Magyarországon tevékenykedő rézmetszők listája 1850-ig
Megjelenés
Az alábbi lista a Magyarországon 1850 előtt rézmetszéssel foglalkozó művészek nevét, illetve – ahol ez lehetséges – rövid életrajzi adataikat és ismert munkáikat tartalmazza. Azon művészekről, akik életéről bővebb adatokkal rendelkezünk, illetve nagyobb számú munka maradt utánuk, önálló szócikk foglalkozik, nevük e listában csupán mint hivatkozás van megemlítve. Amennyiben a művész metszete egy könyv mellékleteként, illusztrációként jelent meg, akkor a könyv címét zárójelben közöljük.
- Abelsberg Simon, a bécsi Akadémián rézmetszést tanult, 1813. július 23-án iratkozott be.
- Ablitzer Károly, 1793-ban született, Gros és Ruhière tanítványa volt. Párizsban működött, egyes források szerint 1831 körül hunyt el. Ismert metszete:
- 1. Jó Fülöp burgundiai herceg portréja (Deveria után)
- Adler David, Dunaszerdahelyen volt szobrász, 1828-ban, 22 éves korában a bécsi Akadémián rézmetszést tanult.
- Ajtai Mihály (Abód Mihály, Ajtai D. Mihály), Ajtáról származott, Erdélyben tevékenykedett, a bécsi Akadémián tanult 1775-ben. Ismert metszetei:
- 1. Denti mei semper ad hominum (Schmutzer Jakab után)
- 2. Benkő Ferenc nagyenyedi tanár arcképe
- Alconière Tivadar
- Alexy József, ötvös és rézmetsző volt Rimaszombatban, a 19. század elején. Az ötvösséget apjától, Márton mestertől tanulta. Ismert metszete:
- 1. Példametszés 1828-ból
- Alexy Károly, szobrász, 1836 és 1838 közt a bécsi Akadémián szobrászatot és rézmetszést tanult.
- Andrássy Dénes gróf Krasznahorkaváralja, 1835. november 18. – Palermo, 1913. február 26.) műkedvelő rézkarcoló volt. Ismert metszetei:
- 1. Eszményi tájkép („Dénes" szignóval, 1852)
- 2. Interlaken tájképe („Dénes" szignóval, 1855)
- 3. Öleb (1867)
- 4. A veldesi kastély (1881)
- Antropp József, bécsi rézmetsző volt a 18. század végén, egy ideig talán Magyarországon is működött. Ismert metszetei:
- 1. Vorstellung des freudenreichen Einzugs in Pressburg… („J. Antropp Sculp." szignóval)
- 2. Mint az 1., de kisebb formátumban
- 3. XVI. Lajosnak a maga familiájától való elbutsuzása. („Jos. Antropp sc…" szignóval, Berta György: XVI. Lajos, szerencsétlen Francia király Életének leírása Kassa, 1794. című munkájában)
- Assner Ferenc
- Assner Lipót
- Axmann József
- Baar Lipót, Pozsonyból származott, a bécsi Akadémián tanult rézmetszést 1818 és 1820 között.
- Baer, elsősorban acélmetszeteket készített Pesten az 1840-es években. Minden bizonnyal külföldi volt, Pesten az 1840-es években telepedett le, ahol Schmidt nevű társával műhelyt nyitott. Főleg divatképeket metszettek, nagyrészt ők metszették az Életképek és a Spiegel divatrajzait. Jelzésük többnyire „Baer et Schmidt sculps." Ismert metszeteik:
- 1. A kassai dóm északi kapuja (Henszlmann: Kassa ónémet stylű templomai, 1846)
- 2. A kassai dóm déli kapuja (mint az 1.)
- Bäller Gusztáv (Peller Gusztáv), soproni szobafestő, a bécsi Akadémián 1847-ben rézmetszést tanult.
- Bányai János, komáromi rézmetsző. A bécsi Akadémián rézmetszést tanult, 1816. november 11-én iratkozott be.
