Norvégia

Norvég Királyság
Kongeriket Norge (bokmål) Kongeriket Noreg (nynorsk) Norgga gonagasriika (északi számi)
Norvégia zászlaja Norvégia címere
Nemzeti mottó: Alt for Norge (Mindent Norvégiáért) Nemzeti himnusz: Ja, vi elsker
Fővárosa	Oslo
é. sz. 59° 56′ 58″, k. h. 10° 45′ 23″59.949444444444, 10.756388888889
Legnagyobb város	Oslo Bergen
Államforma	monarchia
Vezetők
Király	V. Harald
Miniszterelnök	Jonas Gahr Støre
Hivatalos nyelv	norvég (bokmål, nynorsk), számi nyelvek (északi számi, lulei)
EU-csatlakozás	visszavont
Tagság	Lista Észak-atlanti Szerződés Szervezete Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Európa Tanács Európai Gazdasági Térség Európai Űrügynökség Északi Tanács Kereskedelmi Világszervezet Északi-sarkvidéki Tanács Északi Harccsoport Európai Szabadkereskedelmi Társulás Egyesült Nemzetek Szervezete Balti-tengeri Tanács Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Afrikai Fejlesztési Bank Ázsiai Fejlesztési Bank Nemzetközi Fizetések Bankja Nemzetközi Mezőgazdasági Kutatási Tanácsadó Csoport Európai Szabadkereskedelmi Társulás Bírósága Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank Nemzetközi Fejlesztési Társulás Nemzetközi Pénzügyi Társaság Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja Ausztrália Csoport Európai Fizetési Unió Eurocontrol Nyitott Égbolt Egyezmény Rakétatechnológiai Ellenőrzési Rendszer Interpol Nukleáris Szállítók Csoportja Vegyifegyver-tilalmi Szervezet Európai Mozgáskoordinációs Központ NATO Stratégiai Légiszállítási Képesség Nemzetközi Hidrográfiai Szervezet Nemzetközi Energiaügynökség UNESCO Föld-megfigyelési Csoport schengeni egyezmény Egyetemes Postaegyesület Nemzetközi Távközlési Egyesület schengeni övezet vízummentességi program (USA) Meteorológiai Világszervezet Egészségügyi Világszervezet Barents Euro-Sarkvidéki Tanács Globális Biodiverzitás Információs Megállapodás Vám Világszervezet International Holocaust Remembrance Alliance CERN Council atomsorompó szerződés
Népesség
Népszámlálás szerint	5 550 203 fő (2023. dec. 31.)
Becsült	5 510 000 fő (2022)
Népsűrűség	15 fő/km²
Rangsorban	213.
Főbb etnikumok	norvégok, lappok stb.
GDP	2024-es becslések
Összes	526,9 milliárd $ (27.) PPP: 461 milliárd $
Egy főre jutó	94 660 $ (3.) PPP: 82 832 $
HDI	0.966 (2023) (2.) – nagyon magas
Gini-index	23,5
Földrajzi adatok
Terület	385,207 km²
Rangsorban	67.
Víz	5,7%
Időzóna	CET (UTC+1) CEST (UTC+2)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	norvég korona (NOK)
Nemzetközi gépkocsijel	N
Hívószám	+47
Segélyhívó telefonszám	112 110 113
Internet TLD	.no
Villamos hálózat	230 volt
Elektromos csatlakozó	Europlug Schuko
Közlekedés iránya	jobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Norvég Királyság témájú médiaállományokat.

Norvégia (norvégul: Norge (bokmål), Noreg (nynorsk); északi lappul: Norga), vagy hivatalos nevén a Norvég Királyság (norvégul: Kongeriket Norge (bokmål), Kongeriket Noreg (nynorsk); északi lappul: Norgga gonagasriika), egy skandináv ország Észak-Európában. Az ország szárazföldi határát keleten Svédország, északkeleten Finnország és Oroszország jelenti, míg délen a Skagerrak tengerszoroson át Dániával van vízi összeköttetése. Az állam a Skandináv-félsziget nyugati és északnyugati részét teszi ki, amelyhez hozzátartozik a Jan Mayen-sziget és a Spitzbergák területe, továbbá külbirtokai az I. Péter-sziget az Antarktisz közelében és a Bouvet-sziget az Atlanti-óceán déli részén. Norvégia továbbá igényt tart a Maud királyné földre, amely azonban az Antarktisz-egyezmény hatálya alá esik, így nemzetközileg nem elismert. Az ország területe 385 203 négyzetkilométer, mellyel a világ 67. és Európa 6. legnagyobb országa. Területe gyéren lakott, óceáni partszakasza a fjordjairól ismert.

