Nagyszeben–Szentágota–Segesvár kisvasút
Nagyszeben–Szentágota kisvasút
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Vonal: | CFR-41: Nagyszeben–Hortobágyfalva–Segesvár (1957) CFR-42: Hortobágyfalva–Vurpód (1957) CFR-204: Nagyszeben–Szentágota (2000/2001) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hossz: | Nagyszeben–Segesvár: 109 km; Hortobágyfalva–Vurpód: 13 km | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nyomtávolság: | 760 mm | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Üzemeltető: | Compania Națională de Căi Ferate CFR | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyszeben–Szentágota–Segesvár kisvasút témájú médiaállományokat. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A Nagyszeben–Szentágota–Segesvár kisvasút keskeny nyomtávú vasútvonal Romániában, amely a Hortobágy-fennsíkot szeli át Szeben megyében, összekötve Nagyszebent és Szentágotát. 1965-ig a vonal Szentágotától Segesvárig haladt, összekötve a Hortobágy-fennsíkot a Küküllőmenti-dombvidékkel, de ezt a szakaszt megszüntették, hogy helyet csináljanak egy új közútnak. A vasútvonal műemlékként van nyilvántartva, a Szeben megyei szakasz (Nagyszeben–Hégen) SB-II-a-B-20923 LMI-kóddal, a Maros megyei szakasz (Hégen–Segesvár) MS-II-a-B-20924 kóddal.[1][2]
Elnevezései
[szerkesztés]Román nyelven a kisvasutakat gyakran mocănița ('mokányka') névvel illetik.
Erdélyi szász nyelvjárásban a vonalon közlekedő vonat neve Wusch.[3] Eginald Schlattner regényeiben többször is szerepel ezen a néven. További szász elnevezései Wicka vagy Kaffeemühle ('kávédaráló'),[4] ez utóbbi azonban német nyelvterületen általánosan is használatos a kisvasutakra.
A Harbachtalbahn ('Hortobágy-völgyi vasút') nevet korábban nem használták a régióban, első ízben 2002-ben merült fel a tervezett újraindítás kapcsán.[5]
A helyi erdő- és földbirtokosok által szorgalmazott vurpódi szárnyvonalat nevezték Jägerstrecke-nek ('vadászvonal') is.[6]
Útvonala
[szerkesztés]Nagyszeben és Segesvár között a vonal egy hosszú szakaszon át a Hortobágy völgyében halad, a Hortobágy Móh melletti torkolatától kezdve egészen Hégenig. Innentől kezdve a Segesd völgyében folytatódik, majd Segesvárnál a Nagy-Küküllő völgyében ér véget.
Nagyszebentől délre a kisvasút vonatai 2001-ig szakaszosan a Nagyszeben–Felek háromsínes vonalat használták.
Szentágotán és Segesváron korábban több szakasz is a településen keresztül vezetett, ahol a kisvasút a közutakon haladt.
A kilométerek számozása Segesvártól indul.
