Kiscsalomja
| Kiscsalomja (Malá Čalomija) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Besztercebányai | ||
| Járás | Nagykürtösi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1342 | ||
| Polgármester | Ján Šimko | ||
| Irányítószám | 991 09 | ||
| Körzethívószám | 047 | ||
| Forgalmi rendszám | VK | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 193 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 23 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 140 m | ||
| Terület | 8,91 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 05′ 06″, k. h. 19° 13′ 49″48.085000°N 19.230278°EKoordináták: é. sz. 48° 05′ 06″, k. h. 19° 13′ 49″48.085000°N 19.230278°E | |||
| Kiscsalomja weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kiscsalomja témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Kiscsalomja (szlovákul: Malá Čalomija) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Nagykürtöstől 25 km-re, délnyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés]A falu területe már a kőkörszakban is lakott volt, majd a korai vaskorban a hallstatti kultúra népe élt itt. Lakott volt a római korban és a 8. században is.
1247-ben említi először oklevél "Kyschalamiya" néven. 1303-ban a falu területét Miklós fia Miklós, a Kiscsalomjai család őse szerezte meg. A 15. században területén a huszitáknak volt táboruk. A falu a 16. században elnéptelenedett és Kóvári-szög néven 1694-ig puszta volt. Ekkor a Luby és Lenkey család telepedett meg a faluban, akikhez újabbak csatlakoztak. 1715-ben 6 háztartása létezett. Evangélikus fatemplomát 1752-ben karhatalommal rombolták le és csak 1784-ben építhettek újat helyette. A 19. században a Tihanyi, Balczár és Pajor családnak voltak a községben nagyobb birtokai. 1828-ban 107 házában 642 lakos élt, akik mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak.
A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolynyéki járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 297, többségben magyar lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel.
2001-ben 248 lakosából 210 szlovák és 35 magyar volt.
2011-ben 209 lakosából 172 szlovák és 33 magyar.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Evangélikus temploma 1884-ben épült neoklaszicista stílusban.
- A neoklasszicista lelkészlak 1850-ben épült.
- A Kondor-kúria a 20. század elején épült.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt volt lelkész 1789-től haláláig Lehocky Dániel (1759–1841) egyházi író, pedagógus. A lelkészlakon emléktáblája áll.
- Itt élt és alkotott Pajor István (1821–1889) költő, szerkesztő, néprajzi gyűjtő.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
Források
[szerkesztés]- Zlata Čilinská 1976: Záchranné výskumy predveľkomoravských pohrebísk na južnom Slovensku. Slovenská archeológia XXIV/2, 441-451.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]A Nagykürtösi járás települései | ||
|---|---|---|
Nagykürtös (Veľký Krtíš) | ||
|  | |
