Offenbach am Main
Offenbach am Main | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Németország | ||
Tartomány | Hessen | ||
Kerület | Darmstadt | ||
Járás | Darmstadt Government Region | ||
Rang | járási jogú város | ||
Alapítás éve | 1050 | ||
Polgármester | Felix Schwenke (SPD) | ||
Irányítószám | 63001–63075 | ||
Körzethívószám | 069 | ||
Rendszám | OF | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 135 490 fő (2023. dec. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 2 616 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 98 m | ||
Terület | 44,90 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 50° 06′, k. h. 8° 46′50.100000°N 8.766667°EKoordináták: é. sz. 50° 06′, k. h. 8° 46′50.100000°N 8.766667°E | |||
Elhelyezkedése Hessen térképén | |||
Offenbach am Main weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Offenbach am Main témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Offenbach am Main város Németországban, Hessen szövetségi tartomány déli részén.
Történelme
[szerkesztés]A város alapjait a frankok tették le 561-ben. A 6. vagy a 7. században már temető létezett a településen, arra lehet ezzel következtetni, hogy már keresztények voltak az itteniek.
Az első írásos emlék a városról 977-ben II. Ottó császár egyik okiratában (Frankfurt am Main dómjában találták meg) szerepel.
1255-ben Falkastein család kapta meg a birtokot. 1372-ben Falkenstein Fülöp gróf 1000 forintért elzálogosította a várost Frankfurt am Main városának.
1486-ban Isenburg Lajos gróf visszaszerezte a várost. Az Isenburg grófok itt építették ki a rezidenciájukat. 1559-ben a város evangélikussá vált.
A harmincéves háborúban 1631-ben a svédek megszállták a várost. 1698-ban Isenburgi János Fülöp gróf a várost a hugenottáktól megszerezte.
A 18. században városi rangot kapott. A településen ekkor a dohánytermesztés játszott kulcsszerepet a gazdaságban. Goethe 1775-ben itt udvarolt Lili Schönemannak. Ekkor alakult az első ipari központ. 1798-ban a katolikusok 200 év után ismét Istentiszteletet tartottak Offenbachban.
1815-ben az Isenburgok elvesztették a várost és Ausztria része lett. 1819-ben Hesseni Nagyhercegség része. 1828-ban szabad város lett. 1832-ben a város járási székhely lett. 1842-ben megalapították a Darmstädter Chemiker vállalatot. 1848-ban megnyitották a Frankfurt-Offenbach vasutat. 1873-ban megépítették a főpályaudvart.
A második világháború befejeztével a város 36%-a megsemmisült.
Lakossága
[szerkesztés]A lakosság 31,1%-a nem német anyanyelvű: 7 180 fő török, 4 102 fő olasz, 3 867 fő görög, 3 329 fő szerb, 2000 fő lengyel, 1 664 fő marokkói, 1 347 bosnyák.
|
|
|
¹ Népszámlálás
Polgármesterek
[szerkesztés]
|
|
Kultúra
[szerkesztés]Színházak
[szerkesztés]A városban számos színház van:
- „Theaterclub Elmar“
- Capitol
Múzeumok
[szerkesztés]- Cípőmúzeum – Schuhmuseum
- Művészeti múzeum
Testvérvárosai
[szerkesztés]- Franciaország Puteaux (1955)
- Luxemburg Esch-sur-Alzette (1956)
- Ausztria Mödling (1956)
- Belgium Saint-Gilles-les-Bruxelles, Brüsszel (1956)
- Egyesült Királyság Tower Hamlets, London (1956)
- Kína Jangcsou (1997)
- Szerbia Zimony, Belgrád (1956)
- Olaszország Velletri (1957)
- Japán Kavagoe (1973)
- Nicaragua Rivas (1986)
- Magyarország Kőszeg (1995)
Sport
[szerkesztés]A legnagyobb futballcsapat a Kickers Offenbach (OFC). Ők a Stadion am Bieberer Berg-ben gyakorolnak.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2024. október 28. (Hozzáférés: 2024. november 16.)