Ugrás a tartalomhoz

Nauru

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Nauru földrajza szócikkből átirányítva)
Naurui Köztársaság
Republic of Nauru
Ripublik Naoero
Nauru zászlaja
Nauru zászlaja
Nauru címere
Nauru címere
Nemzeti mottó: God's Will First
Nemzeti himnusz: Nauru Bwiema

FővárosaYaren (de facto)
d. sz. 0° 31′ 39″, k. h. 166° 56′ 06″0.527500°S 166.935000°EKoordináták: d. sz. 0° 31′ 39″, k. h. 166° 56′ 06″0.527500°S 166.935000°E
Legnagyobb városYaren
Államformaköztársaság
Vezetők
ElnökDavid Adeang
Hivatalos nyelvangol, naurui
kikiáltása1968. január 31.

Tagság
Népesség
Népszámlálás szerint13 650 fő (2017)[1]
Rangsorban237
Becsült9945[2] fő (2011. október)
Rangsorban237
Népsűrűség621 fő/km²
GDP
Összes70 millió USD (2012)[3]
Földrajzi adatok
Terület21 km²
Rangsorban193
IdőzónaNRT (UTC+12)
Egyéb adatok
PénznemAusztrál dollár (AUD)
Nemzetközi gépkocsijelNAU
Hívószám674
Segélyhívó telefonszám
  • 111
  • 110
  • 112
Internet TLD.nr
Villamos hálózat240 volt
Elektromos csatlakozóAS/NZS 3112
Közlekedés irányabal
A Wikimédia Commons tartalmaz Naurui Köztársaság témájú médiaállományokat.

Nauru szigetállam a Csendes-óceán nyugati részén, Mikronéziában. Fővárosa hivatalosan nincs. Területe 21,3 négyzetkilométer. Felszíne korallmészkőből és foszfátból épül fel. A sziget lapos atoll.

Éghajlata trópusi, sok csapadékkal, főként november és február között.

A szigetország évtizedek óta küzd a hanyatló gazdasággal, környezeti problémákkal és a teljes lakosságot sújtó egészségügyi problémákkal.[4] Felmerült már kormányzati szinten, hogy az állam önként szüntetné meg önállóságot és visszalépne a gyarmati státuszba.[5]

Földrajz

[szerkesztés]
Nauru szigete
Kimerült foszfátbánya Naurun

Az Egyenlítőtől 0,5 fokra délre található Mikronéziában, a Csendes-óceán nyugati medencéjében. A legközelebbi szárazföld a Kiribatihoz tartozó Banaba sziget 300 km-re keletre. A legközelebbi nagyváros a 3300 km-re dél-délnyugatra fekvő Brisbane. Óceánia legkisebb önálló állama. A korallmészkőből álló ovális sziget belső fennsíkját vastag foszfátréteg borította. Mára csaknem teljesen kibányászták, mészkősziklás táj maradt vissza, gyakorlatilag a sziget 90%-a meddőhányóvá változott.[5] Legmagasabb pontja 65 méter a tengerszinttől.

A szigetet korallzátony veszi körül. Ezen mesterséges átjárókat vágtak, hogy a hajók megközelíthessék a szigetet. A 100-300 méter széles parti sávban laknak az emberek és ez a sáv alkalmas földművelésre. Délnyugaton van egy kis belső lagúna, annak a partja is lakó- és mezőgazdasági terület. A sziget belseje pedig az említett, eredetileg foszfátsziklákból álló fennsík.

Az ivóvíz kevés. Gyűjtik az esővizet, de erősen függ a lakosság a sziget egyetlen, elöregedett tengervíz-sótalanító üzemétől.

Az éghajlat egész évben egyenletesen meleg. A levegő mindig párás, de a csapadék eloszlása egyenlőtlen, éven belül is, és a különböző évek között is nagy ingadozás lehetséges. Ez az El Niño jelenségtől függ.

Élővilág, környezetvédelem

[szerkesztés]

A sziget eredeti élővilágában nagy kárt okozott a kókusztermesztés bevezetése és a behurcolt állatok: patkány, kutya, macska, házi sertés. Jelenleg mindössze 60 növényfaj él a szigeten. Nincs őshonos emlős, de él egy őshonos nádiposzáta faj (Acrocephalus rehsei) és vannak őshonos rovarok, rákok. A foszfátbányászatból származó, tengerbe ömlő iszap súlyosan károsította a környező tengerek élővilágát is, megritkultak a környéken a halak.

