Ugrás a tartalomhoz

Nauru

Hivatkozások szerkesztése
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Nauru földrajza szócikkből átirányítva)
Naurui Köztársaság
Republic of Nauru
Ripublik Naoero
Nauru zászlaja
Nauru zászlaja		 Nauru címere
Nauru címere
Nemzeti mottó: God's Will First
Nemzeti himnusz: Nauru Bwiema
FővárosaYaren (de facto)
d. sz. 0° 31′ 39″, k. h. 166° 56′ 06″0.527500°S 166.935000°EKoordináták: d. sz. 0° 31′ 39″, k. h. 166° 56′ 06″0.527500°S 166.935000°E
Legnagyobb városYaren
Államformaköztársaság
Vezetők
ElnökDavid Adeang
Hivatalos nyelvangol, naurui
kikiáltása1968. január 31.
Tagság
Lista
ENSZ, Nemzetközösség, Csendes-óceáni Közösség, Csendes-óceáni Fórum
Népesség
Népszámlálás szerint13 650 fő (2017)[1]
Rangsorban237
Becsült9945[2] fő (2011. október)
Rangsorban237
Népsűrűség621 fő/km²
GDP
Összes70 millió USD (2012)[3]
Földrajzi adatok
Terület21 km²
Rangsorban193
IdőzónaNRT (UTC+12)
Egyéb adatok
PénznemAusztrál dollár (AUD)
Nemzetközi gépkocsijelNAU
Hívószám674
Segélyhívó telefonszám
  • 111
  • 110
  • 112
Internet TLD.nr
Villamos hálózat240 volt
Elektromos csatlakozóAS/NZS 3112
Közlekedés irányabal
A Wikimédia Commons tartalmaz Naurui Köztársaság témájú médiaállományokat.

Nauru szigetállam a Csendes-óceán nyugati részén, Mikronéziában. Fővárosa hivatalosan nincs. Területe 21,3 négyzetkilométer. Felszíne korallmészkőből és foszfátból épül fel. A sziget lapos atoll.

Éghajlata trópusi, sok csapadékkal, főként november és február között.

Földrajz

[szerkesztés]
Nauru szigete
Kimerült foszfátbánya Naurun

Az Egyenlítőtől 0,5 fokra délre található Mikronéziában, a Csendes-óceán nyugati medencéjében. A legközelebbi szárazföld a Kiribatihoz tartozó Banaba sziget 300 km-re keletre. A legközelebbi nagyváros a 3300 km-re dél-délnyugatra fekvő Brisbane. Óceánia legkisebb önálló állama. A korallmészkőből álló ovális sziget belső fennsíkját vastag foszfátréteg borította. Mára csaknem teljesen kibányászták, mészkősziklás táj maradt vissza. Legmagasabb pontja 65 méter a tengerszinttől.

A szigetet korallzátony veszi körül. Ezen mesterséges átjárókat vágtak, hogy a hajók megközelíthessék a szigetet. A 100-300 méter széles parti sávban laknak az emberek és ez a sáv alkalmas földművelésre. Délnyugaton van egy kis belső lagúna, annak a partja is lakó- és mezőgazdasági terület. A sziget belseje pedig az említett, eredetileg foszfátsziklákból álló fennsík.

Az ivóvíz kevés. Gyűjtik az esővizet, de erősen függ a lakosság a sziget egyetlen, elöregedett tengervíz-sótalanító üzemétől.

Az éghajlat egész évben egyenletesen meleg. A levegő mindig párás, de a csapadék eloszlása egyenlőtlen, éven belül is, és a különböző évek között is nagy ingadozás lehetséges. Ez az El Niño jelenségtől függ.

Élővilág, környezetvédelem

[szerkesztés]

A sziget eredeti élővilágában nagy kárt okozott a kókusztermesztés bevezetése és a behurcolt állatok: patkány, kutya, macska, házi sertés. Jelenleg mindössze 60 növényfaj él a szigeten. Nincs őshonos emlős, de él egy őshonos nádiposzáta faj (Acrocephalus rehsei) és vannak őshonos rovarok, rákok. A foszfátbányászatból származó, tengerbe ömlő iszap súlyosan károsította a környező tengerek élővilágát is, megritkultak a környéken a halak.