Norvégia a skandináv térséggel együtt a világ legfejlettebb térségét alkotja az információs társadalom, az emberi jogok és a jövedelmi egyenlőség területén. Emberi fejlettségi indexe (HDI) alapján a legfejlettebb állam a Földön. HDI besorolása: nagyon magas. Társadalmi berendezkedése alkotmányos monarchia és képviseleti demokrácia, ahol a norvég alkotmány értelmében a hatalmi ágak megoszlanak a parlament, azaz a Storting, a kabinet és a Legfelsőbb Bíróság között. Államfője az ország királya, V. Harald. A bennszülött számiknak bizonyos mértékű önrendelkezésük van a számi parlamenten keresztül. Norvégia volt az egyik alapítója a NATO-nak, továbbá tagja az Európai Szabadkereskedelmi Társulásnak, az Európa- és az Északi Tanácsnak, az Európai Gazdasági Térségnek, a WTO-nak, OECD-nek és a schengeni övezetnek is, de nem tagja az Európai Uniónak.. Fővárosa és egyben legnagyobb városa: Oslo.

Nevének eredete

A norvég elnevezést először a viking korban, a 10. század utolsó harmadában jegyezték le, de hasonló óangol változata már 880-ból ismert. Akkoriban „az északi útvonal (Nor - vegr) mentén élők” jelentést hordozta, a Kattegat partjaitól egészen a Lofoten-szigetekig, sőt attól északra, a partmenti hajózási útvonal közelében élő óskandináv népességet jelentette.

A középkori norvég történeti hagyomány azonban egy másik etimológia szerint inkább egy legendás királytól eredeztette az ország nevét: a Historia Norvegiae szerint egy bizonyos Nor király nevéből származik az ország neve, akit a latin nyelvű krónika mellett a Saga Olafs Tryggvasonar is említ.

Földrajza

Norvégia Észak-Európában, a Skandináv-félsziget nyugati részén fekszik. Az ország túlnyomó részét a Skandináv-hegység borítja. Fjordokkal és szigetek ezreivel erősen tagolt partvonala több mint 25 000 km hosszú. Az országot keleten 2542 km-es szárazföldi határ választja el Svédországtól, Finnországtól és Oroszországtól. Nyugatról és délről a Norvég-tenger, az Északi-tenger és a Skagerrak, északról pedig a Barents-tenger határolja.

A norvég szárazföld legdélibb pontja Lindesnes világítótornya, a legészakibb (és egyben a kontinentális Európa legészakibb pontja) Kinnarodden. Az ország és egyben Észak-Európa legmagasabb pontja a Jotunheimen nemzeti parkban található 2469 méteres Galdhøpiggen.

Norvégia és külbirtokai: a Spitzbergák, a Jan Mayen-sziget, az I. Péter-sziget, a Bouvet-sziget és a Maud királyné föld

A Norvég Királyság részét képezi Svalbard és Jan Mayen-sziget is. A Bouvet-sziget az Atlanti-óceán déli részén és az I. Péter-sziget a Csendes-óceánon Norvégia függő területei (de nem részei a királyságnak); ezeken kívül jogot formál az antarktiszi Maud királyné földre is, ahol az állandó Troll kutatóállomás működik.

323 802 km²-es területével (Svalbard, Jan Mayen és más tengeren túli területek nélkül) nagyobb, mint Olaszország vagy az Egyesült Királyság, de az ország nagy része hegyvidékes, korábban gleccserek által szabdalt terület. A legnevezetesebb földrajzi formák a fjordok: mély, gleccservájta völgyek, amelyeket a kainozoikumi eljegesedés máig tartó interglaciálisában a tenger elárasztott. A leghosszabb a Sogne-fjord. Számos gleccser és vízesés is található az országban. Nyugat-Norvégia fjordjai – a Geiranger-fjord és a Nærøy-fjord – a természeti világörökség részei.

Az ország főként gránit és gneisz sziklákon fekszik, de a pala, a mészkő és a homokkő is gyakori.

