Ugrás a tartalomhoz

Nagyszeben–Szentágota–Segesvár kisvasút

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagyszeben–Szentágota kisvasút
A Nagyszeben–Szentágota–Segesvár kisvasút útvonala
Vonal:CFR-41: Nagyszeben–Hortobágyfalva–Segesvár (1957)
CFR-42: Hortobágyfalva–Vurpód (1957)
CFR-204: Nagyszeben–Szentágota (2000/2001)
Hossz:Nagyszeben–Segesvár: 109 km;
Hortobágyfalva–Vurpód: 13 km
Nyomtávolság:760 mm
Üzemeltető:Compania Națională de Căi Ferate CFR
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyszeben–Szentágota–Segesvár kisvasút témájú médiaállományokat.
Jelmagyarázat
Normál nyomtávú vasút Brassó felé
0 Segesvárvilágörökségi helyszín
Normál nyomtávú vasút Medgyes felé
Híd a Nagy-Küküllő felett
Angofa
10 Segesd(szász erődtemplom)
17 Apold(szász erődtemplom)
Apoldi-domb, megyehatár
27 Hégen(szász erődtemplom)
31 Netus(szász erődtemplom)
37 Jakabfalva(szász erődtemplom)
40 Prépostfalva(szász erődtemplom)
43 Rozsonda(szász erődtemplom)
51 Szentágota(szász erődtemplom, múzeum)
52 Ágotakövesd
54 Vérd(szász erődtemplom)
61 Bendorf
68 Alcina(szász erődtemplom)
72 Újegyház(szász erődtemplom)
75 Cikendál
76 Fófeld(ortodox templom)
79 Holcmány(szász erődtemplom)
13 Vurpód(szász erődtemplom)
4 Veresmart(szász erődtemplom)
kereszteződés a DJ 106
megyei úttal (Nagyszeben–Szentágota)
86 Hortobágyfalva
92 Hermány(szász templom)
98 Bolovani
Híd a Szeben folyó felett
200Brassó felé
101 Móh
aluljáró az A1-es autópálya alatt
104 Sellenberk
106 Nagyszeben rendező pályaudvar
107 Nagyszeben-műhelyek
Depó(Gőzmozdonymúzeum)
109 Nagyszeben(Európa kulturális fővárosa 2007)
Nagyszeben–Kiskapus vasútvonal/
200 Alvinc felé

A Nagyszeben–Szentágota–Segesvár kisvasút keskeny nyomtávú vasútvonal Romániában, amely a Hortobágy-fennsíkot(wd) szeli át Szeben megyében, összekötve Nagyszebent és Szentágotát. 1965-ig a vonal Szentágotától Segesvárig haladt, összekötve a Hortobágy-fennsíkot a Küküllőmenti-dombvidékkel, de ezt a szakaszt megszüntették, hogy helyet csináljanak egy új közútnak. A vasútvonal műemlékként van nyilvántartva, a Szeben megyei szakasz (Nagyszeben–Hégen) SB-II-a-B-20923 LMI-kóddal, a Maros megyei szakasz (Hégen–Segesvár) MS-II-a-B-20924 kóddal.[1][2]

Elnevezései

[szerkesztés]

Román nyelven a kisvasutakat gyakran mocănița ('mokányka') névvel illetik.

Erdélyi szász nyelvjárásban a vonalon közlekedő vonat neve Wusch.[3] Eginald Schlattner regényeiben többször is szerepel ezen a néven. További szász elnevezései Wicka vagy Kaffeemühle ('kávédaráló'),[4] ez utóbbi azonban német nyelvterületen általánosan is használatos a kisvasutakra.

A Harbachtalbahn ('Hortobágy-völgyi vasút') nevet korábban nem használták a régióban, első ízben 2002-ben merült fel a tervezett újraindítás kapcsán.[5]

A helyi erdő- és földbirtokosok által szorgalmazott vurpódi szárnyvonalat nevezték Jägerstrecke-nek ('vadászvonal') is.[6]

Útvonala

[szerkesztés]

Nagyszeben és Segesvár között a vonal egy hosszú szakaszon át a Hortobágy völgyében halad, a Hortobágy Móh melletti torkolatától kezdve egészen Hégenig. Innentől kezdve a Segesd völgyében folytatódik, majd Segesvárnál a Nagy-Küküllő völgyében ér véget.