Súlyos aggodalmat okoz az éghajlatváltozástól és főleg a tengerszint esetleges megemelkedésétől való félelem. A sziget területének legkevesebb 80%-a elég magasan van, de pontosan ez a magasabban fekvő terület jelenleg lakhatatlan. Folyik egy bányarehabilitációs program.

Gazdasága

[szerkesztés]

Foszfátbányászata világgazdasági jelentőségű volt Naurunak (elsősorban Ausztráliába, Új-Zélandba, Japánba, és Nagy-Britanniába exportálták). A foszfátkitermelést és az abból származó jövedelmeket az állam rögvest a függetlenség elnyerése után államosította.[4] Ez olyan méretű jólétet teremtett a szigeten, hogy az éves egy főre jutó GPD az 1970-es években még elérte az 50 ezer dollárt.[4] Teljesen ingyenes lett a szigeten az oktatás és az egészségügyi szolgáltatások, sőt teljesen megszűnt az adózás.[4] A kormány a bányászatból eredő bevételekből jelentős összegeket folyósított minden állampolgár számlájára, ezért az emberek már nem volt szükségük a megélhetést biztosító munkavégzésre, a munkaalapú társadalom így megszűnt a szigeten.[4] Ebben az időszakban, az aprócska szigeten minden lakosnak átlagosan két-három kocsija (zömében luxusautók) és egy motorcsónakja volt, általánosan jellemző volt a pazarló életmód, a luxusnyaralások és drága bevásárlókörutak (elsősorban Ausztráliában).[6]

Gazdasága a foszfátexporton alapult, mígnem a készletek 2007-ben végleg kimerültek. A kormány már előzetesen számolt ezzel a lehetőséggel, ezért alapítványokba, részvényekbe és különböző üzletágakba fektetett be.[4] Csakhogy az invesztálások nem célozták a munkahelyteremtést vagy más, korábban elhanyagolt ágazatok (pl. a turizmus) fejlesztését és új technológiák bevezetését.[4] Az állam az eddig társadalmi struktúrát hivatott fenntartani,[5] de a befektetések rendre becsődöltek, az azokban elhelyezett pénzeket külföldi hitelezők markolták föl.[5] Az állam olyan meggondolatlan beruházásokat indított, mint a saját nemzeti légitársaság alapítása vagy luxusszállodalánc üzemeltetése külföldön,[5] melyekkel óriási összegeket veszített.[4]

Most már a hajózásból, a légi közlekedésből és a kikötői vám szedéséből próbálja átrendezni a naurui állam a gazdaságot. Jelentős bevételt hozott egy ideig az Ausztrália által fenntartott menekülttábor bérleti díja, ahová az illegális bevándorlókat deportálják.[7] Ez azonban csak megterhelte a kicsiny, erőforrások nélküli sziget teherbíró képességét, a menekültek részéről pedig gyakori zavargásokhoz vezetett.[5]

Az ország mostanra teljesen eladósodott, a korábban páratlan jólétben élő lakosság is elszegényedett, sőt az állam vezetőit is szegénység sújtja.[5][4] A GPD mára alig 5000 dollár, amely Szvázifölddel és a Kongói Demokratikus Köztársasággal van egy szinten.[8]

Turizmus

[szerkesztés]

A sziget turizmusa igen elhanyagolható. A kormányzat korábban nem foglalkozott az ágazattal, fejlesztésére pedig újabban nincs sem pénz, sem lehetőség, lévén a mértéktelen foszfátbányászat hatalmas károkat okozott a környezetben. Bár strandjai kedvezőek, szép látványt nyújtanak, ugyanakkor korallzátonyok, pálmafás erdők és földalatti édesvízi tó, sőt mészkőbarlangok is találhatók a szigeten.[9]

A szigetet évente legfeljebb 200 turista látogatja.[9] Naurun négy hotel van, köztük az egyik neve Hotel Budapest Anabarban.[10]

Nauru népszerűségét rontották az utazók körében a szigeten elhelyezett menekültek kapcsán felmerülő problémákról szóló hírek is.[9] Megközelítése sem egyszerű, csak Ausztráliából indul Naurura repülőjárat, az utazás pedig viszonylag drága.[9]

Történelme

[szerkesztés]

