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 29.)
- ↑ Beijing-Shanghai railway operator gains 39 per cent on stock debut (angol nyelven). South China Morning Post , 2020. január 16. (Hozzáférés: 2021. június 8.)
- ↑ 高铁将进入时速400公里时代 _ 东方财富网. finance.eastmoney.com . (Hozzáférés: 2024. július 31.)
- ↑ 网易: 国铁时速400公里高铁将下线，为何连京沪铁路都跑不了？意义在哪. www.163.com , 2024. április 24. (Hozzáférés: 2024. július 31.)
- ↑ Sablon:In lang Zhang, Shuguang. {{{title}}} (kínai nyelven). China Railway Press, 10. o. (2009. február 1.). ISBN 978-7-113-09517-8
- ↑ "Rail track beats Maglev in Beijing-Shanghai High Speed Railway"
- ↑ "Beijing-Shanghai High-Speed Line, China"
- ↑ Csak lehunyod a szemed, és már ott is vagy - PTinfo. cities.blog.hu. (Hozzáférés: 2010. október 3.)
- ↑ Index - Külföld - Rekordot döntött a kínai szuperexpressz. Index.hu. (Hozzáférés: 2010. december 3.)
- ↑ „Ministry apologizes for high-speed train delays”, China Daily, 2011. július 15.. [2011. július 18-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2011. július 18.)
- ↑ 京沪高铁开通三年发送旅客突破2.2亿人次--中国央企新闻网--权威发布中央企业，国资委，地方国企最新消息--人民网. ccnews.people.com.cn . (Hozzáférés: 2019. november 9.)
- ↑ 京沪高铁4年运送旅客超3.3亿人次-新华网. www.xinhuanet.com . (Hozzáférés: 2019. november 9.)
- ↑ 京沪高铁IPO账本. 金融界 . (Hozzáférés: 2019. november 9.)
- ↑ Yang Lifei: High speed city link even faster (angol, translated from chinese article nyelven). Shanghai Daily. Shanghai Daily, 2008. január 14. (Hozzáférés: 2008. szeptember 3.)
További információk
[szerkesztés]
- www.mfor.hu - Újabb területen tör a világelsőségre Kína
- OpenStreetMap. openstreetmap.org. (Hozzáférés: 2010. október 3.)
- Tesztelik az új kínai szuperexpresszt. origo.hu, 2011 [last update]. (Hozzáférés: 2011. június 28.)
- Közösségfigyelő - a vilag egyik legforgalmasabb vasutvonala[halott link]
