Ugrás a tartalomhoz

Minimálbér

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A minimálbér (a magyar jogi szaknyelvben „kötelező legkisebb munkabér”) olyan óránkénti, napi, heti vagy havi munkabér, melyet a munkaadó köteles a munkavállaló számára hivatalosan, legálisan megfizetni munkaviszonya alatt. Azaz a minimálbér az az államilag megkövetelt munkadíj, amelynél alacsonyabb munkadíjat egyetlen munkavállaló sem kaphat. Globálisan elterjedt forma, azonban mértéke és alkalmazásmódja eltérő, helyi jogszabályok, törvények szabályozzák. Magyarországon 1989-től alkalmazzák a minimálbért, melynek mértéke folyamatosan változik: évente emelik, azonban a vásárlóerő-paritást (PPP) tekintve hol emelkedik, máskor viszont csökken az értéke. A 2022-es adatok szerint az Európai Unió összes tagállama közül Magyarországon a 4. legalacsonyabb a minimálbér összege, és a visegrádi országok közül is mindhárom másik országban jóval magasabb a minimálbér összege, mint Magyarországon.[1]

Pedig a minimálbérnek, és annak minél nagyobb emelésének számos pozitív hatása van: növeli az életszínvonalat, csökkenti az abszolút és a relatív szegénység mértékét, enyhíti a kereseti különbségeket, mérsékli a keresetek egyenlőtlen területi eloszlását és a nemek közötti bérszakadékot, csökkenti a munkaerő külföldre vándorlásának mértékét, mérsékli a pályaelhagyók számát, növeli az egyes hivatások presztízsét, munkára ösztönöz, növeli a munkatermelékenységet, a vállalkozásokat hatékonyabb működésre sarkallja, miközben csökkenti a szürkegazdaság mértékét, emellett a magasabb jövedelemadó-, járulék- és áfabevétel következtében növekednek az állami bevételek. Kutatások azt is bebizonyították, hogy a minimálbér emelése nem csökkenti a foglalkoztatottak számát.

A minimálbér mértékére évről évre javaslatokat tesz az ENSZ munkaügyi szervezete, az ILO (International Labour Organization) is.

Magyarországon differenciált minimálbért alkalmaznak: van a 266 800 forintos normál minimálbér, emellett van a bruttó 326 000 forintos garantált bérminimum – utóbbit a legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörökben alkalmazzák. Ilyen differenciált rendszert a világon egyetlen más országban sem alkalmaznak. 2020-ban napirendre került a minimálbér és a garantált bérminimum egységesítése, ennek a bevezetése azonban a mai napig nem történt meg. Pedig a minimálbér egységesítését támogatnák a munkaadók és a munkavállalók képviselői is.[2] Emellett az infláció[3] miatt a minimálbér 326 000 forinton történő egységesítését egyetlen lépésben meg lehetne tenni anélkül, hogy a minimálbért fizető munkáltatók terhei reálértéken drasztikusan növekednének, és hogy a garantált bérminimumhoz kötött fizetések összege nominálisan csökkenne. Az európai minimálbér-szabályozás miatt újra napirendre kerülhet a minimálbér egységesítése, hiszen a vonatkozó uniós irányelv a jelenleginél érdemben magasabb minimálbért fog megkövetelni Magyarországon, ami miatt a garantált bérminimum megtartása külön kategóriaként fenntarthatatlan és szükségtelen lesz.[4]

2022-ben az Európai Parlament és az Európai Tanács is jóváhagyta az európai minimálbér-szabályozásról szóló irányelvet, amely megszabja, hogy milyen képletek alapján kell kiszámítani a minimálbér összegét. Ezek között van a mindenkori átlagbér 50%-a és a mediánbér 60%-a; mindkét számítási mód jelentős minimálbér-emelést jelentene a jelenlegi szinthez képest Magyarországon. A tagállamoknak legfeljebb két évük van rá, hogy átültessék az irányelvet a nemzeti jogrendszerükbe, az új szabályokat tehát először legkésőbb a 2025-ös minimálbér összegének megállapításánál kell alkalmazni.[4][5]

Az európai minimálbér bevezetésének hatékony módja, ha a korábbi évek átlagbéréből számítják ki a minimálbér összegét; erre jó példa Szlovákia esete, ahol a kormány szándékai szerint a bruttó minimálbér összegét egy automatikus mechanizmus szerint, minden év esetében a két évvel korábbi bruttó átlagbér 60%-ában fogják megállapítani – ugyanakkor a munkavállalóknak és a munkaadóknak lesz lehetőségük kölcsönösen megállapodniuk egymással egy ennél is magasabb összegű minimálbérről.[6]