Története
[szerkesztés]Az első szakaszt Segesvár és Szentágota között a Segesvár–Szentágotai Vasút (S.Sz.V.) társaság építette. Az építkezés 1895 végén kezdődött, a kedvezőtlen időjárási körülmények azonban folyamatosan akadályozták a munkát.[7] A vonal teljes hossza 1898-ban készült el; az ünnepélyes megnyitásra 1898. november 16-án került sor,[8] de a teherforgalom már korábban elkezdődött. A rendszeres személyforgalom egy nappal később, 1898. november 17-én indult.[9] Kezdetben a vonalon a Bécsújhelyi Mozdonygyár által gyártott három mozdony (S.Sz.V. 1–3, utóbb 388 001 – 003) állt rendelkezésre. Szentágota első vasútállomását a város északkeleti szélén építették fel, de egy vágányt lefektettek a piactérig, hogy a segesvári vonatok egészen a város közepéig be tudjanak menni.[10]
1908-ig az S.Sz.V. üzemeltette a vonalat, majd a Magyar Államvasutak vette át. Ebben az időszakban kezdődött a vonal további kiépítése Nagyszeben felé.[11]
A bizottsági bejárásra[12] és az első utazásra a 61 kilométeres szakaszon a szentágotai piactér és Nagyszeben között 1910. szeptember 26-án került sor. A rendszeres közlekedés egy nappal az ünnepség után kezdődött. Egyidejűleg beüzemelték a 13 kilométer hosszú elágazást is Hortobágyfalva és Vurpód között.[13]
A trianoni békeszerződés után az üzemeltetést a román államvasutak (C. F. R.) vette át. 1948-ban a kommunista hatalom átvétel után államosították az infrastruktúrát.[14]
1965-ben a C. F. R. üzemen kívül helyezte Segesvár–Szentágota szakaszon.[8] Nem tisztázott, hogy pontosan mikor közlekedett az utolsó személyvonat. Több forrás szerint a személyforgalmat már 1964 őszén leállították.[15] A román menetrendben utoljára 1963/1964-ben szerepelt a szakasz.[16] 1969-ben Szentágota szélén új vasútállomás épült a nagyszebeni vonatok számára. A szentágotai városi szakasz utoljára 1969. április 10-én üzemelt.[17]
1993-ban a vurpódi szakaszon is megszűnt a menetrend szerinti közlekedés. Az 1990-es évek végén a Nagyszeben és Szentágota közötti szakaszon már csak egy vonatpár közlekedett naponta. Miután 1998 nyarán megszűnt a teherforgalom, a személyszállítás még folytatódott.[18] Az utolsó üzemképes mozdony kiesésével 2001. szeptemberben az utolsó megmaradt menetrend szerinti forgalom is megszűnt.[19]
A Segesvár-Szentágota szakaszt a közlekedés leállítása után elbontották.[14] A Nagyszeben–Hortobágyfalva–Szentágota és Hortobágyfalva–Vurpód szakaszok továbbra is fennmaradtak, a 2010-ben átadott Nagyszeben körüli elkerülő út építése során azonban egy hídpillért állítottak fel a vasút nyomvonalán, így a vágány itt megszakadt.[20]
Megnyitás és bezárás dátuma
[szerkesztés]Szakasz | Hivatalos megnyités |
Teherforgalom megindítása |
Személyforgalom megindítása |
Leállítás | Bontás | Szakasz hossza (km) |
---|---|---|---|---|---|---|
Segesvár–Apold Sighișoara–Apold |
1898. 11. 16.[8] | 1898. 05. 28.[7] | 1898. 11. 17.[9] | 1965. június[8] | később | 17[10] |
Apold–Szentágota–Szentágota piactér Apold–Agnita–Agnita Tîrg |
1898. 11. 16.[8] | 1898. 07. 27.[7] | 1898. 11. 17.[9] | 1965. június[8] | később | 31[10] |
Szentágota piactér–Hortobágyfalva–Nagyszeben Agnita Tîrg–Cornățel–Sibiu |
1910. 09. 26.[12] | 1910. 09. 27. | 1910. 09. 27.[12] | 1993. május[18] | nem bontották el | 61 |
Hortobágyfalva–Vurpód Cornățel–Vurpăr |
1910. 09. 26.[12] | 1910. 09. 27. | 1910. 09. 27.[12] | 1993. május[18] | nem bontották el | 13 |
Szentágota (régi vasútállomás)–Szentágota (új vasútállomás) Agnita (gară veche)–Agnita (gară nouă) |
1910. 09. 26.[12] | 1910. 09. 27. | 1910. 09. 27.[12] | 1969. 04. 10.[17] | 1969 tavasz[21] | 4 |
Nagyszeben–Szentágota Sibiu–Agnita |
1910. 09. 26.[12] | 1910. 09. 27. | 1910. 09. 27.[12] | 2001. 09. 04.[22] | nem bontották el | 58 |
Mozdonyok
[szerkesztés]Kezdetben gőzmozdonyok (többek között a MÁV 388[23] és MÁV 389[24] sorozatból) szolgálták az utas- és teherforgalmat. Utódaik az 1960-as és 1970-es években modernebb dízelmozdonyok voltak (Mk45, utóbb a C. F. R. 87-es sorozata). A gőzmozdonyokat csak télen vetették be, hogy a személykocsikat fűtsék, illetve különjáratokhoz vették igénybe.[25] Az első sorozatból egyedüliként megmaradt C.F.R. 388 002-es gőzmozdony előbb a segesvári gőzfürdő előtt volt kiállítva, majd a nagyszebeni gőzmozdonymúzeumba került. A segesvári vasútállomáson a C.F.R. 764 158-as gőzmozdony emlékeztet a kisvasútra.
