Ugrás a tartalomhoz

Tapolymeggyes

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Medzianky szócikkből átirányítva)
Tapolymeggyes (Medzianky)
Tapolymeggyes zászlaja
Tapolymeggyes zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásVarannói
Rangközség
Első írásos említés1212
PolgármesterPavol Čorba
Irányítószám094 31
Körzethívószám057
Forgalmi rendszámVT
Népesség
Teljes népesség299 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség61 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság224 m
Terület4,93 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 02′ 15″, k. h. 21° 28′ 15″49.037500°N 21.470833°EKoordináták: é. sz. 49° 02′ 15″, k. h. 21° 28′ 15″49.037500°N 21.470833°E
Tapolymeggyes weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tapolymeggyes témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tapolymeggyes (szlovákul: Medzianky) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Varannói járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Eperjestől 20 km-re keletre, a Tapoly jobb oldalán fekszik.

Története

[szerkesztés]

A falut a 11. század második felében határőrző településként alapították. Tőle északra, a lengyel határ irányában egykor őrtorony is állt. 1212-ben II. András oklevelében említik először, melyben a király a falut a Szent Sír lovagrend komlósi kolostorának adja. 1312-ben magyar „Medies” nevén szerepel. Komlós várát 1313-ban említik először, ekkor szerezte meg birtokcserével az uradalmat Szepesi Rikalf fia Kakas a Szent Sír Lovagrend miechówi prépostságától és ő építtette a várat. 1319-ben még állhatott, de hamarosan elpusztult. A falu a 15. században a Sós család sóvári uradalmához tartozott, 1427-ben 27 portát számoltak a faluban. Ebben az időben a települést „Megyes”, „Meges”, „Medyes” alakban említik. 1600-ban 7 adózó háztartása volt, emellett a soltész háza, templom és plébánia is állt a faluban.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MEGYGYES. Tót falu Sáros Várm.”[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Megyes, tót falu, Sáros vmegyében, Hanusfalvához 1/2 órányira: 72 kath., 102 evang., 16 zsidó lak. F. u. többen.”[3]

A trianoni diktátumig Sáros vármegye Girálti járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 185, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 324 lakosából 322 szlovák volt.

2011-ben 300 lakosából 295 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  3. Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. március 23.)

További információk

[szerkesztés]