Ugrás a tartalomhoz

Kassel

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kassel
A kasseli városháza
A kasseli városháza
Kassel címere
Kassel címere		 Kassel zászlaja
Kassel zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
TartományHessen
KerületKasseli
JárásKassel kormányzati körzet
Alapítás éve913
PolgármesterChristian Geselle (SPD)
Irányítószám34 001-34 134
Körzethívószám0561
RendszámKS
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség204 687 fő (2023. dec. 31.)[1]
Népsűrűség1824 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság132,9-615 m
Terület106,79 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 51° 18′ 57″, k. h. 9° 29′ 52″51.315778°N 9.497917°EKoordináták: é. sz. 51° 18′ 57″, k. h. 9° 29′ 52″51.315778°N 9.497917°E
Kassel (Hessen)
Kassel
Kassel
Pozíció Hessen térképén
Elhelyezkedése Hessen térképén
Elhelyezkedése Hessen térképén
Kassel weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kassel témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kassel város Németország Hessen nevű tartományában.

Fekvése

[szerkesztés]

Kassel körülbelül 70 km-re északnyugatra fekszik Németország földrajzi középpontjától, 173 méter tengerszint feletti magasságban a Fulda két partján, a Habichtswald, Reinhardswald, Kaufungerwald és a Söhre által határolt medencében.

Panorámakép Kasselről
Nagyítás
Panorámakép Kasselről

Története

[szerkesztés]
Matthäus Merian 1648-as várostérképe Kasselről

Chassala néven már 913-ban történik róla említés. 1239-ben kapott városi jogot. Gyermek Henrik székhelyévé tette. A hétéves háborúban a franciák megszállták (1756-62). Miután Nagy Frigyes szövetségesei a franciákat elűzték, erődítményeit hamarosan lerombolták. 1807-ben a Vesztfáliai Királyság fővárosa lett. 1813-ban ezen jellegét elvesztette és ismét a hesseni választó hatalma alá került.

1866. június 19-én a poroszok megszállták.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Második világháború

[szerkesztés]

A Reichstag leégése után 1933-ban a város nem játszott különösebb szerepet a nácik uralma alatt. A háború alatt súlyos csapások érték az óvárost és ez nagyon sok emberéletet követelt. A legnagyobb bombázás 1943. október 22-én történt. Azon az éjszakán több mint 10 ezer embert halt meg és a házak 80%-a megsemmisült. Kassel óvárosi területén számos favázas ház állt, amik tökéletes célpontjai voltak a brit szőnyegbombázásnak. A célzott foszfor- és gyújtóbombák felgyújtották a fát és tűzvihar alakult ki, mint Drezdában, Hamburgban, Pforzheimben vagy Darmstadtban.

Napjainkban

[szerkesztés]

2013. június 23-án az UNESCO a Wilmhelshöhe kastélyt és a hozzá tartozó parkot a világörökség részévé nyilvánította. A város ötévente ad otthont a Documentának, ami a világ legjelentősebb kortárs művészeti kiállítása.

2013-ban ünnepelte alapításának 1100. évfordulóját.

Népesség

[szerkesztés]

1890-ben 72 477 lakosa volt. 2011-ben maga a város elérte a 196 526-es lélekszámot, az agglomerációban mintegy 450 ezren laknak, Észak-Hessen régióban mintegy egymillió ember él.

A népesség alakulása 1970 és 2023 között
Lakosok száma
214 156
194 268
194 766
191 854
194 087
193 989
199 062
201 585
200 406
204 687
1970199020002011201320142016201920212023
Adatok: Wikidata

Közlekedés

[szerkesztés]

Kasselt az A7, A44 és A49-es autópályák és a Hannover–Würzburg nagysebességű vasútvonal is érinti. Főpályaudvara a Kassel Hauptbahnhof, ahová a regionális vonatok és a RegioTram villamosok érkeznek. A távolsági (ICE) vonatok a másik állomására, a Kassel-Wilhelmshöhe vasútállomásra érkeznek.