Újraindítás
[szerkesztés]2001 óta, amikor az utolsó szakaszt is üzemen kívül helyezték, léteznek törekvések, hogy a kisvasutat turisztikai céllal újra használatba vegyék. Szóba jött a Segesvár felé vezető szakasz újjáépítése is.[26]
A vasúti pályát a C. F. R. leányvállalata, az S.A.A.F. kezeli, a járműveket pedig a C. F. R. turizmusra szakosodott leányvállalata, az S.F.T. A Szeben megyei tanács, az SFT és a Sibiu 2007 egyesület közösen indított egy projektet a kisvasút újjáindítására abból az alkalomból, hogy 2007-ben Nagyszeben lett Európa kulturális fővárosa. 2006. február–márciusban egy kolozsvári mérnöki iroda megvalósíthatósági tanulmányt készített a Mihai Eminescu Trust megbízásából.
Miután több helyről kérték a vasútvonal műemlékké nyilvánítását, 2007. június 7-én a Szeben megyei műemlékbizottság ezt végül engedélyezte. A műemlékké nyilvánítás a hivatalos közlönyben (Monitorul Oficial) 2008. január 14-én jelent meg. Ezzel a vasútvonal B-kategóriájú (azaz helyi jelentőségű) műemlék lett.[27]
2008. januárban megalakult egy településközi együttműködés a vonal menti települések részvételével, amelyben kezdetben Szentágota város, Alcina község, Újegyház község és Veresmart község vettek részt. 2008. áprilisban kötöttek az SAAF-val egy több éves koncessziós megállapodást annak érdekében, hogy a vonalat üzemképes állapotba hozzák. Az egyesület szószólója Lucian Dumitra nagyszebeni vállalkozó volt.
2008. augusztusban a Nagyszebenben megmaradt járművel többségét leselejtezték.[27] Az akciót sikerült leállítani a történelmi értékű gőzmozdonyok szétrombolása előtt. Egyes járműveket később a szovátai kisvasúthoz (az egykori Marosvásárhely–Parajd-vasútvonal fennmaradt és nosztalgiavasútként használt szakasza) vittek át, többek között a 764 052-es gőzmozdonyt.[27]
A környéken ezen kívül négy személykocsit lehetett szerezni, ezeket először Szentágotán helyezték el.[28] Egyet ezek közül az Asociația Prietenii Mocăniței egyesület a következő években vett kezelésbe, de 2015. szeptemberben még nem volt üzemképes.[27] A négy kocsi közül kettőt EU-forrásokból terveznek felújítani.[29]
Az Asociația Prietenii Mocăniței egyesület a vonal felújításával is foglalkozik, és egyes szakaszokon már különjáratokat tudtak indítani, az üzemelést azonban 2018 óta admisztratív okok miatt fel kellett függeszteni.[30] 2020-ban a formális akadályok az egyesület és a közigazgatás között végre elhárultak,[31] és az üzemelés újraindult.[32]
Az újraindítási projektet külföldről, többek között Svájcból is támogatják. Az Ostgleis egyesület a Waldenburgerbahntól származó kocsikat bocsátott az Asociația Prietenii Mocăniței rendelkezésére a rendszeres közlekedéshez. Az első három kocsi 2019. májusban érkezett meg Holcmányba.[33]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Sibiu. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Mureș. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
- ↑ Phleps 1964: 91.
- ↑ Kurt Breckner: Die „Wusch“, ein Stück Agnetheln. www.siebenbuerger.de (Hozzáférés: 2021. május 27.)
- ↑ LOK Report 2002/10., 51. oldal
- ↑ Engelbert 2011 : 129.
- ↑ a b c Mausolf 2008 : 20.
- ↑ a b c d e f Mausolf 2008 : 21.
- ↑ a b c Engelbert 2011 : 127.
- ↑ a b c Mausolf 2018 : 24.