Nagyszebentől délre a kisvasút vonatai 2001-ig szakaszosan a Nagyszeben–Felek háromsínes vonalat használták.

Szentágotán és Segesváron korábban több szakasz is a településen keresztül vezetett, ahol a kisvasút a közutakon haladt.

A kilométerek számozása Segesvártól indul.

Története

[szerkesztés]

Az első szakaszt Segesvár és Szentágota között a Segesvár–Szentágotai Vasút (S.Sz.V.) társaság építette. Az építkezés 1895 végén kezdődött, a kedvezőtlen időjárási körülmények azonban folyamatosan akadályozták a munkát.[7] A vonal teljes hossza 1898-ban készült el; az ünnepélyes megnyitásra 1898. november 16-án került sor,[8] de a teherforgalom már korábban elkezdődött. A rendszeres személyforgalom egy nappal később, 1898. november 17-én indult.[9] Kezdetben a vonalon a Bécsújhelyi Mozdonygyár által gyártott három mozdony (S.Sz.V. 1–3, utóbb 388 001 – 003) állt rendelkezésre. Szentágota első vasútállomását a város északkeleti szélén építették fel, de egy vágányt lefektettek a piactérig, hogy a segesvári vonatok egészen a város közepéig be tudjanak menni.[10]

1908-ig az S.Sz.V. üzemeltette a vonalat, majd a Magyar Államvasutak vette át. Ebben az időszakban kezdődött a vonal további kiépítése Nagyszeben felé.[11]

A bizottsági bejárásra[12] és az első utazásra a 61 kilométeres szakaszon a szentágotai piactér és Nagyszeben között 1910. szeptember 26-án került sor. A rendszeres közlekedés egy nappal az ünnepség után kezdődött. Egyidejűleg beüzemelték a 13 kilométer hosszú elágazást is Hortobágyfalva és Vurpód között.[13]

A trianoni békeszerződés után az üzemeltetést a román államvasutak (C. F. R.) vette át. 1948-ban a kommunista hatalom átvétel után államosították az infrastruktúrát.[14]

1965-ben a C. F. R. üzemen kívül helyezte Segesvár–Szentágota szakaszon.[8] Nem tisztázott, hogy pontosan mikor közlekedett az utolsó személyvonat. Több forrás szerint a személyforgalmat már 1964 őszén leállították.[15] A román menetrendben utoljára 1963/1964-ben szerepelt a szakasz.[16] 1969-ben Szentágota szélén új vasútállomás épült a nagyszebeni vonatok számára. A szentágotai városi szakasz utoljára 1969. április 10-én üzemelt.[17]

1993-ban a vurpódi szakaszon is megszűnt a menetrend szerinti közlekedés. Az 1990-es évek végén a Nagyszeben és Szentágota közötti szakaszon már csak egy vonatpár közlekedett naponta. Miután 1998 nyarán megszűnt a teherforgalom, a személyszállítás még folytatódott.[18] Az utolsó üzemképes mozdony kiesésével 2001. szeptemberben az utolsó megmaradt menetrend szerinti forgalom is megszűnt.[19]

A Segesvár-Szentágota szakaszt a közlekedés leállítása után elbontották.[14] A Nagyszeben–Hortobágyfalva–Szentágota és Hortobágyfalva–Vurpód szakaszok továbbra is fennmaradtak, a 2010-ben átadott Nagyszeben körüli elkerülő út építése során azonban egy hídpillért állítottak fel a vasút nyomvonalán, így a vágány itt megszakadt.[20]