- Barabás Miklós, életrajzi adatai a fő szócikkben, Ismert metszetei:
- 1. Férfiarckép
- 2. A művész nagyapja, Dálnoki Gaál István
- 3. Kemény Zsigmond („Barabás sc." szignóval, Kemény Zsigmond összes művei, 1896)
- 4. Kossuth Lajos („Barabás delin. 1848" szignóval)
- Barics Márton, pécsi kerékgyártó, 1819-ben a bécsi Akadémián a rézmetszők vasárnapi tanfolyamát látogatta.
- Bartholomaeides János László, életrajzi adatai a fő szócikkben. Térképeket metszett és több lapot készített „Memorabilia" című könyvéhez. Ismert metszetei:
- 1. Stephanus Csetneki…1594. (B. L. Memorabilia prov. Csetnek 1799, szignó: „del. Fabriczi sc. L. B.")
- 2. Tábla címerekkel és pecsétekkel (mint az 1.)
- 3. Tábla pecsétekkel és kehellyel (mint az 1., szignó: „sc. L. B.")
- 4. Csetnek térképe (mint az 1.)
- Bauer Károly, pesti szobafestő, 1820-ban, 22 éves korában a bécsi Akadémia vasárnapi rézmetszőtanfolyamát látogatta.
- Baumerth Keresztély, festő és rézmetsző. Lőcsén született 1792-ben, Czausik József tanítványa volt. Bécsbe készült, hogy továbbképezze magát, amikor 1824. július 18-án hirtelen elhunyt. Ismert metszetei:
- 1. Sic Matrem Virtus post funera tollit ad Astra… etc. MDCCCX. Máriássyné emlékének szentelt lap, amelyet 18 éves korában készített (szignója: „Sc. Baumerth studiosus Gym. Leutschov A. C. addictor")
- 2. Rozsnyó látképe (céhlevélről?), nem biztos, hogy az ő munkája (szignója: „Johann Baumerth sc.)
- Baurenfeind József, (Bécs, 1745 körül – Nagyszeben, 1798. október 21.) Nagyszebenben volt rézmetsző 1777-től. Ismert munkái:
- 1. A szebeni asztalosok céhlevele (1786)
- 2. Szűz Mária Jézussal és Keresztelő Szent Jánossal (Steinwald Antal után)
- 3. Dacia Iugens (Allegoria Mária Terézia halálára, 1781, H. Weiss után)
- 4. Szász viseletet ábrázoló metszetek.
- Bauriegl József, 1824-ben, 24 éves korában a bécsi Akadémia vasárnapi rézmetsző-tanfolyamát látogatta.
- Bauschek Ferenc, kárpitos, a bécsi Akadémián rézmetszést tanult, 1830-ban iratkozott be.
- Bayer Ignác, Pesten tevékenykedett vésnökként, a Bauer Markt 734. szám alatt lakott.
- Bayer Lipót, kismartoni festő és rézmetsző, rézmetszést tanult a bécsi Akadémián, ahová 1844-ben, 16 éves korában iratkozott be. 1845. június 21-éig tanult.
- Beck Éliás, rézmetszést tanult a bécsi Akadémián, 1844-ben iratkozott be.
- Beermayer (Biermayer), pozsonyi rézmetsző, 1840-ben halt meg. A rézmetszésből nem tudott megélni, az ismerőseihez járt disznóölésre böllérnek. Egyetlen metszete sem ismeretes.
- Benes Márton, aradi puskaműves, rézmetszést tanult a bécsi Akadémián, 1814. április 24-én iratkozott be.
- Benk János, eszéki szobrász, rézmetszést tanult a bécsi Akadémián, 1833-ban, 21 éves korában iratkozott be.
- Benkő, ügyvéd Kolozsvárott (más források szerint Pozsonyban), műkedvelő rézmetsző. 1830 körül tevékenykedett, mint elmeháborodott hunyt el.
- Benkő János, pozsonyi szobrász és rézmetsző, 1833-ban, 21 éves korában a bécsi Akadémia vasárnapi rézmetsző-tanfolyamát látogatta.