Története

[szerkesztés]
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Közgazdasági modellek

[szerkesztés]

A kereslet-kínálat elemzése, ahogy azt számos közgazdasági tankönyv bemutatja, arra utal, hogy a minimumbér bevezetése a munka árát az egyensúlyi bér szintje fölé kényszerítheti.[7][8] (A munkabér egyensúlyi szintje az a bérszint, amely mellett ugyanannyi munkaórát vennének a munkaadók, mint amennyit a munkavállalók eladnának.) Ennek oka, hogy az egyensúlyi szintnél magasabb bér mellett több ember szeretne munkát vállalni, mint amennyire a cégek igényt tartanak. A minimumbér bevezetése vagy emelése általában főként az alacsonyabb képzettségű munkaerő piacára van hatással, mivel ezen piacra lehet igaz, hogy az egyensúlyi bérszint a minimálbér szintjén vagy alatta van. Ezzel szemben a magasan képzett munkaerő piacán az egyensúlyi bér többnyire túl magas ahhoz, hogy a minimálbér bevezetése vagy emelése érdemben hatással legyen rá.[9]

Más szóval az alap közgazdasági érvelés a következőket mondja az olyan jószágokról, mint a munka (vagy akár a búza): Valamely jószág árának mesterséges emelése a kínálatának növelése és keresletének csökkenése irányában hat. Az eredmény az adott jószág fölöslege. Ha a fölösleg búza, a kormány megveszi azt. Viszont mivel a kormány nem „veszi meg” (nem alkalmazza) a fölöslegként kialakuló munkaerőt, így a munkaerő-fölösleg munkanélküliség formájában jelenik meg, ami jellemzően magasabb minimálbér szabályozás esetén, mint anélkül.[10] Tehát a minimálbér növelése segíti azokat, akiknek a bére ezáltal megnő, viszont hátrányosan érinti azokat, akik nem jutnak munkához (vagy elveszítik állásukat), mert a vállalatok létszámleépítésbe kezdenek.

A minimálbér támogatói szerint azonban a helyzet jóval összetettebb annál, mint amit a fent leírt elmélet leképez. Az egyik bonyolító tényező a munkaerő piacán lehetséges monopszónia (azaz több eladós – egy vásárlós helyzet). Ilyenkor a munkáltatónak hatalmában áll meghatározni a bérszintet. Ezért legalább az elméleti lehetősége adott annak, hogy a minimálbér növelje a foglalkoztatottságot. S habár az egy-munkáltatós állapot aligha jellemző a legtöbb munkaerő piacra, más tényezők – aszimmetrikus információ, mobilitás korlátozottsága és a munkaerő értékesítés személyes jellege – a legtöbb cég számára bizonyos fokú bérmeghatározó pozíciót teremtenek.[11] Számos közgazdász inkoherensnek tartja az érvelést, mely szerint a munkaerő piac egyszerű kereslet-kínálat modelljére alapozva kijelenthető lenne, hogy a minimumbér csökkenti a foglalkoztatottság szintjét.[12][13][14]

Empirikus kutatások

[szerkesztés]
Egy 2010-es tanulmány 288 szomszédos, egymástól eltérő minimálbérrel rendelkező egyesült államokbeli megyepárt hasonlított össze 1990 és 2006 között, és a kutatásból kiderül, hogy a minimálbér emelése nincs kedvezőtlen hatással a foglalkoztatottságra. Az eltérő minimálbérrel rendelkező szomszédos megyék lila színnel vannak jelölve, az összes többi megye fehér.[15]

Több száz közgazdasági kutatás igyekezett kimutatni, hogy a minimálbér bevezetésének ill. emelésének van-e, milyen irányú és mekkora hatása a foglalkoztatottságra. Neumark és Wascher (2007) meta-tanulmányukban (más tanulmányokat összefoglaló tanulmány) összesen 102, az 1990-es évek elejétől készült tanulmányt vettek górcső alá. Ezeknek fele (52) vonatkozott az USA-ra, a másik fele (50) egyéb OECD országokban, Latin-Amerikában és Indonéziában készített tanulmány volt.[16] Neumark és Wascher így összegezték eredményeiket: „A becslések széles sávban mozognak és ennek megfelelően nincs konszenzus a minimálbér-emelésnek az alacsony bérezésű foglalkoztatottságra gyakorolt hatását illetően. Azonban az a gyakran megfogalmazott állítás, miszerint az újabb kutatások nem támasztják alá a hagyományos nézetet, - azaz hogy a minimálbér csökkenti az alacsony bérűek foglalkoztatottságát - biztosan nem helytálló. Az általunk megvizsgált tanulmányok többsége a minimálbér foglalkoztatottságra gyakorolt negatív hatásának viszonylag konzisztens, bár nem mindig statisztikailag szignifikáns, jelzését adja... További konklúzió, hogy alig van olyan tanulmány, mely meggyőző bizonyítékot szolgáltatna a minimálbér foglalkoztatottságra gyakorolt pozitív hatására.”[17]