Norvégiát hagyományosan öt földrajzi régióra tagolják:

• Nord-Norge
• Trøndelag
• Vestlandet
• Østlandet
• Sørlandet

• 
  Jellemző norvég falusi táj
• 
  A Nærøy-fjord
• 
  Reine környéke az ország északi részén
• 
  Tájkép, Preikestolen

Sarki fény Tromsønál

Éghajlat

A Golf-áramlatnak köszönhetően a szélességi fokon szokásosnál magasabb a hőmérséklet és több a csapadék, főként a partvidéken. A négy évszak egyértelműen elkülönül; a belső területeken kevesebb a csapadék, és hidegebbek a telek. Az ország északi része szubarktikus, míg Svalbard sarkvidéki tundra éghajlatú.

A napsütéses órák száma évszakonként jelentősen eltér. Az északi sarkkörön túli területeken a nyári nap le sem nyugszik (innen ered az „éjféli nap országa” kifejezés), de a délebbi területeken is mintegy napi 20 órán át tart a világosság.

Történelem

A viking kalandozások (kék vonallal jelezve)

A mai Norvégia területén elhelyezkedő kis királyságokat meghódítva Széphajú Harald 872-ben megalapította az egységes norvég államot.

A kalmari unió 1500 körül

A merész viking hajósok felfedezték és benépesítették Izlandot. 1000 körül eljutottak Grönlandra és az észak-amerikai partokra is. A 13. században sikerült megszilárdítani a királyi hatalmat. Norvégia meghódította Grönlandot és Izlandot, s 1319 és 1363 között Svédországgal, valamint 1380-tól Dániával perszonálunióban állt. Ezt követően az ország történelme szorosan összefonódott a szomszédos skandináv államokéval. 1397 és 1524 közt Norvégia Dániával és Svédországgal együtt a Margit királynő által 1397-ben létrehozott kalmari unió részét képezte. 1523-ban Svédország kivált az Unióból, így az egy év múlva felbomlott. Norvégia Dánia egyik tartománya lett, vagyis Dánia királyai 1814-ig Norvégia uralkodói is voltak. 1537-ben Norvégiában bevezették a protestantizmust, megszüntették a trondheimi érsekséget. Megszűnt a zarándoklat Nidarosba, Szent Olaf sírjához, ami elvágta Norvégia kulturális és gazdaság kapcsolatait Európa többi részével. Ettől kezdve az egyházi jövedelmek Koppenhágába folytak. Egyébként is a koppenhágai királyi udvarban összpontosult Norvégia intellektuális és gazdasági ereje.

1814-ben a kieli békében Dánia lemondott Norvégiáról, ám Svédország katonai erővel ismét perszonálunióba kényszerítette, ami 1905. június 7-éig állt fenn. A 19. században virágzott a norvég romantikus nemzeti mozgalom, a norvégok igyekeztek kialakítani saját nemzeti karakterüket. A mozgalom a kulturális élet minden területére kiterjedt, beleértve az irodalmat (Henrik Wergeland, Bjørnstjerne Bjørnson, Peter Christen Asbjørnsen, Jørgen Moe, Henrik Ibsen), a festészetet (Hans Gude, Edvard Munch, Adolph Tidemand), a zenét (Edvard Grieg). Szabályozták a nyelvet. Ennek eredményeként ma Norvégiában két írott nyelv van, mindkettő hivatalos formája a norvégnak: a bokmål és a nynorsk.

Norvégia 1905. június 7-én békésen elvált Svédországtól. Miután az államformáról döntő népszavazáson a monarchia többséget kapott a köztársasággal szemben, a norvég kormány meghívta a trónra Carl dán herceget és a parlament egyhangúlag királlyá választotta őt. A VII. Haakon nevet vette fel, Norvégia középkori független királyai után. 1898-ban minden férfi szavazati jogot kapott, 1913-ban pedig minden nő is.

Mindkét világháborúban semleges kívánt maradni Norvégia, de a második világháborúban 1940. április 9-én Németország megtámadta. A szövetségesek is tervezték Norvégia megszállását, és a brit flotta elaknásította Norvégia partmenti vizeit, ugyancsak 1940 áprilisában. Norvégiát felkészületlenül érte a meglepetésszerű német támadás, de két hónapon át katonailag ellenállt. A megszállás idején Norvégiáé volt a világ negyedik legnagyobb kereskedelmi flottája. Ezek a hajók nem kerültek német kézre, hanem részt vettek a szövetségesek minden hadműveletében Dunkerque kiürítésétől a normandiai partraszállásig.

A háború után a szociáldemokraták jutottak hatalomra, a hidegháború idején ők irányították az országot. 1949-ben Norvégia csatlakozott a NATO-hoz, szoros szövetségese volt az Amerikai Egyesült Államoknak. Két népszavazást is tartottak a csatlakozásról az Európai Unióhoz; mindkétszer a csatlakozás ellenzői győztek kis többséggel: 1972-ben és 1994-ben is.

