Ugrás a tartalomhoz

Németország nagyvárosai

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Németország nagyvárosainak listája szócikkből átirányítva)
A főbb városok elhelyezkedése az országban

Ez a lista Németország nagyvárosainak adatait tartalmazza, amelyek valamikor átlépték a 100 000 fős népességet.

Az összes város listájához lásd: Németország városai.

# Név Népesség
(1990) 		Népesség
(2000) 		Népesség
(2005) 		Népesség
(2015) 		Terület
km2 		Népsűrűség
(fő/km2) 		Növekedés
(%) 		Tartomány 100 000
fő át-
lépésének
éve
1 Berlin 3 433 695 3 382 169 3 395 189 3 520 031 891,85 3807 0,06 Berlin 1740
2 Hamburg 1 652 363 1 715 392 1 743 627 1 787 408 755,16 2309 0,27 Hamburg 1787
3 München 1 229 026 1 210 223 1 259 677 1 450 381 310,40 4057 0,68 Bajorország 1854
4 Köln 953 551 962 884 983 347 1 060 582 405,15 2427 0,35 Észak-Rajna-Vesztfália 1855
5 Frankfurt am Main 644 865 646 550 651 899 732 688 248,31 2625 0,14 Hessen 1875
6 Stuttgart 579 988 583 874 592 569 623 738 207,36 2858 0,25 Baden-Württemberg 1874
7 Düsseldorf 575 794 569 364 574 514 612 178 217,01 2647 0,15 Észak-Rajna-Vesztfália 1882
8 Dortmund 599 055 588 994 588 168 586 181 280,39 2098 -0,02 Észak-Rajna-Vesztfália 1895
9 Essen 626 973 595 243 585 430 582 624 210,38 2783 -0,27 Észak-Rajna-Vesztfália 1896
10 Lipcse 511 079 493 408 502 651 560 472 297,60 1689 0,32 Szászország 1871
11 Bréma 551 219 539 403 546 852 557 464 325,42 1675 0,23 Bréma 1875
12 Drezda 490 571 477 807 495 181 543 825 328,30 1508 0,61 Szászország 1852
13 Hannover 513 010 515 001 515 729 532 163 204,01 2377 0,02 Alsó-Szászország 1873
14 Nürnberg 493 692 488 400 499 237 509 975 186,40 2679 0,37 Bajorország 1881
15 Duisburg2 535 447 514 915 501 564 491 231 232,81 2154 -0,43 Észak-Rajna-Vesztfália 1904
16 Bochum 396 486 391 147 385 626 364 742 145,44 2652 -0,24 Észak-Rajna-Vesztfália 1904
17 Wuppertal3 383 660 366 434 359 237 350 046 168,39 2134 -0,33 Észak-Rajna-Vesztfália 1929
18 Bielefeld 319 037 321 758 326 925 333 090 257,85 1268 0,27 Észak-Rajna-Vesztfália 1929
19 Bonn1 292 234 302 247 312 818 318 809 141,22 2215 0,58 Észak-Rajna-Vesztfália 1934
20 Münster1 259 438 265 609 270 868 310 039 302,89 894 0,33 Észak-Rajna-Vesztfália 1915
21 Karlsruhe 275 061 278 558 285 263 307 755 173,46 1645 0,40 Baden-Württemberg 1901
22 Mannheim 310 411 306 729 307 900 305 780 144,96 2124 0,08 Baden-Württemberg 1897
23 Augsburg 256 877 254 982 262 676 286 374 146,86 1790 0,50 Bajorország 1907
24 Wiesbaden1 260 301 270 309 274 611 276 218 203,90 1347 0,28 Hessen 1905
25 Gelsenkirchen4 293 714 278 695 268 102 260 368 104,86 2557 -0,63 Észak-Rajna-Vesztfália 1903
26 Mönchengladbach5 259 436 263 014 261 444 259 996 170,45 1534 -0,10 Észak-Rajna-Vesztfália 1922
27 Braunschweig 258 833 245 816 245 273 251 364 192,13 1277 -0,04 Alsó-Szászország 1890
28 Chemnitz6 294 244 259 246 246 587 248 645 220,86 1117 -0,81 Szászország 1883
29 Kiel 245 567 232 612 234 433 246 306 118,40 1980 0,13 Schleswig-Holstein 1898
30 Aachen 241 861 244 386 258 208 245 885 160,83 1605 0,94 Észak-Rajna-Vesztfália 1889
31 Halle an der Saale8 310 234 247 736 237 198 236 991 135,01 1757 -0,71 Szász-Anhalt 1890
32 Magdeburg 278 807 231 450 229 126 235 723 200,95 1140 -0,20 Szász-Anhalt 1882
33 Freiburg im Breisgau1 191 029 205 102 215 966 226 393 153,06 1411 0,88 Baden-Württemberg 1934
34 Krefeld7 244 020 239 916 237 701 225 144 137,76 1726 -0,18 Észak-Rajna-Vesztfália 1887
35 Lübeck1 214 758 213 399 211 825 216 253 214,13 989 -0,12 Schleswig-Holstein 1911