Azonban Doucouliagos és Stanley (2009) meta-tanulmánya szerint, mely 64, 1972 és 2007 között készült tanulmányt nézett át, a minimálbér foglalkoztatottságra gyakorolt hatása közel nulla. Doucouliagos és Stanley (2009) tanulmány azonban kifejezetten az USA-ban mért tinédzser foglalkoztatottság kérdésével foglalkozott.[16]

John Smith (2013) szerint minden empirikus kutatás, mely megvizsgálta, azt találta, hogy a minimálbér emelése konzisztensen és statisztikailag szignifikáns módon társult az érintett dolgozók bérének emelkedésével. Ugyanakkor a minimálbér foglalkoztatottságra gyakorolt hatása nem egyértelmű.[16]

A minimálbér támogatói rámutatnak, ha a minimálbér emelése csak kisebb mértékű foglalkoztatottságbeli visszaeséssel jár, azt ellensúlyozhatja a minimálbéren állásukban megtartottak helyzetének javulása. Magyarországi fejleményeket ismertetve Pogátsa Zoltán közgazdász kiemeli: „a 2001-2-es óriási minimálbér-emelésnél nagyságrendileg félmillió ember bére emelkedett, miközben közvetlenül csupán körülbelül 12 ezer ember munkája árazódott ki”[18] Magyarán: a minimálbér emelésével több mint negyvenszer annyi ember járt jól, mint rosszul. A minimálbér emelése után megszűnt munkahelyek száma olyan minimális volt, amelyet a munkaerőpiac 1-2 hónap alatt képes újra létrehozni.

Minimálbér Európában

[szerkesztés]

Európában Izland, a skandináv országok, Svájc, Ausztria, Olaszország és Ciprus nem alkalmazza. Írország 2001-ben, míg Horvátország 2009-ben vezette be a minimálbért. Németországban 2014. július 11-én fogadták el a minimálbérre vonatkozó jogszabályt, amely 2015-től lépett hatályba.[19]

Lásd még: Európai országok listája minimálbér szerint

Minimálbér Magyarországon

[szerkesztés]

Magyarországon 1989-ben vezették be a minimálbér intézményét, 1992 és 2011 között mértékét évente[20] állapították meg az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) végzett háromoldalú egyeztetések végén. 2011. július 30-án a tanács megszűnt, az azt felváltó Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács már csak javaslattételi lehetőséggel bír.

A mindenkori év végére megállapított minimálbér összege kötelező érvényű a magyar gazdaság egészére nézve. Mértéke egy sor adó- és járulékfizetési kötelezettség alapegységét képezi, ehhez viszonyítják például a társas és egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségét.[21] Az év első emelt havibérét február elején kapják meg a munkavállalók, hiszen az csak a tárgyévi januári munkáktól érvényes.

A minimálbér összege mindig bruttó összeg (azaz a vonatkozó adókat még ki kell belőle fizetni); így a munkavállalók által kézhez kapott kereset a minimálbérnél jóval alacsonyabb is lehet. A 2002 és 2008 közötti tárgyi adóévekben (hét adóévben) a minimálbér adómentes volt. 2009-től ismét adóköteles, azonban az adójóváírás miatt ez eleinte csak minimális adóterhet jelentett. 2012. január 1-jétől azonban megszűnt az adójóváírás, emiatt a 16%-os személyi jövedelemadóteher hárult a minimálbérre, mely 2016-tól 15%-ra csökkent. A minimálbérre is igénybe vehető szja-jóváírás, három vagy több gyermeket nevelő keresők akár nettóban is megkaphatják a legkisebb kötelező munkabért.[22]