Államszervezet és közigazgatás

A királyi palota Oslóban

V. Harald norvég király

Alkotmány, államforma

A norvég parlament, a Storting épülete Oslóban

Norvégia parlamentáris-demokratikus alapokon álló, alkotmányos monarchia. Az állam feje a király: ő a fegyveres erők főparancsnoka, és az egyház feje. Az uralkodó jelenleg V. Harald (1991. január 17-e óta).

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Legfelső törvényhozó szerve a Storting nevű parlament, a norvég parlamentarizmus bevezetése óta (1884) Norvégia legjelentősebb politikai testülete. 165 tagja van, akiket négyévenként választanak meg. A mandátumokat az arányos képviselet elve alapján osztják szét.

Legfelsőbb végrehajtó szerve az Államtanács, melyet a király megbízására a választásokon győztes párt alakít meg. A kormányt a Storting képviselői közül választják.

Politikai pártok

• Munkáspárt (szociáldemokrata)
• Haladás Párt (liberál-konzervatív)
• Konzervatív Párt
• Szocialista Baloldali Párt
• Keresztény Néppárt
• Centrumpárt
• Venstre (szociálliberális)
• Vörös Választási Szövetség (marxista)

Közigazgatási beosztás

Lásd még: a Norvégia hagyományos régiói cikket

Norvégia közigazgatási térképe 2017

Norvégia 15 megyéje (2024)

#	Megye (2024)	Székhely
3	Oslo	Oslo
11	Rogaland	Stavanger
15	Møre og Romsdal	Molde
18	Nordland	Bodø
31	Østfold	Sarpsborg
32	Akershus	Oslo
33	Buskerud	Drammen
34	Innlandet	Hamar
39	Vestfold	Tønsberg
40	Telemark	Skien
42	Agder	Kristiansand
46	Vestland	Bergen
50	Trøndelag	Steinkjer
55	Troms	Tromsø
56	Finnmark	Vadsø

Megye (2017)	Székhely	Népesség (fő)	Régió
Akershus	Oslo	573 326	Østlandet
Aust-Agder	Arendal	113 518	Sørlandet
Buskerud	Drammen	271 252	Østlandet
Finnmark	Vadsø	75 207	Észak-Norvégia
Hedmark	Hamar	194 236	Østlandet
Hordaland	Bergen	503 100	Vestlandet
Møre og Romsdal	Molde	266 600	Vestlandet
Nord-Trøndelag	Steinkjer	134 118	Trøndelag
Nordland	Bodø	240 527	Észak-Norvégia
Oppland	Lillehammer	187 723	Østlandet
Oslo	Oslo	2 454 712	Østlandet
Rogaland	Stavanger	472 300	Vestlandet
Sogn og Fjordane	Leikanger	109 700	Vestlandet
Sør-Trøndelag	Trondheim	351 805	Trøndelag
Telemark	Skien	171 333	Østlandet
Troms	Tromsø	161 771	Észak-Norvégia
Vest-Agder	Kristiansand	177 906	Sørlandet
Vestfold	Tønsberg	240 398	Østlandet
Østfold	Sarpsborg	284 493	Østlandet

Népesség

Oslo központja

Általános adatok

Norvégia lakosság 5 323 933 (2018) éves növekedése 0,4%. A bevándorlás teszi ki a lakosság növekedésének több mint felét, a bevándorlók a lakosság 7,9%-át tették ki 2005-ben.

Népességének változása

A népesség alakulása 1960 és 2023 között

Lakosok száma	3 581 239	3 784 539	3 985 258	4 099 702	4 209 488	4 336 613	4 513 751	4 768 212	5 213 985	5 550 203
	1960	1967	1974	1981	1988	1994	2001	2008	2016	2023

Adatok: Wikidata

Legnépesebb települések

Legnagyobb 20 település (2022. évi becslés)
Oslo Bergen	#	Település	Népesség	#	Település	Népesség	Trondheim Stavanger
	1	Oslo	709 037	11	Sandnes	82 548
	2	Bergen	289 330	12	Tromsø	77 992
	3	Trondheim	212 660	13	Ålesund	67 520
	4	Stavanger	146 011	14	Sandefjord	65 574
	5	Bærum	129 874	15	Nordre Follo	62 245
	6	Kristiansand	115 569	16	Sarpsborg	59 038
	7	Drammen	103 291	17	Tønsberg	58 561
	8	Asker	97 784	18	Skien	55 924
	9	Lillestrøm	91 515	19	Bodø	53 259
	10	Fredrikstad	84 444	20	Moss	51 240

Norvégia népsűrűsége 2020-ban

Norvégia hivatalos írásbeli nyelve

bokmål   nynorsk   semleges

Etnikai megoszlás

2012-ben a teljes népesség 86,2% -a tartozott a norvég etnikai csoporthoz.

