Ugrás a tartalomhoz

M100-as autóút (Magyarország)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(M11-es autóút (Magyarország) szócikkből átirányítva)
Autópálya
 Ez a szócikk vagy szakasz tervezett vagy jövőbeni autópályás, gyorsforgalmi utas, vagy egyéb közutas beruházással kapcsolatos információkat tartalmaz.
Az itt közöltek az idő múlásával jelentősen megváltozhatnak, pontosításra, helyreigazításra szorulhatnak.    
Legutóbbi módosítás: 2024. augusztus 29.
M100
Úttípusautóút
Építkezés2026 után
Hossza
elkészült0 km
épül16,9 km
tervezett15,1 km
OrszágMagyarország
TartományokFejér, Komárom-Esztergom és Pest vármegye
Az út elejeBicske (M1-es autópálya)
Az út végeEsztergom (11-es főút, Suzuki)

Az M100-as autóút (korábbi, tervezési nevén R11-es gyorsút)[1] egy tervezett gyorsforgalmi autóút, amelyet eredetileg Esztergom és az M1-es autópálya között jelöltek ki. 2018-ban az út nyomvonalát lerövidítették az M1-es autópálya Bicske térsége - Kesztölc M10-es autóút közé. Az Esztergomig tartó szakasza az M10-es autóút része lett. Az út megépítését saját költségvetésből finanszírozná a kormány, a Modern Városok Program keretén belül épülne meg. Tervezett nyomvonala hozzávetőleg a 102-es főút és 117-es főút mentén haladna.

Az autóút építését 2022-ben az ötödik Orbán-kormány elhalasztotta.[2] Lázár János építési és közlekedési miniszter 2024. augusztus végén bejelentette az M100-as autóút megépítését az eredeti nyomvonalon, vagyis Esztergomtól az M1-es autópályáig kb. 32 km hosszúságban.[3]

Története és építése

[szerkesztés]

A Kormány és a Magyar Suzuki Zrt. 2012. november 21-én kötött stratégiai megállapodást. Az aláírási ünnepségen Orbán Viktor jelentette be az Esztergomot és az M1-es autópályát összekötő új autóút megépítését.[4]

Előkészítés

[szerkesztés]

A 102-es főút forgalma az esztergomi Suzuki-gyár miatt jelentősen megnőtt. Az út mentén fekvő településeken (Tinnye, Perbál, Tök, Zsámbék) évek óta problémát jelent a jelentős mértékű teherautó-forgalom, a kamionok keltette rezgés és zajterhelés.[5] A kormány 2015 novemberi határozata alapján az R11-es gyorsút kiváltaná a 102-es főutat. Az út Esztergom és M1-es autópálya között, az eredeti tervek szerint az építkezés 579 milliárd forintos keretösszegből 2016-ban kezdődött volna, és 2019-re készült volna el. A fejlesztésről szóló határozat 2015. december 2-án, szerdán jelent meg a Magyar Közlönyben.[6]

Nyomvonal

[szerkesztés]

Az út nyomvonalát illetően több lehetőség is felmerült, a két fő alternatíva közül az egyik kelet felől, a másik Nyugatról, a Nyakas-hegyen túl haladva kerülné el a Zsámbéki-medence településeit. Az eltérő lehetőségek közül a szakemberek és az érintett települések többsége is a keleti elkerülő nyomvonalat támogatta, ennek ellenére Lázár János 2016. október 13-án azt jelentette be, hogy a nyugati változat győzött, azt fogják megvalósítani.[7][8] A nyugatabbra eső nyomvonalat civil szervezetek támogatták.[9]

Tervezés

[szerkesztés]

M1-es autópálya - Esztergom-Kertváros szakasz

[szerkesztés]

Az Esztergomot az M1-es autópályával összekötő gyorsút tervezésére vonatkozó nyílt tender felhívás 2017. június 27-én jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben.[10] A feladatkiírás tartalmazza a 32 kilométer hosszú, 2 × 2 forgalmi sávos gyorsút megvalósíthatósági tanulmányának, környezetvédelmi hatástanulmányának, valamint az engedélyezési és kiviteli tervének az elkészítését. 2019. február 21-én megkapta a környezetvédelmi engedélyt. Nem kapott viszont környezetvédelmi engedélyt az M100 és Tinnye és Piliscsaba közötti elkerülő út második szakasza a 10-es főúti visszakötés.[11][12] Az új út nyomvonala az M1-es autópálya Bicske és Mány közti szakaszától indul, ahol új autópálya csomópont épül. Ezután Zsámbékot, Tököt, Perbált és Tinnyét nyugatról elkerülve halad tovább a 117-es főútig. Az új autóút részét fogja képezni a már meglévő 117-es főút is, amelyet a tervek szerint 2 × 2 sávra bővítenek, illetve Kesztölc térségében ívkorrekciót hajtanak végre. Az M100-as pontos végponti kialakítása a tervezés során fog eldőlni; figyelembe véve a későbbiekben esetlegesen megvalósuló új esztergomi Duna-híd helyét és a meglévő Esztergom-Párkány (Stúrovo) teherkomp megközelítését. Erre a hozzávetőleg 4 km-es szakaszra vonatkozóan a tervezőnek környezetvédelmi engedélyt kell szereznie. A tervdokumentációnak ezzel együtt be kell mutatnia a távlati M10 számú gyorsforgalmi útnak e gyorsúthoz történő csatlakozási lehetőségét is. Az M100-as külön szintben fogja keresztezi a 10-es főutat és a Budapest–Esztergom-vasútvonalat. A tervezés várható időtartama 19 hónap.[13]