John Fearn fedezte fel 1798-ban, ezt követően a Brit Birodalom része lett régi angol nevén Kellemes szigetként (angolul: Pleasant Island). A helyi lakosok agresszívvá váltak a sok alkoholtól, amiért cserébe a britek vizet kértek az őslakosoktól. A tiszta vizet a helyi Buada lagúnából szerezték. 1888-ban Németország annektálta, ezt a szigeten élő német telepesek kérték, a köztük és bennszülöttek 12 klánja közt kialakult 10 éven át tartó törzsi háború miatt. 1914-ben az ausztrálok kezére került, 1919-ben brit mandátumterület, ez időben fedezték fel a sziget legnagyobb kincsét, a foszfátot. A japán megszállást (19421945) leszámítva az ausztrálok igazgatták függetlensége elnyeréséig, 1968-ig. 1969-től a Nemzetközösség tagja. 1999-től az ENSZ tagja.

Nauru felszámolta saját pénzügy- és gazdaságügyi minisztériumát, az ország gazdaságát azóta külföldi (főleg ausztrál) közgazdászok és menedzserek irányítják, mivel az állam képtelen úrrá lenni a válságon.[5] Alapvető probléma, hogy a lakosság továbbra is másokból kíván megélni munkavégzés helyett.[5]

Lakosság

[szerkesztés]

2006-ban 13 287 fő volt az ország lakossága, ennek 69%-a őslakos, 13%-a kiribati, 9%-a tuvalui, 2,5%-a Fülöp-szigeteki és 2%-a kínai.

A 2011-es népszámlálás alapján a lakosság többsége keresztény. A lakosság 36%-a a protestáns naurui kongregacionalista egyház, 10%-a pedig a független naurui egyház tagja, 33%-a katolikus, 13%-a pünkösdista hitű. A népesség 2%-a nem vallásos, 6% pedig egyéb vallások híve.[2]

Nauru kis ország révén kevés termőfölddel és vízzel rendelkezik, ezért élelmiszerbehozatalra szorult korábban is.[4] Amikor a foszfátkitermelés hatására fellendült az életszínvonal az élelmiszerimport már nem élelmiszer-alapanyagokból, hanem készételekből és konzervekből állt.[4][5][8] Ennek az lett a következménye, hogy az ország lakosságának 40%-a cukorbeteg.[11] A tömeges elhízás oka ugyanakkor a sziget hagyományos szemléletvilágában is keresendő, lévén a kövérség számos népcsoportnál státusszimbólum, a jólét, a megbecsültség, és a magas társadalmi rang jele a mai napig.[8]

Politika

[szerkesztés]

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

[szerkesztés]
A naurui parlament épülete

Nauru népképviseleti demokratikus köztársaság. Az államfő az elnök, aki egyben a kormány vezetője is. A 18 tagú, egykamarás parlamentet háromévente választják. Naurunak nincs jelentős pártpolitikája; a jelöltek általában függetlenek. A három legnagyobb politikai párt a Demokrata Párt, a Naurui Első Párt és a Központi Párt.

Külképviselet

[szerkesztés]

Az alábbi országokban vannak diplomatái: Ausztrália, Fidzsi-szigetek, Nagy-Britannia, India, Japán, Új-Zéland, Fülöp-szigetek, Dél-Korea, Tajvan, Thaiföld, USA.

Pártok

[szerkesztés]

Védelmi politika

[szerkesztés]

Ünnepnapok

[szerkesztés]
Mikor van? Angol neve Magyar neve
január 1. New Year's Day Újév
január 31. Independence Day függetlenségi nap
tavasz Easter húsvét
május 17. Constitution Day Az alkotmány napja
október 26. Angam Day A hazatérés napja
december 25-26. Christmas karácsony


Közigazgatás

[szerkesztés]
Az ország körzetei
# Körzet Régi név Terület
(hektár)
Lakosság
(2005)
Települések száma
1 Aiwo Aiue 100 1092 8
2 Anabar Anabar 143 502 15
3 Anetan Añetañ 100 516 12
4 Anibare Anybody 314 160 17
5 Baiti Beidi 123 572 15
6 Boe Boi 66 795 4
7 Buada Buada 266 717 14
8 Denigomodu Denikomotu 118 2827 17
9 Ewa Eoa 117 318 12
10 Ijuw Ijub 112 303 13
11 Meneng Meneñ 288 1830 18
12 Nibok Ennibeck 136 432 11
13 Uaboe Ueboi 97 335 6
14 Yaren Moqua 150 820 7
Nauru Naoero 2130 11.218 169

Települések

[szerkesztés]

Közlekedés

[szerkesztés]

Nauru 30 km-es közúthálózattal rendelkezik, ebből 24 km burkolt és 6 km burkolatlan. A vasúthálózat csupán 3,9 km-es, amit kizárólag teherszállítási célokra használnak. A szigeten működik egy mesterséges kikötő és egy nemzetközi repülőtér. Nauru nemzeti légitársasággal is rendelkezik Our Airline néven.