Norvégiába folyamatosan bevándorlók érkeznek, főleg Dél-Ázsiából, a Közel-Keletről, ÉK-Afrikából és Kelet-Európából. 2020-ban közel 800 ezer emigránst, illetve mintegy 190 ezer olyan norvégiai születésűt tartottak nyilván, akinek mindkét szülője emigráns volt.

No.	Bevándorlók eredete	Számban (2020-ban)
1.	Lengyelország	115 416
2.	Litvánia	47 304
3.	Svédország	44 773
4.	Szomália	43 273
5.	Pakisztán	41 674
6.	Szíria	36 000
7.	Irak	31 026
8.	Eritrea	22 268
9.	Németország	28 258
10.	Fülöp-szigetek	26 334

Vallási megoszlás

A 2010-es években a népesség kb. 71,5% -a tartozik a nemzeti evangélikus Norvég Egyházhoz. Vannak más keresztény felekezetek is, amelyek együttesen a népesség kb. 5% -át teszik ki. Ide tartozik a norvég pünkösdi mozgalom, a római katolikus egyház, a baptisták, az Üdvhadsereg, a metodisták vagy a hetednapi adventisták.

Nyelv

Az ország hivatalos nyelve a norvég. Két írott változata a bokmål és a nynorsk.

Az országban sok nyelvjárást is beszélnek, amelyek között nagy különbségek is lehetnek. Hat hivatalos kisebbségi nyelv is létezik; ezek közé tartoznak a számi nyelvek is.

Oktatási rendszer

Egyetemek

Egyetem	Alapítva	Hallgatók száma	Munkavállaló
Oslói Egyetem [1]	1811	30.345	4.600
Bergeni Egyetem [2]	1946	17.000	3.000
Tromsøi Egyetem [3] – a "világ legészakibb egyeteme"	1972	9.000	2.500
Norvég Műszaki és Tudományos Egyetem [4]	1996 (több műszaki egyetem összevonásából)	20.000	3.500
Környezet- és Élettudományi Egyetem [5]	2005 (volt főiskola)	2.800	870
Stavangeri Egyetem [6]	2005 (volt főiskola)	9.000	910
Agderi Egyetem [7] Archiválva 2011. október 5-i dátummal a Wayback Machine-ben	2007 (zuvor Hochschule Agder)	8.000	800
OsloMet [8]	2011 (volt főiskola Oslóban és Akershusban)	20.000	2.100
Nord universitet [9]	2016 (volr több főiskola)	12.000	1.200
Universitetet i Sørøst-Norge [10]	2018 (volt főiskola)	18.000	1.360

Szociális rendszer

Az egészségügyi kiadások a GDP 9,07%-át teszik ki. A gyermekhalandóság alacsony: 1000-ből 2 gyerek hal meg. A születéskor várható élettartam 81,5 év.

Gazdaság

Gazdasági mutatók
GDP (nominális)	485,5 mrd $ (2023)
GDP növekedési ráta	-0,8% (2024 Q1)
Egy főre jutó GDP (PPP)	104 460 $ (2023)
Államadósság	215,1 mrd € (2022)
Államadóssági ráta	37,1% (2022)
Infláció	2,6% (2024. június)
Foglalkoztatottsági ráta	69.8% (2024. június)
Munkanélküliségi ráta	4,1% (2024. június)
Minimálbér	Nincs törvényileg előírt, kötelező minimálbér.
Bérnövekedés üteme	5,8% (2023 Q4)
Jegybanki alapkamat	4,5% (2024. június)
SZJA	38,2% (2023)
ÁFA (általános)	25% (2023)
TAO	22% (2023)

Az egy főre jutó GDP változása más fejlett országokkal összehasonlítva, 2006–2013 között. Norvégia = Norway

Képek Olajfúrótorony a tengeren A tőkehal (Stockfisch) fontos exportcikk Fakitermelés, Hedmark Tengeri szélturbina építése Földgáz-feldolgozó telep, Kårstø Hajóépítés, Kristiansand Tejgazdaság, Tolga A norvég export és import alakulása a GDP %-ában

Az állam területének csaknem háromnegyede terméketlen. Az Oslói- és a Trondheimi-medencén kívül a fjordok keskeny partszegélyein találhatók művelhető földek.