- Beregszászi Péter, fa-, réz- és betűmetsző. 1768 és 1781 között a kolozsvári református főtanoda nyomdájában dolgozott Kapronczai Nyerges Ádám faktorsága alatt. Pataki Sámuelnek, a nyomda felügyelőjének számadásában szerepel, mint aki külön díjazásban részesült az „Aiszóposz figurák metszéséért"
- Beregszászi Péter, debreceni rézmetsző diák 1804-1807 között. Ismert metszetei:
- 1. X. tábla. (A rajzolás mesterségének kezdete… irta Sárvári Pál, a debreczeni ref. kollégiumban… mathesist és fizikát tanító professor. Rajzolta Lumnitzer János, metszette Beregszászi Péter, a nevezett Kollegiumban tanuló ifjak. I. darab X. rézre metszett táblákkal Debrecen 1804.)
- 2. X. tábla (A rajzolás mesterségének kezdete. II. darab, X. rézre metszett táblákkal… Irta Sárvári Pál filozofia doctora és a debreczeni ref. Collegiumban… a mathesist és a fizikát tanító Professor. Rajzolta és metszette Beregszászi Péter a nevezett Kollégiumban tanuló deák ifju Debreczenbe 1807.)
- Beregszászi Nagy Pál
- Berkeny János Sámuel
- Berkovetz József
- Berkovics Károly, pesti kártyafestő volt, 1834-ben rézmetszést tanult a bécsi Akadémián.
- Berkovics Pál, temesvári festő, 1834-1836 között rézmetszést tanult a bécsi Akadémián
- Bethlen Ferenc gróf, Erdélyben volt műkedvelő rézmetsző, a rézmetszésre Nagy Sámuel tanította.
- Bettelheim Adolf, Pozsonyból származott, 1848-ban rézmetszést tanult a bécsi Akadémián
- Bfielf Mátyás, Pécsről származott, aplya kályhásmester volt. 1823 és 1826-ban a rézmetszők osztályát látogatta a bécsi Akadémián.
- Biborczfalvi Székely Lajos, az 1830-as években valószínűleg Pesten működött. Ismert metszetei:
- 1. V. Ferdinánd, Magyarország Ifjabb királya. (szignója: „metsz. ezüst ércz. Biborczfalvi Székely Lajos")
- 2. Ferdinand I. Kayser v. Oesterreich. Koenig von Ungarn. Boeh. etc. etc. (szignója: „L. S. de Biborc", az aláírás a kétfejű sas csőre tartotta bal szalagon, a jelzés a keret bal sarkában)
- Bidenharter Tóbiás
- Biller Ferenc, Pesten tevékenykedett 1845 körül, elsősorban acélmetszeteket készített. Ismert rézmetszete:
- 1. Buda-Pest Alaprajza (szignója: „Metszette Ferenc Biller", Buda-Pest, a magyarok Fővárosa… leírása. Pest, 1845.)
- Binder János Fülöp
- Blaschke János
- Blasius András, (Segesvár, 1725. – Segesvár, 1788.), szülővárosában volt könyvkötő és rézmetsző. Ismert metszetei:
- 1. Allegória a protestáns hitről 1751.
- 2. Confirmáció lap, 1752.
- 3. Címlap (Neu vermehrtes Hermann-Stättisches Gesangbuch, 1755.)
- 4. Címlap (Geistlicher Handel – Stab Szeben, 1755.)
- 5. Daniel von Rittern ex librise.
- 6. Martin Kemp von Sternburg ex librise.
- 7. Andreas Waldhütter von Waldburg ex librise
- Ezeken kívül címereket, illetve pár kisebb figurális lapot metszett.
- Borsai Pál, Nagyenyeden működött 1736 körül. Mint a kollégium növendéke Tőke István enyedi tanár megbízásából ennek Institutiones Philosophiae Naturalis című könyvéhez (Nagyszeben, 1736) egy címképet (Természettani képek meteorológiai emblémákkal és két figurával: Az Experientiával és a Rátióval) és hat táblát metszett fizikai ábrákkal. Jelzésük: „Paulus Borsai sculpsit et excud. Enyedini"
- Brandspiegel János, festő. Rézmetszést tanult a bécsi Akadémián, ahová 24 éves korában, 1827. november 5-én iratkozott be.