2018 januárjában jelent meg a TED-n (Tenders Electronic Daily, az Európai Unió felülete), hogy az új út tervezésére kiírt pályázatot a Constreal Mérnöki Iroda Kft. nyerte, 1,89 milliárd forint értékben.[14]

A 2018. évi CXXXIX. törvény a korábbi R11-es gyorsút helyett az M100-as gyorsforgalmi út megnevezést adta az útvonalnak és az M1-es autópálya és M10-es autóút közötti jelölte ki nyomvonalát, míg a Kesztölc-Esztergom szakasz az M10-es autóút része lett.

Esztergom-Kertváros - Új Duna-híd (Esztergom-Párkány) szakasz

[szerkesztés]

A 2017-ben kiírt gyorsút tervezésére vonatkozó nyílt tender felhívás nem tartalmazta az M100 részletes továbbtervezését és az új Duna-híd megtervezését sem. Erre a szakaszra előzetes nyomvonal vizsgálat készült. A 32+370 km szelvénytől indulóan mintegy ~8–9 km-es szakasz nyomvonalának engedélyezése a jövőben szükséges az országhatárig. Párkány hatályos településrendezési terve alapján a tervezett gyorsforgalmi út a határ szlovák oldalán a papírgyártól keletre, a már megépült 63-as főút elkerülőjéhez tud csatlakozni annak bővítésével.[15]

Kivitelezés

[szerkesztés]

2021. augusztus 30-án közbeszerzési eljárást hirdettek[16] a kivitelező kiválasztására. A gyorsforgalmi út két szakaszra bontva épül meg, az első szakasz az 1-es főút − M1 autópálya − Únyi csomópont közötti 16,9 km-es autóút, a második szakasz a 15,4 km-es pálya az Únyi csomóponttól Esztergomig. A forrás rendelkezésre állás esetén 2022 elején kezdődhetnek meg a kivitelezési munkák.[17]

Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben megjelent összegzés szerint

  • az M1-es autópályától az únyi csomópontig tartó szakaszt a Strabag Építő Kft. építheti meg 125 milliárd forintért (előreláthatólag 2024-ben készülne el)
  • az únyi csomóponttól Esztergomig taró szakaszt a Dömper Kft., a Subterra-Raab Kft. és a Pannon-Doprastav Kft. konzorciuma építheti meg 220 milliárd forintért (előreláthatólag 2028-ban készülne el).[18]

Aggályok a kivitelezés körül

[szerkesztés]
  • Mivel az M100-as autóút megépítését korábban intenzíven támogató Völner Pál korrupciós botrányba keveredett, így tartani lehet attól, hogy a nevéhez kapcsolódó kifizetéseket felfüggesztik.[19]
  • A megelőző ásatások során jelentős régészeti leleteket találtak a leendő autóút nyomvonalán.[20][21]
  • A kormány 2022. június 4-én felülvizsgálat céljából felfüggesztette azokat az állami beruházásokat, amelyek még nem állnak kivitelezés alatt.[22]
  • A kormány nem teljesítette a konzorcium (Dömper Kft., Subterra-Raab Kft. Pannon-Doprastav Kft.) felé a szerződésben vállalt 2022. június 16-i határidőt. A szerződést június 16-án módosították, a konzorcium további 6 hónapos türelmi időt vállalt.[23]

A fejlesztés elhalasztása

[szerkesztés]

A DK-s Vadai Ágnes kérdésére 2022. szeptember 19-én a Lázár János építési és beruházási miniszter megbízásából Csepreghy Nándor miniszterhelyettes által közzétett listából derült ki, hogy a kormány az autóút építését elhalasztotta.[2]

A fejlesztés újraindítása

[szerkesztés]

2024. augusztus 28-án Lázár János egy Facebook-posztban jelentette be, hogy az érintett térségek országgyűlési képviselőivel az M100-as projekt részleteit nézik át.[24] Később Menczer Tamás, Budaörs parlamenti képviselője azt nyilatkozta, hogy „Miniszter úr ígéretet tett arra, hogy az M100-as autóút – amely már építési engedéllyel rendelkezik – kivitelezésére még az idén feltételes közbeszerzési eljárást írnak ki.”.[24]