- ↑ Engelbert 2011 : 128.
- ↑ a b c d e f g h i Klein 1998 : 84.
- ↑ Nolte 2015 : 10.
- ↑ a b Nolte 2015 : 11.
- ↑ Mausolf 2018 : 41.
- ↑ A Mersul Trenurilor 26.V.1963-30.V.1964 még tartalmazta a Segesvár–Szentágota szakaszt, a Mersul Trenurilor 31.V.1964-29.V.1965 már nem.
- ↑ a b Siebenbürgische Zeitung, 1998. július 31., 7. oldal
- ↑ a b c Engelbert 2011 : 136.
- ↑ LOK Report 2002/10., 50. oldal
- ↑ Nolte 2015 : 15.
- ↑ Mausolf 2018 : 50.
- ↑ Mausolf 2018 : 81.
- ↑ MÁV 388. www.pospichal.net (Hozzáférés: 2021. május 28.)
- ↑ MÁV 389. www.pospichal.net (Hozzáférés: 2021. május 28.)
- ↑ Lacriţeanu 1995 : 94.
- ↑ Nolte 2015 : 15.
- ↑ a b c d Nolte 2015 : 13.
- ↑ The Agnita Express, No. 6: SAR Rescued Coaches. issuu.com (2012. november 30.) (Hozzáférés: 2021. május 28.)
- ↑ Julian Nolte: Gute Nachrichten in schwierigen Zeiten. die-wusch.de (2020. július 23.) (Hozzáférés: 2021. május 28.)
- ↑ Dieter Frisch: Aus für "Tage der Wusch" im Harbachtal? Aussiedlerbeauftragter Bernd Fabritius interveniert bei rumänischen Behörden. www.siebenbuerger.de (2018. szeptember 4.) (Hozzáférés: 2021. május 28.)
- ↑ Julian Nolte: Gute Nachrichten von der "Wusch". www.siebenbuerger.de (2020. augusztus 15.) (Hozzáférés: 2021. május 28.)
- ↑ Julian Nolte: Rückblick: Wiederaufnahme des Zugverkehrs im September 2020. die-wusch.de (2020. szeptember 26.) (Hozzáférés: 2021. május 28.)
- ↑ Julian Nolte: Die ersten Schweizer Wagen sind eingetroffen. die-wusch.de (2019. május 25.) (Hozzáférés: 2021. május 28.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Harbachtalbahn című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Calea ferată îngustă Sibiu–Agnita(–Sighişoara) című román Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- ↑ Engelbert 2011: Paul Engelbert: Schmalspurig durch Ungarn II: die ehemals ungarischen Gebiete. Malmö: Stenvalls. 2011. ISBN 978-91-7266-177-6
- ↑ Lacriţeanu 1995: Șerban Lacriţeanu: The Narrow Gauge Lines of the Romanian State Railway (CFR). In East European narrow gauge. Ed. Keith Chester. Clevedon: Channel View Publications. 1995. 82–94. o. ISBN 1-873150-04-0
- ↑ Mausolf 2008: 110 Jahre seit der Inbetriebnahme: Die Schmalspurbahn Schäßburg – Agnetheln – Hermannstadt. In Andreas Mausolf: Schäßburger Nachrichten Nr. 29. Heilbronn: Heimatortgemeinschaft Schäßburg. 2008. 20–23. o.
- ↑ Mausolf 2018: Andreas Mausolf: Kleinbahn im Karpatenbogen. Schäßburg – Agnetheln – Hermannstadt. Wien: Railway-Media-Group. 2018. ISBN 978-3-902894-57-1
- ↑ Nolte 2015: Julian Nolte: Neues von der alten Eisenbahn. Die Schmalspurbahn Sibiu - Agnita (- Sighișoara). LOK Report, 12. sz. (2015)
- ↑ Phleps 1964: Erich Phleps: Des Kantors elftes Gebots: Anekdoten aus Siebenbürgen. München: Hans Meschendörfer. 1964.
További információk
[szerkesztés]- Asociația Prietenii Mocăniței. www.sibiuagnitarailway.com (Hozzáférés: 2021. május 28.)
- Die Wusch. www.die-wusch.de (Hozzáférés: 2021. május 28.)