- Brassai II. Mihály, kolozsvári ötvös és rézmetsző volt a 18. század második felében. 1756-ban szabadult fel, 1791-től céhmester volt. Ismert metszete:
- 1. Példametszés 1756-ból.
- Braun Antal, pozsonyi rajzoló. Rézmetszést tanult a bécsi Akadémián, 1773-ban iratkozott be.
- Brey György, nagyhőflányi aranyműves, 1839-1840-ben rézmetszést tanult a bécsi Akadémián.
- Brun Izsák
- Brüll Mihály, Kismartonban született, 1821-1823 közt rézmetszést tanult a bécsi Akadémián. 1821-ben, 19 éves korában iratkozott be.
- Czetter János Sámuel
- Czirbesz Jónás, iglói prédikátor és műkedvelő rézmetsző, 1789 körül. Gróf Festetich Pállal és Cornides Dániel pesti tanárral együtt régi magyar pénzeket gyűjtöttek, amelyek képét Czirbesz metszette rézbe.
- Clerck Jacob Friedrich (Clerc, Clerk), osztrák rézmetsző, 1769-ben, Bécsben született, 1821-ben még élt Bécsben. Johann Jacob tanítványa volt a bécsi Akadémián 1786-ban. 1818 körül Esterházy herceg udvari rézmetszője és a képtár felügyelőője volt. Hántoló modorban dolgozott, ismertebb metszetei:
- 1. gróf Festetics Ferenc
- 2. gróf Zichy Miklós
- Costande János, erdélyi festő és rajzoló. 1833-ban, 20 éves korában beiratkozott a bécsi Akadémiára, ahol 1839-ben rézmetszést is tanult.
- Cronerus János, eperjesi rézmetsző a 17. században. Ismert metszete:
- 1. Pártfogója, Weber János eperjesi patikus és főbíró nemesi címerének tervezetét készítette el és metszette rézbe (Weber: Lectio Principium, Lőcse, 1665.)
- Csáky Antal gróf, műkedvelő rézkarcoló 1733 körül. Minden bizonnyal azonos azzal a gróf Csáky Antallal, aki ebben az időben Abaúj vármegye főispánja volt. Ismert metszetei:
- 1. A 11. lap „Imagines Divi Joannis aeri incidit… Comes Antonius Csáky, 1733." … (Prodromus Theatri Artis Pictoriae Vindoboniensis Pinacothecae, Bécs, 1735. Prenner) A lapon közölt verset is ő írta.
- 2. A 13. lap „Comes Antonius Csáky aeri indicit…" A lapon közölt verset is ő írta, a metszet az 1. szám alatti munkában jelent meg.
- Csepregi, ötvös és rézmetsző a 17. században. Megfordult Amszterdamban is, ahol Vischer műhelyében dolgozott. Tőle tanult Kecskeméti W. Péter
- Dallos Gábor, pálos rendi szerzetes és műkedvelő rézmetsző, 1747 körül a Varasd melletti Lepoglava monostorban működött. Ismert metszetei:
- 1. Metszetek Bedekovic József szerzetes Natale Solum Sancti Hieronymi című művéhez. Az egyik szignált: „F. Gabr. Daller O. S. P. E. del. Lepoglavae 1747"
- Danek József, 1834-1836 között rézmetszést tanult a bécsi Akadémián. Kismartonból származott.
- Demeczky Gábor, aradi festő. Rézmetszést tanult a bécsi Akadémián, 1781-ben iratkozott be.
- Dénes Mihály, kapi asztalos, 1814-ben a rézmetszők vasárnapi iskoláját látogatta a bécsi Akadémién.
- Dési Mózes, debreceni rézmetsző diák a 18. század végén. Ismert metszete:
- 1. Egy epigrammát metszett rézbe, amely munka ma a Debreceni Református Kollégium tulajdona.
