Dér (település)
| Dér (Mrázovce) | |
 | |
| A község látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Sztropkói |
| Rang | község |
| Polgármester | Ľuboš Sabol |
| Irányítószám | 090 34 (pošta Tokajík) |
| Körzethívószám | 054 |
| Forgalmi rendszám | SP |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 81 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 19 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 231 m |
| Terület | 4,65 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 06′ 57″, k. h. 21° 40′ 13″49.115833°N 21.670278°EKoordináták: é. sz. 49° 06′ 57″, k. h. 21° 40′ 13″49.115833°N 21.670278°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dér témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Dér (1890-ig Mrázócz, szlovákul: Mrázovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Sztropkói járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Sztropkótól 11 km-re délre, a Nagydomásai-víztározó felső végétől északkeletre fekszik.
Története
[szerkesztés]1406-ban említik először.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MRAZÓCZ. Orosz falu Zemplén Várm. lakosai ó hitűek, fekszik Orosz Tokajhoz n. k. d. Turányhoz is 1/2 órányira, két nyomásbéli határja, ’s vagyonnyai Orosz Hrabóczéhoz mindenben hasonlítanak.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Mrazocz, orosz falu, Zemplén vmegyében, Turány fil., 5 rom., 110 g. kath., 4 zsidó lak., 282 h. szántófölddel. F. u. többen. Ut. p. Nagymihály.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Dér, azelőtt Mrázócz. A vármegye legkisebb községe, mindössze 9 háza és 55 gör. kath. vallású, ruthén lakosa van. Postája és távírója Sztropkó, vasúti állomása Homonna. 1494-ben Erdődi Bakócz Miklós az ura, azután a kir. kamaráé, majd Perényi Gáboré. 1560-ban Pethő János kap rá kir. adományt. Az 1598-iki összeíráskor Pethő István, Gáspár és Ferencz, a sztropkói vár és uradalom urai vannak birtokosaiul említve. A XVIII. században már a báró 'Sennyey, báró Horváth és a Jekelfalussy családok szerepelnek birtokosaiként, a mult század első felében a Szent-Ivány család, most pedig Neumann Benedeknek van itt nagyobb birtoka. A községhez tartozó Hradziszkó (Várhegy) nevű dűlőjén hajdan valami erődített hely lehetett. A falubeli gör. kath. templom 1750-ben épült.”[4]
1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 61, túlnyomórészt ruszin anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 100 szlovák lakosa volt.
2011-ben 90 szlovák lakta.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A falutól 1 km-re nyugatra, a Nagy-Domásai víztározó északkeleti csücskénél emelkedő 286 m magas várhegyen középkori vár maradványai találhatók
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség
A Sztropkói járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
|
Ez a szlovákiai Eperjesi kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
