Abos

	Abos (Obišovce)
	; Abos zászlaja
	; Abos zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Kassa-környéki
Rang	község
Első írásos említés	1289
Polgármester	Mária Baboľová
Irányítószám	044 81
Körzethívószám	055
Forgalmi rendszám	KS
	Népesség
Teljes népesség	471 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	43 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	297 m
Terület	9,76 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 52′ 00″, k. h. 21° 15′ 00″48.866667°N 21.250000°EKoordináták: é. sz. 48° 52′ 00″, k. h. 21° 15′ 00″48.866667°N 21.250000°E
	Abos weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Abos témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ez a szócikk a településről szól. Hasonló címmel lásd még: Abos (egyértelműsítő lap).

Abos (szlovákul Obišovce) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.

Fekvése

A falu Kassától 17 km-re északra, a Szinnye-patak és a Hernád összefolyásánál épült.

Története

Területe már a honfoglalás korában lakott volt, ezt bizonyítják az itt előkerült leletek. Először 1289-ben „Obus” néven említi oklevél. Határában az óvár helyén az Abák építettek a tatárjárás után várat.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Obusovtze, tót falu Sáros Vármegyében, földes Urai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik Hernád víze mentében, Somoshoz, mellynek filiája nem meszsze, határja kövér termékenységű; de nehezen miveltetik, réttyei kétszer kaszállhatók, és tsak akkor öntettetnek el, midőn már a’ szomszéd völgyek vízzel megteltek, erdeje, legelője, és szomszéd piatzozása is alkalmatos, mellyekhez képest első Osztálbéli.”^[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Abos, (Obisowce), tót falu, Sáros vgyében, Somoshoz 1/2 mfd. 287 kath., 181 evang., 2 ref., 42 zsidó lak., Nagy erdő, mészégetés, vizimalom. F. u. Marjássy nemz., s a kamara.”^[3]

A trianoni diktátumig Sáros vármegye Lemesi járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 482 szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 370 lakosából 365 szlovák volt.

2011-ben 422 lakosából 392 szlovák volt.

2021-ben 471 lakosából 458 (+2) szlovák, 1 (+2) magyar, 2 (+2) ruszin, 9 (+1) egyéb és 1 ismeretlen nemzetiségű volt.^[4]

Nevezetességei

Késő román kori római katolikus templomát 1769-ben barokk stílusban átépítették, majd 1888-ban belülről is felújították. Búcsújáróhely oltárképe, az Olvasós Boldogasszony kegyképe miatt.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ ma7.sk

Források

Budaj, M.: Pražský groš Václava II. z Obišoviec. Denarius 2014
Marek Budaj - Peter Šimčík 2022: Poklad jednookého farára z Obišoviec

További információk

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] 7.sk

[1]

[2]

[3]

[4]