Mértéke szakképzettséget nem igénylő munkakörökben
Érvényességi idő[23] Értéke havonta[23] Értéke hetente Értéke naponta Értéke óránként A bruttó
átlagkereset
%-ában[23] 		Rendelkező jogszabály
1992. január 1. – 1992. december 31. 8000 HUF 35,8
1993. január 1. – 1993. december 31. 9000 HUF 33,1
1994. január 1. – 1994. december 31. 10 500 HUF 30,9
1995. január 1. – 1995. december 31. 12 200 HUF 31,4
1996. január 1. – 1996. december 31. 14 500 HUF 31,0
1997. január 1. – 1997. december 31. 17 000 HUF 29,7
1998. január 1. – 1998. december 31. 19 500 HUF 28,8
1999. január 1. – 1999. december 31. 22 500 HUF 29,1
2000. január 1. – 2000. december 31. 25 500 HUF - - 144 HUF 29,1 215/1999. (XII. 26.) Korm. rendelet
2001. január 1. – 2001. december 31. 40 000 HUF 9200 HUF 1840 HUF 230 HUF 38,6 197/2000. (XI. 27.) Korm. rendelet
2002. január 1. – 2002. december 31. 50 000 HUF - - 288 HUF 40,8 224/2001. (XI. 21.) Korm. rendelet
2003. január 1. – 2003. december 31. 50 000 HUF - - 36,4
2004. január 1. – 2004. december 31. 53 000 HUF 12 200 HUF 2440 HUF 305 HUF 36,4 210/2003. (XII.10.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) megállapításáról
2005. január 1. – 2005. december 31. 57 000 HUF 13 120 HUF 2624 HUF 328 HUF 36,0 327/2004. (XII. 11.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) megállapításáról
2006. január 1. – 2006. december 31. 62 500 HUF 14 400 HUF 2880 HUF 360 HUF 36,5 316/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
2007. január 1. – 2007. december 31. 65 500 HUF 15 080 HUF 3020 HUF 377 HUF 35,4
2008. január 1. – 2008. december 31. 69 000 HUF 15 880 HUF 3180 HUF 397 HUF 34,7
2009. január 1. – 2009. december 31. 71 500 HUF 16 500 HUF 3290 HUF 411 HUF 35,8 321/2008. (XII. 29.) Korm. rendelet a kötelez legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
2010. január 1. – 2010. december 31. 73 500 HUF 16 900 HUF 3380 HUF 423 HUF 36,3 295/2009. (XII. 21.) Korm. rendelete a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
2011. január 1. – 2011. december 31. 78 000 HUF 17 950 HUF 3590 HUF 449 HUF 36,6 337/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
2012. január 1. – 2012. december 31. 93 000 HUF 21 400 HUF 4280 HUF 535 HUF 41,7 298/2011. (XII. 22.) Korm. rendelete a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
2013. január 1. – 2013. december 31. 98 000 HUF 22 560 HUF 4510 HUF 564 HUF 42,5 390/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
2014. január 1. – 2014. december 31. 101 500 HUF 23 360 HUF 4670 HUF 584 HUF 42,7 483/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
2015. január 1. – 2015. december 31. 105 000 HUF 24 160 HUF 4830 HUF 604 HUF 42,4 347/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
2016. január 1. – 2016. december 31. 111 000 HUF 25 500 HUF 5110 HUF 639 HUF 42,2 454/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
2017. január 1. – 2017. december 31. 127 500 HUF 29 310 HUF 5870 HUF 733 HUF 42,9 430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
2018. január 1. – 2018. december 31. 138 000 HUF 31 730 HUF 6350 HUF 794 HUF 41,8 430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
2019. január 1. – 2019. december 31. 149 000 HUF 34 260 HUF 6860 HUF 857 HUF 40,5 A Kormány 324/2018. (XII. 30.) Korm. rendelete a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum 2019. évi megállapításáról
2020. január 1. – 2021. január 31. 161 000 HUF 37 020 HUF 7410 HUF 926 HUF 39,8 A Kormány 367/2019. (XII. 30.) Korm. rendelete a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum 2020. évi megállapításáról
2021. február 1. – 2021. december 31. 167 400 HUF 38 490 HUF 7700 HUF 963 HUF 38,1 20/2021. (I. 28.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
2022. január 1. – 2022. december 31. 200 000 HUF 45 980 HUF 9200 HUF 1150 HUF 38,8 703/2021. (XII. 15.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
2023. január 1. – 2023. november 30. 232 000 HUF 53 340 HUF 10 670 HUF 1334 HUF na. 573/2022 (XII. 23.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
2023. december 1-jétől 266 800 HUF 61 340 HUF 12 270 HUF 1534 HUF na. 508/2023. (XI. 20.) Korm. rendelete a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
Mértéke legalább középfokú végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörökben (garantált bérminimum)[24][25]