- Dirnbacher Mihály, pesti aranyműves. 1821-ben, 19 éves korában rézmetszést tanult a bécsi Akadémián.
- Dobos Lajos, pesti rézmetsző 1825 körül. Ismert munkája:
- 1. Szépírásminta felül virágfüzérrel, szignója: „sc. Lud. Dobos"
- Doby Jenő 1849-től Fuchsthaller Alajostól tanulta a rézmetszést. Néhány munkája 1849-ből való, de munkásságának jelentősebb része a 19. század második felére esik.
- Donáth Márkus, Nyitrán volt műkedvelő rézmetsző 1834 körül, feltehetőleg tóramásolással is foglalkozott.
- Donhoffer Mihály, építész, rézmetszést tanult a bécsi Akadémián ahová 1824-ben, 23 éves korában iratkozott be.
- Dorzsoly János, erdélyi órásmester, 1821-ben, 24 éves korában rézmetszést tanult a bécsi Akadémián.
- Dusil György, pesti szobrász, 1839-ben, 23 éves korában beiratkozott a bécsi Akadémiára, ahol 1840 tavaszáig rézmetszést tanult.
- Eckermann József, rézmetszést tanult a bécsi Akadémián. 1823-ban, 19 éves korában iratkozott be Budáról.
- Egyed Rezső, rézmetszést tanult a bécsi Akadémián, 1826-ban iratkozott be.
- Ehrenreich József, rézmetsző volt Pesten a Lipótvárosban, az 1820-as években. Litográfiával és régiségek gyűjtésével is foglalkozott. Feltehetőleg Ehrenreich Sándor Ádám apja volt.
- Ehrenreich Sándor Ádám
- Eibenschütz S., rajzoló, szépíró és rézmetsző volt Pesten az 1840-es években. 1842-ben a pesti művészeti egyesület kiállításán szerepelt egy szépírási mutatványával: I. Ferenc császár arcképével. Ismert metszete:
- 1. Die Schnittwaaren Handlung zu Amor, Weitzner-gasse No. 26. (A pesti Váci-utcai Mayer rőföskereskedés az „Ámor"-hoz reklámképe 1840 körül, szignója: „Gestochen von Eibenschütz")
- Eisenberg Péter, szászországi származású tanító és műkedvelő rézmetsző volt Eperjesen, 1652 körül. Eperjesen, 1652-ben egy vallásos színjátékot írt ér rendezett, melynek 12 jelenetét rézbe metszette, s amelyek „Ein Zweifacher poetischer Akt" (Bártfa, 1652) című kötetében jelentek meg.
- Eisenpreis Ágost, acélmetsző, 1823-ban, 29 éves korában rézmetszést tanult a bécsi Akadémián.
- Engel Ignác, réznyomtató volt Pesten, 1827 körül. Az Unger gasse 438. szám alatt lakott.
- Engel József, sátoraljaújhelyi pecsétkészítő, a későbbi neves szobrász. 1832-1837 közt rézmetszést tanult a bécsi Akadémián, három alkalommal nyer díjat.
- Engelmann Henrik, réznyomtató volt Pesten, 1815 és 1839 között, a Landstrasse 1039. számú házban lakott. Ismert metszete:
- 1. Levélfejléc a Lánchíddal, Baur készítette, Engelmann adta ki 1839-ben.
- Erdélyi Elek, ötvös és rézmetsző volt Brassóban, a 19. század elején. Abrudbányáról származott, 1817-ben avatták mesterré. Ismert metszete:
- 1. Céhlevél Brassó látképével.
- Erőss Gábor debreceni teológushallgató, Csokonai legismertebb képének alkotója
- Estel Lajos, bronzműves, 1832-ben, 22 éves korában rézmetszést tanult a bécsi Akadémián.
- Bikfalvi Falka Sámuel
- Gundel Barbara, rajzoló és rézmetsző a Magyar Kamaránál 1773-1791 között. Nevelőapjától, Zeller Sebestyéntől tanulta a rézmetszést.