Ugrás a tartalomhoz

München–Augsburg nagysebességű vasútvonal

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(München–Augsburg-vasútvonal szócikkből átirányítva)
München–Augsburg
nagysebességű vasútvonal
ICE 1 motorvonat tart München felé
ICE 1 motorvonat tart München felé
A München–Augsburg nagysebességű vasútvonal útvonala
Vonalszám:980 (München-Augsburg)
999.4 (München-Pasing
München Hauptbahnhof)
Vonal:5503
Hossz:61,9 km
Nyomtávolság:1435 mm
Feszültség:15 kV 16,7 Hz ~
Maximális sebesség:230 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz München–Augsburg nagysebességű vasútvonal témájú médiaállományokat.
Nürnberg felől, Ulm felől
61,9 Augsburg Hbf 490 m
Gögginger Brücke(Bhf angedacht)
Buchloe felé
Landsberg am Lech
60,2 Augsburg Haunstetter Straße
Lochbach
B 300
Spitalbach
Augsburger Localbahn
59,1 Augsburg-Spickel (1974 stillgelegt)
Augsburger Eiskanal
Lech (126 m)
56,9 Augsburg-HochzollKeilbahnhof 486 m
Paartalbahn Ingolstadt felé
52,0 Kissing 498 m
48,0 Mering-St Afra
Paar
46,1 Mering 513 m
Ammerseebahn Weilheim felé
39,8 Althegnenberg
36,7 Haspelmoor 543 m
31,0 Mammendorf(egyvágányú S-Bahn) 528 m
27,8 Malching
24,8 Maisach(kétvágányú S-Bahn)
21,6 Gernlinden
20,4 Esting
19,0 Olching
Münchner Nordring
15,6 Gröbenzell
12,3 München-Lochhausen 515 m
A 99
10,0 München-Langwied
München-Pasing Bbf felől
Allgäubahn Buchloe felől
Abzw München-Pasing Nord
Herrsching felől, Garmisch-Partenkirchen felől
7,4 München-Pasing 527 m
München-Pasing Gbf
Würm
München-Laim Rbf felé
Ingolstadt felől, Regensburg felől
(Überwerfungsbauwerk der S-Bahn)
4,1 München-Laim Pbf
München Südbf–München-Laim Rbf Tehervágány
2,8 München Hirschgarten
2,2 ICE karbantartó bázis
2,0 Abzw München-Neuhausen
Rosenheim felől
Holzkirchen felől
1,6 München Donnersbergerbrücke
0,8 München Hackerbrücke
Az S-Bahn alagút bejárata
0,0 München Hbf 523 m
München Ostbahnhof felé

A München–Augsburg nagysebességű vasútvonal egy 61,9 km hosszú, 15 kV, 16,7 Hz-cel villamosított, négyvágányú nagysebességű vasútvonal Németországban München és Augsburg között. A vonal 1840-ben, két év építkezés után nyílt meg. 1998-ban egy nagyszabású átépítést követően a két vágány mellé további két vágány építését is megkezdték 620 millió euró költséggel, hogy a vonalon közlekedő S-Bahn, regionális és tehervonatok elkülönített pályán haladhassanak a nagysebességű távolsági vonatoktól és ICE motorvonatoktól. Az építkezés 2011-ben fejeződött be. A felújítás után a személy- és tehervonatok 160 km/h, az ICE vonatok 230 km/h sebességgel haladhatnak. A vasút része a Magistrale for Europe vonalnak, mely Párizst köti össze Béccsel és Budapesttel.

