Ugrás a tartalomhoz

Özdöge

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Mojzesovo szócikkből átirányítva)
Özdöge (Mojzesovo)
Özdöge Szent András temploma
Özdöge Szent András temploma
Özdöge zászlaja
Özdöge zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásÉrsekújvári
Rangközség
Első írásos említés1273
PolgármesterTatiana Martišová
Irányítószám941 04
Körzethívószám035
Forgalmi rendszámNZ
Népesség
Teljes népesség1346 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség179 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság128 m
Terület7,49 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 07′ 60″, k. h. 18° 14′ 15″48.133333°N 18.237500°EKoordináták: é. sz. 48° 07′ 60″, k. h. 18° 14′ 15″48.133333°N 18.237500°E
Özdöge weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Özdöge témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Özdöge (szlovákul Mojzesovo, korábban Izdeg) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban. Újmajor puszta tartozik hozzá.[2]

Fekvése

[szerkesztés]

Nyitrától 22 km-re délkeletre, a Nyitra bal partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

Területén már a kőkorszakban is éltek emberek, a vonaldíszes kultúra népe élt ezen a vidéken.

A falut 1273-ban "Izdegey" alakban említik először, de története a 8. századig nyúlik vissza, amikor szláv település állt ezen a helyen. 1273-ban a Pethő családé,[3] majd a gímesi váruradalom része volt. 1302-ben Csák Máté szerezte meg, majd halála után a királyé. 1382-ben "Ezdege" néven bukkan fel az írott forrásokban. 1386-ban a Forgách család birtoka lett. A 16. században az Esdeghy, később a Károlyi és Rudnyánszky családok birtoka. 1498-ban 20 háza volt. 1828-ban 81 házában 576 lakos élt, akik mezőgazdasággal és dohánytermesztéssel foglalkoztak. Katolikus iskoláját 1757-ben alapították.[4] 1876-ban a Nyitra völgyi településeket is árvíz sújtotta, e falu is károkat szenvedett.[5] 1898-ban lakói hitelszövetkezetet alapítottak.

Vályi András szerint "ÖSZDEGE. Elegyes falu Nyitra Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, határja középszerű."[6]

Fényes Elek szerint "Özdöghe, tót falu, Nyitra vmegyében, Surányhoz észak-keletre egy mfdnyire: 460 kath., 24 zsidó lak. Kath. paroch. templommal. Határa sok buzát, rozsot, árpát terem, az itt termesztetni szokott dohány sokaktól becsültetik. – A barom- és juhtenyésztés virágzó állapotban van. F. u. Rudnyánszky, s más közbirtokosok. Ut. p. Érsekujvár. " [7]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Érsekújvári járásához tartozott, ezután az új csehszlovák állam része lett. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része volt. Szlovák nevét a Matica Slovenska első elnökéről Štefan Moyzes besztercebányai püspökről kapta.

Népessége

[szerkesztés]

1880-ban 726 lakosából 585 szlovák és 103 magyar anyanyelvű volt.

1890-ben 645 lakosából 549 szlovák és 70 magyar anyanyelvű volt.

1900-ban 796 lakosából 682 szlovák és 89 magyar anyanyelvű volt.

1910-ben 884 lakosából 799 szlovák, 61 magyar, 22 német és 2 egyéb anyanyelvű volt.

1919-ben 933 lakosából 859 csehszlovák és 74 magyar volt.[8]

1921-ben 929 lakosából 925 csehszlovák és 4 magyar volt.

1930-ban 1164 lakosából 1161 csehszlovák és 2 magyar volt.

1941-ben 1361 lakosából 1311 szlovák és 43 magyar volt.

1991-ben 1422 lakosából 1412 szlovák és 4 magyar volt.

2001-ben 1380 lakosából 1371 szlovák és 4 magyar volt.

2011-ben 1338 lakosából 1292 szlovák, 1 magyar, 1 cseh és 44 ismeretlen nemzetiségű volt.

2021-ben 1346 lakosából 6 magyar, 1281 (+1) szlovák, (+1) cigány, 3 egyéb és 56 ismeretlen nemzetiségű volt.[9]

Neves személyek

[szerkesztés]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Krisztus szobor a plébánia udvarán
    Krisztus szobor a plébánia udvarán
  • A templom melletti kereszt, amelynek talapzata 1825-ből származik
    A templom melletti kereszt, amelynek talapzata 1825-ből származik

Források

[szerkesztés]
  • Práznovszky Ferenc 1843: Az özdögei dohánytermesztés. Magyar Gazda III/72, 1135-1144.
  • Július Béreš 1977: Veľkomoravské hroby v Mojzesove. AVANS 1976, 59-62.
  • Ruttkay, M. 1998: Záchranný výskum v Mojzesove. AVANS 1996, 140-141.
  • Kronika obce Mojzesovo, 1998
  • Marek Druga 2015: Forgáčovská vetva Poznanovcov za vlády Árpádovskej dynastie. Vox discipuli historiae V.
  • Paterka Pál - Ján Tirpák 2016: Terénne a geofyzikálne prieskumy stredovekých sakrálnych objektov. Monument revue 5/1, 69-71.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Komlóssy, F. 1896: Az Esztergom főegyházmegyei római kath. iskolák története. Esztergom, 201 hibásan Eördögh
  3. ↑ Lásd még: Fejér V/2, 219-221 1274.
  4. ↑ Komlóssy 1896, 201
  5. ↑ Alispáni jelentés; Nagy László 2007: Az 1876. évi árvizek. Budapest, 44.
  6. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  7. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  8. ↑ 1920 Soznam miest na Slovensku dľa popisu ľudu z roku 1919. Bratislava, 53.
  9. ↑ ma7.sk

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
Commons:Category:Mojzesovo
A Wikimédia Commons tartalmaz Özdöge témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Özdöge&oldid=26449578”