Ugrás a tartalomhoz

Mellek

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Melek szócikkből átirányítva)
Mellek (Melek)
Mellek zászlaja
Mellek zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásNyitrai
Rangközség
Első írásos említés1332
PolgármesterJán Ferus
Irányítószám952 01
Körzethívószám037
Forgalmi rendszámNR
Népesség
Teljes népesség497 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség72 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság165 m
Terület6,19 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 12′, k. h. 18° 20′48.200000°N 18.333333°EKoordináták: é. sz. 48° 12′, k. h. 18° 20′48.200000°N 18.333333°E
Mellek weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mellek témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Mellek[2] (más néven Mellék, szlovákul Melek) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban. Tótműve tartozik hozzá.[3]

Fekvése

[szerkesztés]

Nyitrától 24 km-re, délkeletre fekszik.

Története

[szerkesztés]

Az 1332 és 1337 között felvett pápai tizedjegyzékben említik először.

1619-ben hódolt falu volt.[4]

Vályi András szerint "MELLÉK. Tót falu Bars Várm. földes Ura a’ Sz. István nevét viselő Seminarium, lakosai katolikusok, fekszik Verebélyhez 3/4 mértföldnyire, határja jó, szőleji vannak, földgye, réttye termékeny, legelője elég, fája van, malma Zsitva vizén."[5]

Fényes Elek szerint "Mellék, tót-magyar falu, Bars vmegyében: 383 kath. lak., és paroch. templommal. Van erdeje, bora, gyümölcse, vizimalma. F. u. a Sz.-István seminariuma. Ut. p. Verebély."[6]

1910-ben Vaszary Kolos hercegprímás ezer forintot adományozott a melleki kántortanítói lakás rendbehozatalára.[7]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott. 1938 és 1944 között – az első bécsi döntés következtében – ismét magyar fennhatóság alá került.

Népessége

[szerkesztés]

1880-ban 455 lakosából 319 szlovák, 90 magyar anyanyelvű volt.

1890-ben 443 lakosából 376 szlovák és 53 magyar anyanyelvű volt.

1900-ban 446 lakosából 392 szlovák, 46 magyar anyanyelvű volt.

1910-ben 500 lakosából 462 szlovák, 26 magyar és 12 német anyanyelvű volt. Ebből 487 római katolikus, 12 izraelita és 1 református vallású volt.

1921-ben 506 lakosából 491 csehszlovák és 2 magyar volt.

1930-ban 665 lakosából 658 csehszlovák, 6 magyar, 1 német volt. Ebből 661 római katolikus és 4 izraelita vallású volt.

1941-ben 823 lakosából 776 szlovák és 38 magyar volt.

1991-ben 445 lakosából 442 szlovák volt.

2001-ben 449 lakosából 439 szlovák és 8 magyar volt.

2011-ben 446 lakosából 442 szlovák, 1 cseh és 3 ismeretlen nemzetiségű volt.

2021-ben 497 lakosából 462 szlovák, 1 cigány, 7 egyéb és 27 ismeretlen nemzetiségű volt.[8]

Neves személyek

[szerkesztés]
  • Itt hunyt el Jezsó János (Csejte, 1874. december 4. - 1913.) plébános, iskolaszéki elnök.[9] Utódja Rebanek Ferenc lett.[10]
  • Itt is szolgált Zsák Lajos (1891-1972) plébános, kanonok.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Krisztus Király tiszteletére szentelt, római katolikus temploma a 20. században épült.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Belügyi Közlöny 1906, 414 Bars vármegye lakott helyei neveinek megállapítása (hivatalos magyar nyelven). Vö. BK 1939/7 és 10.
  3. A magyar szent korona országainak Helységnévtára 1913, 1213.
  4. Jan Rypka 1927: Čtyři turecké listiny z Dolného Kamence na Slovensku. Prúdy.
  5. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  6. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  7. Esztergom XV/52, 6.
  8. ma7.sk
  9. 1894-ben érettségizett az esztergomi bencéseknél. Az esztergomi Szent István papnevelő növendéke (1897, 51). 1897-ben szentelték fel. Kolos hercegprímás papneveldei névnapi ünnepségére beszédet (Az evangélium a szellemi világ napja) írt (Esztergom II/44, 5). 1901-ben előbb márianosztrai subsidiarius, majd kisapáti káplán lett (1901 Esztergom VI/49, 4; 51, 4; Esztergom és Vidéke 1904/55, 3; Hollósi Rupert 1905: Értesítő a Pannonhalmi Sz. Benedek-rend Esztergomi kath. Főgimnáziumáról az 1904-1905. iskolai év végén. Esztergom, 59). 1906-ban Lüley Tivadar nyugdíjazása után melleki helyettes plébános lett (Esztergom XI/23, 4). knihydominikani.sk
  10. 1913 Esztergom XVIII/48, 5.

További információk

[szerkesztés]