Története

[szerkesztés]

A vonalat a München-Augsburgi Vasúttársaság (német nyelven: München-Augsburg Eisenbahn-Gesellschaft) építette, és 1839 és 1840 között nyitották meg. A München-Augsburgi Vasúttársaságot 1846. június 1-jén államosították, és a Bajor Királyi Államvasutak (Königlich Bayerische Staats-Eisenbahnen) vette át. A vonal a Bayerische Maximiliansbahn része lett, és 1854. május 1-jén meghosszabbították Ulmig. A vonal 1846-os államosítása után Rosenaubergben új augsburgi állomást építettek, valamint új vasúti létesítményeket a közeli Oberhausenben. A régi állomásokat (Roten Tor (Vörös kapu) és Oberhausen) nem használták tovább.[1]

1965. június 26. és 1965. október 3. között az 1965-ös müncheni Nemzetközi Közlekedési Kiállításra napi két vonatpár közlekedett a vonalon 200 km/h sebességgel DB 103 sorozatú villamos mozdonyokkal, 26 perc alatt megtéve a két város közötti távot. 1968 májusától két vonat, a Blauer Enzian és a Rheinblitz ugyanezen a vonalon közlekedett 200 km/h menetrend szerinti sebességgel.

1977-ben a Lochhausen és Augsburg-Hochzoll közötti 42,7 km hosszú szakaszt 200 km/h engedélyezett menetrend szerinti sebességgel helyezték üzembe. Először Németországban számos vonat elérhette ezt a sebességet a rendszeres kereskedelmi forgalomban.

Az Augsburg és Olching közötti 43 km-es szakaszt 1998 és 2011 között négyvágányúvá építették át, hogy jelentősen nagyobb forgalmat tudjon lebonyolítani. Az egyik vágánypárt a regionális szolgáltatások (RB, RE) és az áruforgalom, a másikat pedig az (IC/EC) és a nagysebességű forgalom (ICE) számára jelölték ki. A nehéz és lassabban haladó tehervonatok már nem akadályozzák a gyorsabb ICE-k áthaladását. A nagysebességű vágányokon a megengedett sebesség jelenleg 230 km/h.[2] A regionális vonatok infrastruktúrája 160 km/h sebességgel való közlekedést tesz lehetővé..[2] Az Olching és München közötti vonalon a tehervonatok, a regionális vonatok és a müncheni S-Bahn saját vágányokkal rendelkezik.

A vasúti korszerűsítési munkálatokat a tervezés érdekében hat szakaszra osztották. Az Augsburg és Kissing közötti nyugati szakaszon 1998 februárjában kezdődtek meg a munkálatok,[3] és az új vágányokat 2003-ban helyezték üzembe. Augsburgban 2002-ben új hidat építettek a Lech felett, és ugyanebben az évben kezdődtek meg a Mering és

2011. június 6-án befejeződött a vonal négyvágányúvá alakítása,[4] de a két nagysebességű vágány még nem volt 230 km/h sebességgel járható. 2011. december 10-én a vasútvonalat 13 évnyi építés után új, 230 km/h sebességkorlátozással avatták fel.[5]

Források

[szerkesztés]
  1. Wolfgang Klee. Bayerische Eisenbahngeschichte - part 1: 1835-1875, Bayern Report 1 (german nyelven). Fürstenfeldbruck: Hermann Merker Verlag (1994) 
  2. a b szerk.: DB ProjektBau GmbH: Ausbaustrecke Augsburg–München. Bauen bei der Deutschen Bahn (german nyelven). Hamburg 2011: DVV Media Group, 26 f, 29–32, 38. o.. ISBN 978-3-7771-0434-8 
  3. Umsetzung von Projekten des Neubaus, Ausbaus und der Erhaltung der Bundesschienenwege in Bayern (german nyelven). Deutscher Bundestag (2009. január 27.). Hozzáférés ideje: 2013. január 20. 
  4. (2008. augusztus 1.) „München–Augsburg quadrupling”. Today's Railways Europe (188), 53. o. 
  5. München - Augsburg: Ein Feuerwerk für die "Rennstrecke" (german nyelven), 2011. december 10. [2012. január 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 15.)

Irodalom

[szerkesztés]
  • Ücker, Bernhard, 150 Jahre Eisenbahn in Bayern, Fürstenfeldbruck 1985 (németül)
  • Wolfgang Klee/Ludwig v. Welser, Bayern-Report, volumes 1–5, Fürstenfeldbruck, 1993–1995. (németül)
  • Dt. Reichsbahn, Die deutschen Eisenbahnen in ihrer Entwicklung 1835–1935, Berlin, 1935. (németül)

További információk

[szerkesztés]