Vitézy Dávid Lázár posztjára reagálva az M100 megvalósítása ellen foglalt állást, arra utalva, hogy az általa 500 milliárdra becsült kivitelezési költséget inkább a vasút fejlesztésére kellene fordítani.[24]

Csomópontok és pihenőhelyek

[szerkesztés]
Csomópontok, pihenőhelyek és hidak
(terv.) 1 Bicske    
(terv.) 4 Mány 1104
(terv.) 5 Pihenőhely
(terv.) 7 Szomor 1105
(terv.) 12 Tök / Perbál 1104
(terv.) 17 Úny / Tinnye 1122
(terv.) 18 Alagút (460 m)
(terv.) 20 Alagút (360 m)
(terv.) 22 Leányvár
(terv.) 22 Budapest–Esztergom-vasútvonal
(terv.) 23 Alagút (250 m)
(terv.) 26 Kesztölc
(terv.) 32 Esztergom-Kertváros – Látóhegyi út
(terv.) 33 Budapest–Esztergom-vasútvonal
(terv.) 35 Esztergom-dél
(terv.) 38 Esztergom-észak
(terv.) 40 Országhatár Esztergom (H) – Párkány (Štúrovo) (SK)
(terv.) 41 Duna-híd
(terv.)  Szlovákia

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Az országos közúthálózat gyorsforgalmi és főúti elemei, valamint a fővárosi térszerkezetet meghatározó főutak. T/7401. számú törvényjavaslat egyes közúti és vasúti közlekedéssel, valamint fogyasztóvédelemmel összefüggő törvények módosításáról pp. 23, 24. Magyarország Kormánya - dr. Seszták Miklós, nemzeti fejlesztési miniszter, 2015. november 1. (Hozzáférés: 2016. augusztus 5.)
  2. ↑ a b Mely állami beruházások sorsa pecsételődött meg?
  3. ↑ Telex (magyar nyelven). telex. (Hozzáférés: 2024. augusztus 29.)
  4. ↑ Stratégiai megállapodást kötött a Suzukival a kormány - mandiner.hu
  5. ↑ A zsámbékiakat szétszakítja az elkerülőút. Index, 2016. július 11. (Hozzáférés: 2016. augusztus 5.)
  6. ↑ [http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/mk15187.pdf A Kormány 1874/2015. (XII. 2.) Korm. határozata az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program módosításáról]. Magyar Közlöny pp. 81. Magyarország Kormánya, 2015. december 1. (Hozzáférés: 2016. augusztus 5.)
  7. ↑ Rovó Attila: Lázár beszólt a Népszabadság kiadójának, jön a Fidesz-MSZP csúcstalálkozó – Esztergomot bekötik az M1-esbe. Index.hu, 2016. október 13. (Hozzáférés: 2016. november 18.)
  8. ↑ Tamásné Szabó Zsuzsanna: Győztek a civilek: mégsem lesz rémálom a zsámbéki elkerülő útból. 24.hu, 2016. október 13. (Hozzáférés: 2016. november 18.)
  9. ↑ „Meglepő helyre épül gyorsforgalmi út - Fonódó”, Fonódó (Hozzáférés: 2018. június 9.) (hu-HU nyelvű) 
  10. ↑ NIF ZRT. - M1 Esztergom Tervezés Megval.tan - AF, 2017. június 27. (Hozzáférés: 2017. december 14.)
  11. ↑ Máris omladozik az Esztergomig kanyarodó M0 ötlete
  12. ↑ Pest Megyei Kormányhivatal Közleménye
  13. ↑ Hamarosan érkezik az új sztráda: R11, 2017. június 27. [2017. december 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 14.)
  14. ↑ IHO - Közút - Kezdődik az esztergomi gyorsút tervezése. iho.hu. (Hozzáférés: 2018. január 16.)
  15. ↑ Párkány rendezési terve
  16. ↑ Ajánlati felhívás az uniós közbeszerzési közlönyben
  17. ↑ M100: Esztergomot is bekötik az országos gyorsforgalmi úthálózatba
  18. ↑ Elektronikus Közbeszerzési Rendszer
  19. ↑ Az M100-as gyorsforgalmi autóút építése is csúszhat Völner Pál korrupciós ügye miatt
  20. ↑ Szenzációs bronzkori leletre bukkantak a Szent István Király Múzeum régészei
  21. ↑ Jelentős bronzkori leleteket találtak Mány határában
  22. ↑ Több mint 2200 milliárdos "nemmegszorítást" jelentett be a kormány
  23. ↑ Az M100-as autóút megépítése is bizonytalan
  24. ↑ a b c Lázár János mégis megépítené Esztergomig azt a brutálisan drága autópályát, amit pár éve elkaszált

További információk

[szerkesztés]
Ez az autópályákkal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=M100-as_autóút_(Magyarország)&oldid=27404934”