Súlyos aggodalmat okoz az éghajlatváltozástól és főleg a tengerszint esetleges megemelkedésétől való félelem. A sziget területének legkevesebb 80%-a elég magasan van, de pontosan ez a magasabban fekvő terület jelenleg lakhatatlan. Folyik egy bányarehabilitációs program.

Gazdasága

[szerkesztés]
Bővebben: Nauru gazdasága

Foszfátbányászata világgazdasági jelentőségű volt Naurunak (elsősorban Ausztráliába, Új-Zélandba, Japánba, és Nagy-Britanniába exportálták). Gazdasága a foszfátexporton alapult, mígnem a készletek 2007-ben végleg kimerültek. Most már a hajózásból, a légi közlekedésből és a kikötői vám szedéséből próbálja átrendezni a naurui állam a gazdaságot. Jelentős bevételt hoz az Ausztrália által fenntartott menekülttábor bérleti díja, ahová az illegális bevándorlókat deportálják.[4]

Történelme

[szerkesztés]
Bővebben: Nauru történelme

John Fearn fedezte fel 1798-ban, ezt követően a Brit Birodalom része lett régi angol nevén Kellemes szigetként (angolul: Pleasant Island). A helyi lakosok agresszívvá váltak a sok alkoholtól, amiért cserébe a britek vizet kértek az őslakosoktól. A tiszta vizet a helyi Buada lagúnából szerezték. 1888-ban Németország annektálta, ezt a szigeten élő német telepesek kérték, a köztük és bennszülöttek 12 klánja közt kialakult 10 éven át tartó törzsi háború miatt. 1914-ben az ausztrálok kezére került, 1919-ben brit mandátumterület, ez időben fedezték fel a sziget legnagyobb kincsét, a foszfátot. A japán megszállást (1942–1945) leszámítva az ausztrálok igazgatták függetlensége elnyeréséig, 1968-ig. 1969-től a Nemzetközösség tagja. 1999-től az ENSZ tagja.

Lakosság

[szerkesztés]
Bővebben: Nauru népessége

2006-ban 13 287 fő volt az ország lakossága, ennek 69%-a őslakos, 13%-a kiribati, 9%-a tuvalui, 2,5%-a Fülöp-szigeteki és 2%-a kínai.

A 2011-es népszámlálás alapján a lakosság többsége keresztény. A lakosság 36%-a a protestáns naurui kongregacionalista egyház, 10%-a pedig a független naurui egyház tagja, 33%-a katolikus, 13%-a pünkösdista hitű. A népesség 2%-a nem vallásos, 6% pedig egyéb vallások híve.[2]

Nauru kis ország révén kevés termőfölddel és vízzel rendelkezik, ezért sok készételt és konzervet importál. Ennek az lett a következménye, hogy az ország lakosságának 40%-a cukorbeteg.[5]

Politika

[szerkesztés]

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

[szerkesztés]
A naurui parlament épülete

Nauru népképviseleti demokratikus köztársaság. Az államfő az elnök, aki egyben a kormány vezetője is. A 18 tagú, egykamarás parlamentet háromévente választják. Naurunak nincs jelentős pártpolitikája; a jelöltek általában függetlenek. A három legnagyobb politikai párt a Demokrata Párt, a Naurui Első Párt és a Központi Párt.

Külképviselet

[szerkesztés]

Az alábbi országokban vannak diplomatái: Ausztrália, Fidzsi-szigetek, Nagy-Britannia, India, Japán, Új-Zéland, Fülöp-szigetek, Dél-Korea, Tajvan, Thaiföld, USA.

Pártok

[szerkesztés]

Védelmi politika

[szerkesztés]
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Ünnepnapok

[szerkesztés]
Mikor van? Angol neve Magyar neve
január 1. New Year's Day Újév
január 31. Independence Day függetlenségi nap
tavasz Easter húsvét
május 17. Constitution Day Az alkotmány napja
október 26. Angam Day A hazatérés napja
december 25-26. Christmas karácsony