Az ipari forradalom előtt Norvégia gazdasága nagyrészt a mezőgazdaságon, a fakitermelésen és a halászaton alapult. A norvégok általában szűkös körülmények között éltek, bár az éhínség ritka volt. Napjainkban az egy főre eső GDP itt az egyik legmagasabb a világon.

Gazdasági életében a kőolaj és a tenger játssza a legfőbb szerepet.

Az 1980-as évek óta a kőolajipar volt a legjövedelmezőbb ipar a norvég állam számára. A kitermelt kőolaj szinte egészét exportálják, ezáltal óriási jövedelemre tesznek szert. A készletek gyors fogyatkozása miatt azonban hamarosan elveszítheti az ország e legjelentősebb jövedelemforrását. A gazdasági visszaesés megakadályozása érdekében létrehozták a Nemzeti Kőolaj Alapot, amelyre évek óta félretesznek az állami költségvetésből. 2017-re Norvégia állami vagyonalapja elérte az egybillió, avagy ezer milliárd dollárt.

Norvégia – az állandó, bő vízhozamú, nagy esésű folyókra telepített vízerőműveknek köszönhetően – első az egy főre jutó villamosenergia termelésben a világon. Ennek az energiának a segítségével a következő iparágakat tudják fenntartani: színesfémkohászat, aluminiumtermelés, ötvözetgyártás, ammóniaelőállítás, elektrokémiai ipar.

Távlatilag jelentős gazdasági szerepe lehet az ország délkeleti részén 2024-ben felfedezett, európai viszonylatban nagyon jelentős ritkaföldfém-oxid lelőhelynek.

A meleg Golf-áramlat és a hideg parti vizek öve rengeteg halat biztosít. Norvégia halászata és halfeldolgozó ipara Európában vezető helyen áll. A legjelentősebb zsákmány, a legfontosabb kiviteli cikkek – a halkonzerv és a mélyhűtött hal – alapját képező tőkehal és hering. A halat úszó halfeldolgozó gyárakban dolgozzák fel. A halkonzerven és a mélyhűtött halon kívül hallisztet és halolajat is készítenek.

A halászat mellett kiemelkedő szerepet játszik az ország életében a tengerhajózás. Az ország rendelkezik bérfuvarozásra is alkalmas kereskedelmi flottával. A tenger egész éven át jégmentes, ezért az országon belüli kereskedelemben és teherforgalomban is nagy szerepet játszik.

Külkereskedelem

• Főbb exportcikkek: kőolaj és kőolajtermékek, gépek és berendezések, megmunkált fémek, vegyi anyagok, hajók, hal
• Főbb importcikkek: gépek és berendezések, vegyi anyagok, fémek, élelmiszerek

Főbb kereskedelmi partnerek 2017-ben:

• Export: Egyesült Királyság 21,1%, Németország 15,5%, Hollandia 9,9%, Svédország 6,6%, Franciaország 6,4%, Belgium 4,8%, Dánia 4,7%, Egyesült Államok 4,6%
• Import: Svédország 11,4%, Németország 11%, Kína 9,8%, USA 6,8%, Dél-Korea 6,7%, Dánia 5,4%, Egyesült Királyság 4,7%

Közlekedés

Norvégia főútjai

A norvég vasút nagysebességű NSB 73 vonata Oslo állomásán

Norvégiának vízi szállítási hagyományai vannak, de a közúti, vasúti és légi közlekedés fontossága jelentősen növekedett a 20. század során. 2008-ban az utasszállítás 8% -a tömegközlekedéssel történt; a közúti szállítás pedig a meghatározó szállítási mód.

Közút

2008-ban Norvégiában a közúti hálózat 92 ezer km, amelyből 72 ezer km volt burkolt és 664 km autópálya. Autópályák csak a legnagyobb városok környékén vannak.

A legfontosabb országos útvonalak az európai útvonalrendszer részét képezik. Az E6 számú főút észak-déli irányban az egész országot átszeli, míg az E39-es főútvonal a nyugati parton Trondheimtól dél felé halad. Jelenleg építés alatt áll a E39-es út azon szakasza, amely várhatóan 2033-ra készül majd el egy sor új alagúttal és híddal, köztük a 27 kilométer hosszú tenger alatti Rogfast alagúttal, amely Stavangert és Haugesundot fogja összekötni.