A garantált bérminimum munkakörhöz, és nem végzettséghez kötött. A garantált bérminimumot abban az esetben kell megfizetnie a munkaadónak, ha az adott munkakör legalább középfokú végzettséghez kötött. Ha valaki például szakmunkás végzettséggel portásként dolgozik, a munkaadónak nem kötelező a garantált bérminimumt kifizetni.[26]

Érvényességi idő[24] Érték havonta[24] Értéke hetente Értéke naponta Értéke óránként Megjegyzés
2006. július 1–december 31. 65 700 HUF (legkisebb munkabér 105%-a, kerekítve a 316/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet melléklete szerint) 15 120 HUF 3030 HUF 378 HUF két évnél kevesebb szakmai gyakorlati időhöz kötött munka esetén, illetve 50 éves életkor alatt
68 800 HUF (legkisebb munkabér 110%-a, kerekítve a 316/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet melléklete szerint) 15 840 HUF 3170 HUF 396 HUF legalább két év gyakorlati idő esetén, illetve 50 éves életkor felett
2007. január 1. – 2007. december 31. 72 100 HUF (legkisebb munkabér 110%-a, kerekítve) 16 590 HUF 3330 HUF 415 HUF két évnél kevesebb szakmai gyakorlati időhöz kötött munka esetén, illetve 50 éves életkor alatt
75 400 HUF (legkisebb munkabér 115%-a, kerekítve) 17 350 HUF 3480 HUF 434 HUF legalább két év gyakorlati idő esetén, illetve 50 éves életkor felett
2008. január 1. – 2008. december 31. 82 800 HUF (legkisebb munkabér 120%-a, kerekítve) 19 060 HUF 3820 HUF 477 HUF két évnél kevesebb szakmai gyakorlati időhöz kötött munka esetén, illetve 50 éves életkor alatt
86 300 HUF (legkisebb munkabér 125%-a, kerekítve) 19 850 HUF 3980 HUF 497 HUF legalább két év gyakorlati idő esetén, illetve 50 éves életkor felett
2009. január 1. – június 30. 87 000 HUF 20 000 HUF 4000 HUF 500 HUF Teljes munkaidő teljesítése esetén.
2009. július 1. – 2009. december 31.[27] 87 500 HUF 20 100 HUF 4030 HUF 503 HUF Teljes munkaidő teljesítése esetén.
2010. január 1. – 2010. december 31. 89 500 HUF 20 600 HUF 4120 HUF 515 HUF
2011. január 1. – 2011. december 31. 94 000 HUF 21 650 HUF 4330 HUF 541 HUF
2012. január 1. – 2012. december 31. 108 000 HUF 24 850 HUF 4970 HUF 621 HUF
2013. január 1. – 2013. december 31. 114 000 HUF 26 250 HUF 5250 HUF 656 HUF
2014. január 1. – 2014. december 31. 118 000 HUF 27 160 HUF 5430 HUF 679 HUF
2015. január 1. – 2015. december 31. 122 000 HUF 28 080 HUF 5620 HUF 702 HUF Teljes munkaidő teljesítése esetén, ezt is a 347/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet rögzíti
2016. január 1. – 2016. december 31. 129 000 HUF 29 690 HUF 5940 HUF 742 HUF 454/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
2017. január 1. – 2017. december 31. 161 000 HUF 37 020 HUF 7410 HUF 926 HUF 430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
2018. január 1. – 2018. december 31. 180 500 HUF 41 500 HUF 8300 HUF 1038 HUF 430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
2019. január 1. – 2019. december 31. 195 000 HUF 44 830 HUF 8970 HUF 1121 HUF A Kormány 324/2018. (XII. 30.) Korm. rendelete a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum 2019. évi megállapításáról
2020. január 1. – 2021. január 31. 210 600 HUF 48 420 HUF 9690 HUF 1211 HUF A Kormány 367/2019. (XII. 30.) Korm. rendelete a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum 2020. évi megállapításáról
2021. február 1. – 2021. december 31. 219 000 HUF 50 350 HUF 10 070 HUF 1259 HUF 20/2021. (I. 28.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
2022. január 1. – 2022. december 31. 260 000 HUF 59 780 HUF 11 960 HUF 1495 HUF 703/2021. (XII. 15.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
