Göröginye
| Göröginye (Ohradzany) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Homonnai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1317 |
| Polgármester | Andrea Kličová |
| Irányítószám | 067 22 |
| Körzethívószám | 057 |
| Forgalmi rendszám | HE |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 631 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 53 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 188 m |
| Terület | 11,99 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 59′ 52″, k. h. 21° 50′ 24″48.997778°N 21.840000°EKoordináták: é. sz. 48° 59′ 52″, k. h. 21° 50′ 24″48.997778°N 21.840000°E | |
| Göröginye weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Göröginye témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Göröginye (szlovákul: Ohradzany, korábban Ochránce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Homonnától 10 km-re északnyugatra, az Alacsony-Beszkidek déli részén fekszik.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint a község területén már a késői kőkorban is éltek emberek.
Feltételezések szerint a település egyike a terület legrégibb településeinek, valamikor a 10. század táján keletkezett, de írott forrásban csak 1317-ben jelent meg először („Geregynne” alakban) Károly Róbert király oklevelében. Ekkor a homonnai uradalom tartozéka lett és a 16. századig az is maradt. Templomát már az 1332-ben felvett pápai tizedjegyzék említi. 1550 körül lakói reformátusok lettek. 1557-ben 8 adózó portát számláltak a községben. Később a Csákyak birtoka lett. 1715-ben a faluban két malom működött, 52 házából 20 lakatlan volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „GÖRÖGINYE. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Ura G. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kárnához 1/2 órányira, hegyes és agyagos határja három nyomásbéli, zabot, és krompélyt terem leg inkább, erdője bikkes, szőleje nints, vagyon határjában egy Vittczócz nevű pusztában lévő erdőtskében G. Csáky Uraságnak szép mulató helye.”[2]
A 19. században a Csákyak mellett az Andrássy és a Máriássy családé. 1828-ban 76 ház állt a faluban.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Göröginye, tót falu, Zemplén vmegyében, Homonnához északra 1 1/2 mfdnyire: 561 kath., 13 zsidó lak. Kath. paroch. templom. 1264 hold szántóföld. Erdő. F. u. gr. Csáky László örökösei. Ut. p. Nagy-Mihály.”[3]
Iskoláját 1884-ben alapították.
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Göröginye, tót kisközség, 135 házzal és 791 róm. kath. vallású lakossal. Saját postája van, távírója és vasúti állomása pedig Homonna. A homonnai uradalomhoz tartozott s a Drugethek bírták, míg később a gróf Csáky, az Orosz s a Szirmay családoké lett. Most Ehrenheim Ferdinándnénak van itt nagyobb birtoka. 1788-ban a község járási székhely volt. A faluban katholikus templom áll fenn, melynek építési ideje ismeretlen. Ide tartozik Vitézvágás-puszta melyről sokkal régibb adatok szólanak, mint Göröginyéről. Már 1451-ben a Drugethek birtoka és ezután Göröginye sorsában osztozott, mely utóbbi csak az 1598-iki összeírásban szerepel először. Vitézvágásnak a XVIII. században Vitezócz eltótosított neve is volt.”[4]
1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.
1940. április 16-án hatalmas tűzvész pusztított a faluban, melynek következtében a házak kétharmada leégett.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 973-an, többségében lengyelek lakták, jelentős szlovák kisebbséggel.
2001-ben 622 lakosából 607 szlovák volt.
2011-ben 640 lakosából 625 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1939-ben építették.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1934. március 2-án Alojz Tkáč kassai érsek.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség
További információk
[szerkesztés]A Homonnai járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