Megnyitás és bezárás dátuma

[szerkesztés]
Szakasz Hivatalos
megnyités 		Teherforgalom
megindítása 		Személyforgalom
megindítása 		Leállítás Bontás Szakasz hossza
(km)
Segesvár–Apold
Sighișoara–Apold 		1898. 11. 16.[8] 1898. 05. 28.[7] 1898. 11. 17.[9] 1965. június[8] később 17[10]
Apold–Szentágota–Szentágota piactér
Apold–Agnita–Agnita Tîrg 		1898. 11. 16.[8] 1898. 07. 27.[7] 1898. 11. 17.[9] 1965. június[8] később 31[10]
Szentágota piactér–Hortobágyfalva–Nagyszeben
Agnita Tîrg–Cornățel–Sibiu 		1910. 09. 26.[12] 1910. 09. 27. 1910. 09. 27.[12] 1993. május[18] nem bontották el 61
Hortobágyfalva–Vurpód
Cornățel–Vurpăr 		1910. 09. 26.[12] 1910. 09. 27. 1910. 09. 27.[12] 1993. május[18] nem bontották el 13
Szentágota (régi vasútállomás)–Szentágota (új vasútállomás)
Agnita (gară veche)–Agnita (gară nouă) 		1910. 09. 26.[12] 1910. 09. 27. 1910. 09. 27.[12] 1969. 04. 10.[17] 1969 tavasz[21] 4
Nagyszeben–Szentágota
Sibiu–Agnita 		1910. 09. 26.[12] 1910. 09. 27. 1910. 09. 27.[12] 2001. 09. 04.[22] nem bontották el 58

Mozdonyok

[szerkesztés]
A 388 002-es gőzmozdony

Kezdetben gőzmozdonyok (többek között a MÁV 388[23] és MÁV 389[24] sorozatból) szolgálták az utas- és teherforgalmat. Utódaik az 1960-as és 1970-es években modernebb dízelmozdonyok voltak (Mk45, utóbb a C. F. R. 87-es sorozata). A gőzmozdonyokat csak télen vetették be, hogy a személykocsikat fűtsék, illetve különjáratokhoz vették igénybe.[25] Az első sorozatból egyedüliként megmaradt C.F.R. 388 002-es gőzmozdony előbb a segesvári gőzfürdő előtt volt kiállítva, majd a nagyszebeni gőzmozdonymúzeumba került. A segesvári vasútállomáson a C.F.R. 764 158-as gőzmozdony emlékeztet a kisvasútra.

Újraindítás

[szerkesztés]
Hortobágyfalva vasútállomás, 2009. június
Elhanyagolt pálya Móh és Hermány között, 2011. július

2001 óta, amikor az utolsó szakaszt is üzemen kívül helyezték, léteznek törekvések, hogy a kisvasutat turisztikai céllal újra használatba vegyék. Szóba jött a Segesvár felé vezető szakasz újjáépítése is.[26]

A vasúti pályát a C. F. R. leányvállalata, az S.A.A.F. kezeli, a járműveket pedig a C. F. R. turizmusra szakosodott leányvállalata, az S.F.T. A Szeben megyei tanács, az SFT és a Sibiu 2007 egyesület közösen indított egy projektet a kisvasút újjáindítására abból az alkalomból, hogy 2007-ben Nagyszeben lett Európa kulturális fővárosa. 2006. február–márciusban egy kolozsvári mérnöki iroda megvalósíthatósági tanulmányt készített a Mihai Eminescu Trust megbízásából.

Miután több helyről kérték a vasútvonal műemlékké nyilvánítását, 2007. június 7-én a Szeben megyei műemlékbizottság ezt végül engedélyezte. A műemlékké nyilvánítás a hivatalos közlönyben (Monitorul Oficial) 2008. január 14-én jelent meg. Ezzel a vasútvonal B-kategóriájú (azaz helyi jelentőségű) műemlék lett.[27]

2008. januárban megalakult egy településközi együttműködés a vonal menti települések részvételével, amelyben kezdetben Szentágota város, Alcina község, Újegyház község és Veresmart község vettek részt. 2008. áprilisban kötöttek az SAAF-val egy több éves koncessziós megállapodást annak érdekében, hogy a vonalat üzemképes állapotba hozzák. Az egyesület szószólója Lucian Dumitra nagyszebeni vállalkozó volt.