2023. január 1. – 2023. november 30. 296 400 HUF 68 140 HUF 13 630 HUF 1704 HUF 573/2022 (XII. 23.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
2023. december 1-jétől 326 000 HUF 74 950 HUF 14 990 HUF 1874 HUF 508/2023. (XI. 20.) Korm. rendelete a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ [1] – ec.eurostat.eu, 2022. január 28.
  2. ↑ Átalakításra vár a minimálbérezés – magyarnemzet.hu, 2020. január 14.
  3. ↑ Nagy Márton: magasabb, 5-6 százalékos lehet jövőre az infláció – portfolio.hu, 2023. december 4.
  4. ↑ a b Jönnek az új EU-s szabályok a minimálbérre, de mi lesz a magyar fizetésekkel? – lakmusz.hu, 2022. október 11.
  5. ↑ Jön az uniós minimálbéremelési rendszer, jól járnak a magyar dolgozók – napi.hu, 2022. október 4.
  6. ↑ Ismét terítéken a minimálbér (magyar nyelven). ujszo.com, 2024. március 27.
  7. ↑ McConnell, C. R.. Economics, 14th, Irwin-McGraw Hill, 594. o. (1999) 
  8. ↑ Gwartney, J. D.. Economics: Private and Public Choice, 10th, Thomson South-Western, 97. o. (2003)  hivatkozta: :en:minimum wage
  9. ↑ Mankiw, N. Gregory. Principles of Macroeconomics, 6th, South-Western Pub, 311. o. (2011)  hivatkozta: :en:minimum wage
  10. ↑ Sowell, Thomas. Minimum Wage Laws, Basic Economics: A Citizen's Guide to the Economy. New York: Basic Books, 163–9. o. (2004). ISBN 978-0-465-08145-5 hivatkozta: :en:minimum wage
  11. ↑ (1997. március 1.) „Monopsony in the Labor Market”. Journal of Economic Literature 35 (1), 86–112. o. JSTOR 2729694. 
  12. ↑ (1970. július 1.) „Heterogeneous Capital, the Production Function and the Theory of Distribution”. The Review of Economic Studies 37 (3), 407–36. o. DOI:10.2307/2296729. JSTOR 2296729. hivatkozta: :en:minimum wage
  13. ↑ (2005) „On Labour Demand and Equilibria of the Firm”. The Manchester School 73 (5), 612–9. o. DOI:10.1111/j.1467-9957.2005.00467.x. hivatkozta: :en:minimum wage
  14. ↑ (2009) „Input price-input quantity relations and the numeraire”. Cambridge Journal of Economics 33 (5), 937–48. o. DOI:10.1093/cje/bep005. hivatkozta: :en:minimum wage
  15. ↑ (2010. november 1.) „Minimum Wage Effects Across State Borders: Estimates Using Contiguous Counties”. Review of Economics and Statistics 92 (4), 945–964. o. DOI:10.1162/REST_a_00039. (Hozzáférés: 2014. március 10.) 
  16. ↑ a b c John Smith: Why Does the Minimum Wage Have No Discernible Effect on Employment? 2013. Center for Economic and Policy Research
  17. ↑ Neumark, D.; Wascher, W.: Minimum wages and employment. 2007. IZA Discussion Papers, No. 2570
  18. ↑ Pogátsa Zoltán a HVG.hu Vélemény rovatában. 2014. június 18.
  19. ↑ Gesetz zur Stärkung der Tarifautonomie (Tarifautonomiestärkungsgesetz). Dokumentations- und Informationssystem für Parlamentarische Vorgänge. Deutscher Bundestag. (Hozzáférés: 2014. július 13.)
  20. ↑ A napi.hu cikke említ egy négyéves időszakot, melyben nem évente történt ennek megállapítása, azonban azt nem részletezi.
  21. ↑ 2012 tavaszán ez a minimálbér 30-ad része.
  22. ↑ Bank360 bérkalkulátor (magyar nyelven). bank360.hu. (Hozzáférés: 2022. december 19.)
  23. ↑ a b c A KSH éves minimálbér statisztikája
  24. ↑ a b c NAV Minimálbér, garantált bérminimum
  25. ↑ Teljes megnevezése: „a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén”.
  26. ↑ Minimálbér 2023 és garantált bérminimum 2023 - bruttó és nettó | Bank360 (magyar nyelven). bank360.hu. (Hozzáférés: 2022. december 19.)
  27. ↑ Ezt a megosztást a 321/2008. (XII. 29.) Korm. rendelet írta elő.

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Minimum wage című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Minimálbér&oldid=27568563”