Telekommunikáció

[szerkesztés]
Hívójel prefix C2
ITU zóna 65
CQ zóna 31

Kultúra

[szerkesztés]

Olimpia

[szerkesztés]

Nauruban a lakosság 95%-a túlsúlyos,[12] az országban nem túl népszerű a sport. Nauru legnagyobb sikersportága a súlyemelés. Az ország eddig négy alkalommal képviselte magát a Nyári Olimpiai játékokon: 1996-ban, 2000-ben, 2004-ben, és 2008-ban. A 2008-as pekingi olimpián egy versenyző, Itte Detenamo képviselte az országot súlyemelésben, a +105 kg-os súlycsoportban, ahol szakításban 175 kg-os eredménnyel a 9., lökésben 210 kg-os eredménnyel a 10., összetettben pedig 385 kg-os végeredményt ért el. Detenamo kétszeres Óceánia bajnok (2006, 2007), és egyszeres ezüstérmes (2008).

A 2004-es athéni olimpián három naurui képviselte hazáját: Yukio Peter, Itte Detenamo és Reanna Maricha Solomon. Mindhárman súlyemelésben indultak. A megnyitó ünnepségen Yukio Peter vitte a naurui zászlót. Yukio Peter a férfi 69 kg-os kategóriában 302,5 kg-mal összetettben 8. helyet ért el, Itte Detenamo a férfi +105 kg-osok közt összetettben 347,5 kg-os eredménnyel a 14. helyen végzett, Reanna Maricha Solomon pedig a női +75 kg-os súlycsoportban, 220 kg-os teljesítménnyel a 11. helyen zárt.

A 2000-ben Sydney-ben rendezett nyári olimpián két sportoló delegálta magát a játékokra: Cherico Detenamo és Marcus Stephen. A zászlóvivő Marcus Stephen volt. Cherico Detenamo a férfi 100 m-es síkfutásban indult, de az első fordulóban kizárták doppingvétség miatt. Marcus Stephen a férfi 62 kg-os súlyemelésben képviselte Naurut, és 285 kg-os összetett eredményével 11. helyezett lett.

2021-es rögbi

Nauru az Óceánia sevens-ben a C csoportban 5. helyen áll, 5 ponttal. A C csoport az idei év halálcsoportja, a térség kettő legjobb rögbicsapata, Ausztrália, és Vanuatu is a csoport része.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. https://data.worldbank.org/indicator/SP.POP.TOTL
  2. a b 2011-es népszámlálási adat
  3. Country Profile - CountryWatch Nauru. countrywatch.com. [2013. december 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 22.) (angolul)
  4. a b c d e f g h i j k Nauru: egy varázslatos szigetország, aminek mindene megvolt, de néhány év alatt teljesen tönkrement (magyar nyelven). Liked, 2025. január 23. (Hozzáférés: 2025. január 30.)
  5. a b c d e f g h i j Tízezer volt milliomos nyomorog egy szigeten (magyar nyelven). Origo, 2004. augusztus 1. (Hozzáférés: 2025. január 30.)
  6. Peter Dauvergne: A Dark History of the World’s Smallest Island Nation (angol nyelven). The Reader. (Hozzáférés: 2025. január 30.)
  7. Éhségsztrájkba kezdtek a börtönszigetté alakított miniállambanOrigo, 2012. november 5.
  8. a b c Egy ország megvalósította a Nemzeti Elhízás Rendszerét (magyar nyelven). Index, 2014. október 30. (Hozzáférés: 2025. január 30.)
  9. a b c d Nauru: pokol és mennyország egy helyen (magyar nyelven). Világgazdaság, 2023. október 21. (Hozzáférés: 2025. január 30.)
  10. Budapest Hotel (magyar nyelven). Budapest Hotel. (Hozzáférés: 2025. január 30.)
  11. Nauru elnökénél kampányolt Schmitt Pál a BT-tagság érdekében (Origo.hu, 2011. szeptember 23.)
  12. Nauru tops obesity league The Independent (Hozzáférés: 2011. június 27.)

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Nauru
A Wikimédia Commons tartalmaz Nauru témájú médiaállományokat.