2008. augusztusban a Nagyszebenben megmaradt járművel többségét leselejtezték.[27] Az akciót sikerült leállítani a történelmi értékű gőzmozdonyok szétrombolása előtt. Egyes járműveket később a szovátai kisvasúthoz (az egykori Marosvásárhely–Parajd-vasútvonal fennmaradt és nosztalgiavasútként használt szakasza) vittek át, többek között a 764 052-es gőzmozdonyt.[27]

A környéken ezen kívül négy személykocsit lehetett szerezni, ezeket először Szentágotán helyezték el.[28] Egyet ezek közül az Asociația Prietenii Mocăniței egyesület a következő években vett kezelésbe, de 2015. szeptemberben még nem volt üzemképes.[27] A négy kocsi közül kettőt EU-forrásokból terveznek felújítani.[29]

Az Asociația Prietenii Mocăniței egyesület a vonal felújításával is foglalkozik, és egyes szakaszokon már különjáratokat tudtak indítani, az üzemelést azonban 2018 óta admisztratív okok miatt fel kellett függeszteni.[30] 2020-ban a formális akadályok az egyesület és a közigazgatás között végre elhárultak,[31] és az üzemelés újraindult.[32]

Az újraindítási projektet külföldről, többek között Svájcból is támogatják. Az Ostgleis egyesület a Waldenburgerbahntól származó kocsikat bocsátott az Asociația Prietenii Mocăniței rendelkezésére a rendszeres közlekedéshez. Az első három kocsi 2019. májusban érkezett meg Holcmányba.[33]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Sibiu. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
  2. ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Mureș. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
  3. ↑ Phleps 1964:  91.
  4. ↑ Kurt Breckner: Die „Wusch“, ein Stück Agnetheln. www.siebenbuerger.de (Hozzáférés: 2021. május 27.)
  5. ↑ LOK Report 2002/10., 51. oldal
  6. ↑ Engelbert 2011 : 129.
  7. ↑ a b c Mausolf 2008 : 20.
  8. ↑ a b c d e f Mausolf 2008 : 21.
  9. ↑ a b c Engelbert 2011 : 127.
  10. ↑ a b c Mausolf 2018 : 24.
  11. ↑ Engelbert 2011 : 128.
  12. ↑ a b c d e f g h i Klein 1998 : 84.
  13. ↑ Nolte 2015 : 10.
  14. ↑ a b Nolte 2015 : 11.
  15. ↑ Mausolf 2018 : 41.
  16. ↑ A Mersul Trenurilor 26.V.1963-30.V.1964 még tartalmazta a Segesvár–Szentágota szakaszt, a Mersul Trenurilor 31.V.1964-29.V.1965 már nem.
  17. ↑ a b Siebenbürgische Zeitung, 1998. július 31., 7. oldal
  18. ↑ a b c Engelbert 2011 : 136.
  19. ↑ LOK Report 2002/10., 50. oldal
  20. ↑ Nolte 2015 : 15.
  21. ↑ Mausolf 2018 : 50.
  22. ↑ Mausolf 2018 : 81.
  23. ↑ MÁV 388. www.pospichal.net (Hozzáférés: 2021. május 28.)
  24. ↑ MÁV 389. www.pospichal.net (Hozzáférés: 2021. május 28.)
  25. ↑ Lacriţeanu 1995 : 94.
  26. ↑ Nolte 2015 : 15.
  27. ↑ a b c d Nolte 2015 : 13.
  28. ↑ The Agnita Express, No. 6: SAR Rescued Coaches. issuu.com (2012. november 30.) (Hozzáférés: 2021. május 28.)
  29. ↑ Julian Nolte: Gute Nachrichten in schwierigen Zeiten. die-wusch.de (2020. július 23.) (Hozzáférés: 2021. május 28.)
  30. ↑ Dieter Frisch: Aus für "Tage der Wusch" im Harbachtal? Aussiedlerbeauftragter Bernd Fabritius interveniert bei rumänischen Behörden. www.siebenbuerger.de (2018. szeptember 4.) (Hozzáférés: 2021. május 28.)
  31. ↑ Julian Nolte: Gute Nachrichten von der "Wusch". www.siebenbuerger.de (2020. augusztus 15.) (Hozzáférés: 2021. május 28.)
  32. ↑ Julian Nolte: Rückblick: Wiederaufnahme des Zugverkehrs im September 2020. die-wusch.de (2020. szeptember 26.) (Hozzáférés: 2021. május 28.)
  33. ↑ Julian Nolte: Die ersten Schweizer Wagen sind eingetroffen. die-wusch.de (2019. május 25.) (Hozzáférés: 2021. május 28.)

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Harbachtalbahn című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Calea ferată îngustă Sibiu–Agnita(–Sighişoara) című román Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nagyszeben–Szentágota–Segesvár_kisvasút&oldid=26237719”