36 Oberhausen1 223 840 222 151 218 898 210 934 77,04 2841 -0,24 Észak-Rajna-Vesztfália 1915
37 Erfurt 208 989 200 564 202 844 210 118 269,12 754 0,19 Türingia 1906
38 Mainz1 179 486 182 870 194 372 209 779 97,74 1988 1,05 Rajna-vidék-Pfalz 1902
39 Rostock 248 088 200 506 199 288 206 011 181,44 1101 -0,12 Mecklenburg-Elő-Pomeránia 1935
40 Kassel 194 268 194 766 194 427 197 984 106,78 1820 -0,03 Hessen 1899
41 Hagen 214 449 203 151 196 934 189 044 160,36 1228 -0,51 Észak-Rajna-Vesztfália 1928
42 Hamm 179 639 182 427 184 239 179 937 226,24 814 0,17 Észak-Rajna-Vesztfália 1975
43 Saarbrücken1 191 694 183 257 178 914 178 151 167,07 1071 -0,39 Saarland 1909
44 Mülheim an der Ruhr 177 681 172 682 169 917 169 278 91,29 1861 -0,28 Észak-Rajna-Vesztfália 1908
45 Potsdam 139 794 129 324 147 583 167 745 187,29 788 0,82 Brandenburg 1939
46 Ludwigshafen am Rhein1 162 233 163 383 163 343 164 718 77,68 2103 0,00 Rajna-vidék-Pfalz 1921
47 Oldenburg 143 131 154 832 158 565 163 830 102,96 1540 0,40 Alsó-Szászország 1946
48 Leverkusen 160 919 161 047 161 227 163 487 78,85 2045 0,02 Észak-Rajna-Vesztfália 1963
49 Osnabrück1 163 168 164 101 163 814 162 403 119,80 1367 -0,03 Alsó-Szászország 1940
50 Solingen 165 401 164 973 163 581 158 426 89,46 1832 -0,14 Észak-Rajna-Vesztfália 1929
51 Heidelberg 136 796 140 259 142 993 156 267 108,83 1314 0,32 Baden-Württemberg 1946
52 Herne1 178 132 174 529 170 992 155 851 51,41 3326 -0,34 Észak-Rajna-Vesztfália 1933
53 Neuss 147 019 150 013 151 610 155 414 99,48 1524 0,18 Észak-Rajna-Vesztfália 1963
54 Darmstadt1 138 920 138 242 140 562 155 353 122,23 1150 0,28 Hessen 1937
55 Paderborn 120 680 139 084 143 769 148 126 179,39 801 0,56 Észak-Rajna-Vesztfália 1975
56 Regensburg 121 691 125 676 129 859 145 465 80,68 1608 0,55 Bajorország 1940
57 Ingolstadt 105 489 115 722 121 314 132 438 133,35 910 0,81 Bajorország 1989
58 Würzburg 127 777 127 966 133 906 124 873 87,63 1529 0,77 Bajorország 1932
59 Wolfsburg 128 510 121 805 121 199 124 045 204,02 594 -0,08 Alsó-Szászország 1928
60 Ingolstadt 105 489 115 722 121 314 133,35 910 0,81 Bajorország 1989
61 Wolfsburg 128 510 121 805 121 199 204,02 594 -0,08 Alsó-Szászország 1972
62 Ulm1 110 529 117 233 120 625 118,69 1016 0,48 Baden-Württemberg 1980
63 Offenbach am Main 114 992 117 535 119 430 44,90 2660 0,27 Hessen 1954
64 Bottrop 118 936 120 611 119 356 100,61 1186 -0,17 Észak-Rajna-Vesztfália 1953
65 Pforzheim 112 944 117 156 119 021 98,03 1214 0,27 Baden-Württemberg 1975
66 Bremerhaven1 130 446 120 822 116 615 78,86 1501 -0,58 Bréma 1939
67 Remscheid1 123 155 119 287 115 864 74,60 1553 -0,48 Észak-Rajna-Vesztfália 1929
68 Fürth1 103 362 110 477 113 422 63,35 1790 0,44 Bajorország 1950
69 Reutlingen 103 687 110 650 112 252 87,06 1289 0,24 Baden-Württemberg 1988
70 Salzgitter1 és 9 114 355 112 302 107 726 223,90 481 -0,68 Alsó-Szászország 1942
71 Moers1 104 595 107 062 107 547 67,69 1587 0,08 Észak-Rajna-Vesztfália 1987
72 Koblenz 108 733 107 950 106 501 105,02 1014 -0,22 Rajna-vidék–Pfalz 1962
73 Siegen 109 174 108 476 106 293 114,67 927 -0,34 Észak-Rajna-Vesztfália 1975
74 Bergisch Gladbach 104 037 105 693 105 761 83,12 1272 0,01 Észak-Rajna-Vesztfália 1977
75 Cottbus 125 891 108 491 105 309 164,28 641 -1,22 Brandenburg 1976
76 Gera 129 037 112 835 103 948 151,92 684 -1,31 Türingia 1959
77 Erlangen1 102 440 100 778 103 197 76,82 1343 0,40 Bajorország 1974
78 Hildesheim 105 291 103 909 102 575 92,17 1108 -0,21 Alsó-Szászország 1974
79 Jéna1 102 518 99 893 102 532 114,48 896 0,44 Türingia 1975
80 Witten11 105 403 103 196 100 793 72,37 1393 -0,39 Észak-Rajna-Vesztfália 1975