Az alacsony népsűrűség miatt a tömegközlekedés kevésbé van kiépítve Norvégia vidéki területein, de a városokban és a városok környékén fejlett a tömegközlekedés.

A 2010-es években az egy főre jutó hibrid elektromos járművek állománya Norvégiában volt a világon a legnagyobb, Oslo-ra pedig a világ elektromos autóinak "fővárosa"-ként tekintettek.

Vasút

Oslo és az ország déli részén lévő nagyvárosok között a vasútvonalak kiépítettek. Az ország északi részén nincs vasúti közlekedés, dél felől észak felé Bodø az utolsó város, amit vasúton el lehet érni. Ettől északabbra csak egy vasútvonal (Malmbanan) van, amely Svédországból Narvikig tart, ezt a kibányászott svéd ásványkincsek kikötőbe történő eljuttatása érdekében került megépítésre.

Vízi

A fjordokban és sok sziget közlekedésében a kompok nélkülözhetetlen szállítási eszközök.

A part menti vízi útvonalon (Hurtigruten) Bergen és Kirkenes között személyszállítást végeznek, menetrendszerinti napi járatokkal, egész éven át. Az észak felé tartó járatok 34, míg a dél felé tartó járatok 33 kikötőt érintenek. Tromsø városától északra eső kikötők esetében teherszállítási tevékenységet is folytatnak.

Legnagyobb kikötők :

• Bergen (NOBGO)
• Bodø (NOBOO)
• Narvik (NONVK)
• Oslo (NOOSL)
• Stavanger (NOSVG)
• Tromsø (NOTOS)

Légi

Norvégiában számos repülőtér található. Az Oslo–Gardermoeni repülőtér a legforgalmasabb, azt követi a Bergeni, a Trondheimi, és a Stavangeri, majd a Tromsøi repülőtér. A Sandefjordi Torp repülőtér Oslótól 88 km-re délre fekszik és főként regionális és diszkont járatok használják. A nagy távolságok miatt az északi terülteken még olyan településeken is akad repülőtér, ahol a lakosság száma nem éri el az ezer főt. Ezeken a helyeken a kifutópályák rövidek és csak helyi járatok, kis gépek számára lehetséges a közlekedés. Háromból két norvég egy órán belüli utazással el tudja a legközelebbi repülőteret érni.

A 2025-ben üzemelő repülőterek a következőek: Ålesund (AES), Alta (ALF), Andenes (ANX), Bardufoss (BDU), Batsfjord (BJF), Bergen (BGO), Berlevåg (BVG), Bodø (BOO), Brønnøysund (BNN), Florø (FRO), Førde (FDE), Hammerfest (HFT), Harstad-Narvik (EVE), Hasvik (HAA), Haugesund (HAU), Honningsvåg (HVG), Kirkenes (KKN), Kristiansand (KRS), Kristiansund (KSU), Lakselv (LKL), Leknes (LKN), Mehamn (MEH), Mo i Rana (MQN), Molde (MOL), Mosjøen (MJF), Namsos (OSY), Narvik (NVK), Ørland (OLA), Ørsta–Volda (HOV), Oslo (OSL), Rørvik (RVK), Røros (RRS), Røst (RET), Sandane (SDN), Sandefjord (TRF), Sandnessjøen (SSJ), Sogndal (SOG), Sørkjosen (SOJ), Stavanger (SVG), Stokmarknes (SKN), Stord (SRP), Svolvær (SVJ), Tromsø (TOS), Trondheim (TRD), Vadsø (VDS), Værøy (VRY), Vardø (VAW)

Telekommunikáció

Hívójel prefix	LA-LN, JW-JX, 3Y
ITU zóna	28
CQ zóna	14

Kultúra

Norvégia kultúrája szorosan kapcsolódik az ország történelméhez és földrajzához. A 19. században a norvég kultúra virágzott, amikor az irodalom, a művészet és a zene területén tettek erőfeszítéseket az önálló identitás elérésére. Ez ma folytatódik az előadóművészetben, valamint a kiállítások, kulturális projektek és műalkotások állami támogatásának eredményeként.

Turizmus

2008-ban Norvégia a 17. helyet foglalja el a Világgazdasági Fórum utazási és turisztikai versenyképességi jelentésében. A turizmus a 2016. évi jelentés szerint a bruttó hazai termék 4,2% -át tette ki. Az országban tizenöt emberből egy dolgozik az idegenforgalom területén. A turizmus szezonális Norvégiában. A turisták több mint fele májustól augusztusig látogatja meg az országot.