Közigazgatás

[szerkesztés]
Az ország körzetei
# Körzet Régi név Terület
(hektár)		 Lakosság
(2005)		 Települések száma
1 Aiwo Aiue 100 1092 8
2 Anabar Anabar 143 502 15
3 Anetan Añetañ 100 516 12
4 Anibare Anybody 314 160 17
5 Baiti Beidi 123 572 15
6 Boe Boi 66 795 4
7 Buada Buada 266 717 14
8 Denigomodu Denikomotu 118 2827 17
9 Ewa Eoa 117 318 12
10 Ijuw Ijub 112 303 13
11 Meneng Meneñ 288 1830 18
12 Nibok Ennibeck 136 432 11
13 Uaboe Ueboi 97 335 6
14 Yaren Moqua 150 820 7
Nauru Naoero 2130 11.218 169

Települések

[szerkesztés]
Bővebben: Nauru települései

Közlekedés

[szerkesztés]
Bővebben: Nauru közlekedése

Nauru 30 km-es közúthálózattal rendelkezik, ebből 24 km burkolt és 6 km burkolatlan. A vasúthálózat csupán 3,9 km-es, amit kizárólag teherszállítási célokra használnak. A szigeten működik egy mesterséges kikötő és egy nemzetközi repülőtér. Nauru nemzeti légitársasággal is rendelkezik Our Airline néven.

Telekommunikáció

[szerkesztés]
Hívójel prefix C2
ITU zóna 65
CQ zóna 31
Lásd még: Nauru hívójelkörzetei

Kultúra

[szerkesztés]
Bővebben: Naurui kultúra

Sport

[szerkesztés]
Bővebben: Nauru sportélete

Olimpia

[szerkesztés]

Nauruban a lakosság 95%-a túlsúlyos,[6] az országban nem túl népszerű a sport. Nauru legnagyobb sikersportága a súlyemelés. Az ország eddig négy alkalommal képviselte magát a Nyári Olimpiai játékokon: 1996-ban, 2000-ben, 2004-ben, és 2008-ban. A 2008-as pekingi olimpián egy versenyző, Itte Detenamo képviselte az országot súlyemelésben, a +105 kg-os súlycsoportban, ahol szakításban 175 kg-os eredménnyel a 9., lökésben 210 kg-os eredménnyel a 10., összetettben pedig 385 kg-os végeredményt ért el. Detenamo kétszeres Óceánia bajnok (2006, 2007), és egyszeres ezüstérmes (2008).

A 2004-es athéni olimpián három naurui képviselte hazáját: Yukio Peter, Itte Detenamo és Reanna Maricha Solomon. Mindhárman súlyemelésben indultak. A megnyitó ünnepségen Yukio Peter vitte a naurui zászlót. Yukio Peter a férfi 69 kg-os kategóriában 302,5 kg-mal összetettben 8. helyet ért el, Itte Detenamo a férfi +105 kg-osok közt összetettben 347,5 kg-os eredménnyel a 14. helyen végzett, Reanna Maricha Solomon pedig a női +75 kg-os súlycsoportban, 220 kg-os teljesítménnyel a 11. helyen zárt.

A 2000-ben Sydney-ben rendezett nyári olimpián két sportoló delegálta magát a játékokra: Cherico Detenamo és Marcus Stephen. A zászlóvivő Marcus Stephen volt. Cherico Detenamo a férfi 100 m-es síkfutásban indult, de az első fordulóban kizárták doppingvétség miatt. Marcus Stephen a férfi 62 kg-os súlyemelésben képviselte Naurut, és 285 kg-os összetett eredményével 11. helyezett lett.

2021-es rögbi

Nauru az Óceánia sevens-ben a C csoportban 5. helyen áll, 5 ponttal. A C csoport az idei év halálcsoportja, a térség kettő legjobb rögbicsapata, Ausztrália, és Vanuatu is a csoport része.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ https://data.worldbank.org/indicator/SP.POP.TOTL
  2. ↑ a b 2011-es népszámlálási adat
  3. ↑ Country Profile - CountryWatch Nauru. countrywatch.com. [2013. december 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 22.) (angolul)
  4. ↑ Éhségsztrájkba kezdtek a börtönszigetté alakított miniállamban – Origo, 2012. november 5.
  5. ↑ Nauru elnökénél kampányolt Schmitt Pál a BT-tagság érdekében (Origo.hu, 2011. szeptember 23.)
  6. ↑ Nauru tops obesity league The Independent (Hozzáférés: 2011. június 27.)

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Nauru
A Wikimédia Commons tartalmaz Nauru témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nauru&oldid=27278855#Földrajz”