Galéria

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

1 A lakosságszám a 100.000 lakos előszöri elérése óta többször volt időszakosan a határérték alatt.
2 Duisburg hivatalos elnevezése 1929. augusztus 1-je és 1935. március 31-e között Duisburg-Hamborn volt.
3 Wuppertal 1929. augusztus 1-jén alakult t. k. két nagyváros, Barmen és Elberfeld egyesítéséből. Mindkét város már 1884-ben 100 000 lakost számlált. A város az 1930-as átnevezéséig a Barmen-Elberfeld nevet viselte.
4 Gelsenkirchen hivatalos neve 1928. április 1-je és 1930. május 20-a között Gelsenkirchen-Buer volt.
5 Mönchengladbach 1929. július 30-ig a München-Gladbach, 1929. augusztus 1-je és 1933. július 31-e között (a beolvasztott Rheydt várossal) Gladbach-Rheydt, 1933. augusztus 1-je után (újra Rheydt nélkül) a M. Gladbach nevet viselte (először München Gladbach-ként kellett ejteni, 1950. december 20-a után Mönchen Gladbach-ként), végül 1960. október 11-e óta Mönchengladbach a város hivatalos neve.
6 Chemnitz neve 1953. május 10. és 1990. május 31. között Karl-Marx-Stadt (Karl Marx Város) volt.
7 Krefeld neve 1929. augusztus 1. és 1940. április 24. között Krefeld-Uerdingen a. Rh. (am Rhein) volt.
8 Az 1990-es lakosságszám Halle-Neustadt 1990. május 6-i beolvadása utáni adatokat mutatja.
9 Salzgitter neve 1951. január 22-ig Watenstedt-Salzgitter volt.
10 1939. július 1-jétől 1945-ig Wolfsburg hivatalos neve Stadt des KdF-Wagens bei Fallersleben (A Kraft durch Freude-Gépjármű városa Fallerslebennél) volt.
11 Witten a 2007-es év folyamán elvesztette nagyvárosi státuszát és lakosságszáma 100 000 fő alá csökkent.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Németország_nagyvárosai&oldid=27506997”