A leginkább látogatott helyszínek az Innovasjon Norge alapján, amely éves jelentéseket készít az ország leglátogatottabb turisztikai látványosságairól:

Bergen: A Fløibanen siklóvasút mászik a város fölé

Holmenkollbakken, Oslo

Voringsfossen, Eidfjord

A Geiranger-fjord

Kulturális:

No.	nevezetesség	típus	hely	látogatók, 2007
1	Fløibanen	siklóvasút	Bergen	1 131 707
2	Holmenkollbakken és Holmenkollen Sí Múzeum	sízés, síugró hely	Oslo	686 857
3	Bryggen		Bergen	583 510
4	Kristiansand Zoo	szórakozás	Kristiansand	532 044
5	Tusenfryd	szórakozás	Ås	501 235
6	Flåm Line	vasút	Flåm	457 545
7	Hadeland Glassverk	üveggyártás	Jevnaker	431 400
8	Fredrikstad	erőd és az óváros	Fredrikstad	372 360
9	Viking Hajómúzeum (Vikingskipshuset på Bygdøy)	múzeum	Oslo	314 560
10	Hunderfossen Familiepark	szórakozás	Øyer/Lillehammer	270 500

Természeti:

No.	nevezetesség	típus	hely	látogatók, 2006
1	Vøringsfossen	vízesés	Eidfjord	655 000
2	Trollstigen	út	Åndalsnes	563 331
3	Kjosfossen	vízesés	Flåm	457 400
4	Geiranger-fjord	fjord	Geiranger	423 643
5	Låtefossen	vízesés	Odda/Hardanger	420 000
6	Steinsdalsfossen	vízesés	Norheimsund/Hardanger	300 000
7	Nærøyfjorden	Fjord	Aurland	297 038
8	Briksdalsbreen	gleccser	Olden/Stryn	280 000
9	Sognefjellsvegen	út	Lom-Luster	253 953
10	Atlanti-óceáni út	út	64. sz. út egy szakasza

Sport

A labdarúgás, a sífutás a biatlon és a kézilabda a legnépszerűbb sportágak az országban.

Labdarúgás

Az egyik legismertebb futballklub a Rosenborg BK, ami többször szerepelt már a Bajnokok Ligájában is.

A női labdarúgó-válogatott az egyik legsikeresebb nemzeti csapat. A válogatott egyszer nyert világbajnokságot (1995); két alkalommal Európa-bajnokságot (1987, 1993) és egy olimpiai bajnoki címet is szereztek a 2000-es játékokon.

Olimpia

Úszás terén Norvégia 2012. április 30-án vesztette el egy olimpiai ezüstérmes, világ- és Európa-bajnok mellúszóját, Alexander Dale Oent, aki 26 évesen egy amerikai edzőtáborban vesztette életét. Ő volt az első norvég úszó, aki érmet tudott szerezni egy világversenyen.

Kézilabda

A norvég kézilabda válogatott sokszor volt eredményes rangos tornákon:

Világbajnoki győzelem: 1999, 2011, 2015 Európa-bajnoki győzelem: 1998, 2004, 2006, 2008, 2010, 2014, 2016.

Olimpiai aranyérem: 2008, 2012.

A legismertebb norvég kézilabda csapatok a Larvik HK és a Vipers Kristiansand.

Az utóbbi évek legeredményesebb játékosa Stine Bredal Oftedal, akit kétszer választottak a világ legjobbjának.

Egyéb

Többszörös világbajnok sakkozójuk Magnus Carlsen.

Források

• ↑ Pósán: Pósán László: Skandinávia a középkorban. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó. 2012. ISBN 978 963 318 213 0  

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Norvégia témájú médiaállományokat.

• Hivatalos oldal
• Norvégia Térkép Kalauz Archiválva 2007. november 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Norvégia térképe
• ↑ Lappok: Kádár Zoltán – Nils-Aslak Valkepää – Kirste Paltto: Lappok. Klemetti Näkkäläjärvi. Budapest: Nap Kiadó. 2014. ISBN 978 963 332 062 4  
• ↑ Zelei: Zelei Anna: Norvég utakon: Kalandozások a fjordok között. Budapest: Fekete Sas. 2019. 485. o.  

Kapcsolódó szócikkek

• Bokmål
• Landsmål
• Norvég megyék zászlóinak képtára
• Norvég városok zászlóinak képtára
• Norvégia űrkutatása