Vasúti közlekedés

[szerkesztés]

Vasúti pályaudvarok:

Schloss Wilhelmshöhe
Wilhelmshöher Allee
Ottoneum

Vasútvonalak:

Városi közlekedés

[szerkesztés]

A városnak hét villamosvonala van (1, 3, 4, 5, 6, 7, 8), melynek egyes járatai a nagyvasút vágányait is használják (Karlsruhei modell). A járatok átlagosan 15 perces követési sűrűséggel közlekednek. A városban minden busz alacsony padlós, és a megállókat is átépítették a könnyebb felszállás érdekében.

Hercules

Látnivalók

[szerkesztés]
  • Szent Márton-templom (a XIV. és XV. századból)
  • Nagylelkű Fülöp hesseni gróf síremléke a Szent Márton-templomban
  • A katolikus templom, Fischbein festményén
  • Az egykori választófejedelmi palota (Rotes Palais)
  • Fridericianum múzeum
  • Igazságügyi palota
  • Bellevue-kastély
  • Képtár
  • II. Frigyes hesseni gróf márványszobra (Friedrichsplatz)
  • Louis Spohr bronzszobra a Theatersplatzon
  • Hesseni emlékszobor
  • Herkules
  • Löwenburg
  • Schloss Wilhelmshöhe
  • Technik Museum Kassel
  • Grimm testvérek múzeum

A Wilhelmshöhe hegyi park

[szerkesztés]
Bővebben: Wilhelmshöhe hegyi park

A Wilhelmshöhe kastély, Löwenburg és a Hercules emlékmű 1786-ban épült I. Vilmos választófejedelem uralkodása alatt. A palota ma múzeumként funkcionál. A második világháborúban bombatámadás érte, a középső része súlyosan megrongálódott, egyedül a fehér kőszárny maradt sértetlen.

A Hercules emlékműtől nem messze található egy mesterséges vízesés, amely minden szerdán és vasárnapon 14.30-tól üzemel. Ilyenkor több ezren látogatnak el ide. A vízi játék az oktogonnál kezdődik és egy óra múlva éri el a kastély mögötti tavat, ahol egy 50 méter magas szökőkúttal ér véget a látványosság.

A Löwenburg kastély egy középkori lovagvár másolata, I. Vilmos uralkodása alatt épült.

Híres emberek

[szerkesztés]

A városban született többek között:

Polgármesterek

[szerkesztés]

Testvérvárosai

[szerkesztés]

Irodalom

[szerkesztés]
  • Karl Baedeker: Baedekers Kassel. 2. Auflage. (hely nélkül): Ostfildern-Kemnat. 1989.  
  • Hugo Brunner: Geschichte der Residenzstadt Cassel. 913–1913. Zur Feier des 1000-jährigen Bestehens der Stadt. Frankfurt am Main: Weidlich. 1978. ISBN 3-8128-0019-5  
  • Paul Heidelbach – Karl Kaltwasser: Kassel: Ein Jahrtausend hessischer Stadtkultur. Kassel: Bärenreiter-Verlag. 1957.  
  • Berthold Hinze – Andreas Tacke: Architekturführer Kassel. Berlin: (kiadó nélkül). 2002.  
  • Heinz Körner: Kassels Südstadt: Historische Entwicklung der südlichen Vorstadt. Kassel: Meister. 1990.  
  • Erich Keyser: Hessisches Städtebuch. Arbeitsgemeinschaft der historischen Kommissionen und mit Unterstützung des Deutschen Städtetages, des Deutschen Städtebundes und des Deutschen Gemeindetages. Stuttgart: Kohlhammer. 1957. = Deutsches Städtebuch. Handbuch städtischer Geschichte, Band IV 1  
  • Christian Saehrendt: Kassel. Ist das Kunst oder kann das weg?: Documenta-Geschichten, Mythen und Märchen. Köln: DuMont. 2012. (Sachbuchbestseller 2012)[2]  

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]


További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Kassel
A Wikimédia Commons tartalmaz Kassel témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kassel&oldid=27351364”