Ugrás a tartalomhoz

Luis Antonio Tagle

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Luis Antonio Tagle
Született1957. június 21. (67 éves)[1]
Manila
ÁllampolgárságaFülöp-szigeteki
Foglalkozása
  • katolikus pap
  • katolikus püspök
Iskolái
  • Ateneo de Manila Egyetem
  • Amerikai Katolikus Egyetem
  • St. Andrew's School
a Népek Evangelizációjának Kongregációja prefektusa
Dominus est
(Az Úr az)
Vallásarómai katolikus egyház
Pappá szentelés1982. február 27.
Manila
Püspökké szentelés2001. december 12.
Szentelők
  • Jaime Sin (főszentelő)
  • Manuel C. Sobreviñas (társszentelő)
  • Pedro D. Arigo (társszentelő)
Bíborossá kreálás2012. november 24.

HivatalImusi püspök
Hivatali idő2001-2011
ElődjeManuel Cruz Sobreviñas
UtódjaReynaldo Gonda Evangelista

HivatalManilai érsek
Hivatali idő2011-2019
ElődjeGaudencio Rosales
UtódjaJose Fuerte Advincula

HivatalNépek Evangelizációjának Kongregációja prefektusa
Hivatali idő2019-
ElődjeFernando Filoni
Utódjahivatalban

Luis Antonio Tagle aláírása
Luis Antonio Tagle aláírása

A Wikimédia Commons tartalmaz Luis Antonio Tagle témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Luis Antonis Gokim Tagle (Manila, 1957. július 21. –) Fülöp-szigeteki bíboros, a Népek Evangelizációjának Kongregációja prefektusa, a Nemzetközi Karitász elnöke. 2011 és 2020 között a Manilai főegyházmegye érseke volt.

Mind nézeteit, mind személyiségét tekintve igen közel áll Ferenc pápához, ami miatt a sajtóban gyakran „ázsiai Ferencként” emlegetik.[2]

Életrajza

[szerkesztés]

A Fülöp-szigetek fővárosában, Manilában, egy jómódú katolikus család legidősebb gyermekeként született. A középiskola után a manilai jezsuita szemináriumban, valamint a szintén jezsuita fenntartású Ateneo de Manila egyetemen folytatja tanulmányait. 1981. július 18-án diakónussá, 1982. február 27-én pedig pappá szentelik. Az ezt követő években az Imusi egyházmegyében végez lelkipásztori szolgálatot. 1985-ben püspöke az Egyesült Államokba küldi, ahol a washingtoni Amerikai Katolikus Egyetemen teológiai doktorátust szerez.

1992-ben tér vissza egyházmegyéjébe, ahol az imusi szeminárium rektora, 1993-tól pedig püspöki helynök lesz. Az ezt követő időszakban több intézményben is oktat, valamint szakértőként részt vesz a püspöki konferencia munkájában is. 1997-től tagja a Nemzetközi Teológiai Bizottságnak, melyet ekkor Ratzinger bíboros vezet. Római tartózkodása alatt kutatóként is aktív, kutatási területe a II. vatikáni zsinat. 1998-ban a székesegyház plébánosaként szolgál.

2001. október 22-én II. János Pál pápa az Imusi egyházmegye élére nevezi ki, püspökké szentelésére december 12-én kerül sor. Már ebben az időszakban aktívan használja az internetet a fiatalok megszólítása érdekében: heti rendszerességgel megjelenő videói, melyekben a Szentírást magyarázza, országszerte hamar ismertté teszik. 2011. október 13-án XVI. Benedek pápa a Manilai főegyházmegye érsekének nevezi ki, hivatalát december 12-én foglalja el. A következő év novemberében Benedek pápa – pontifikátusának utolsó konzisztóriumán – bíborossá kreálja. Római címtemploma a San Felice da Cantalice a Centocelle.

2015-től a Nemzetközi Karitász elnöke. 2019. december 8-án Ferenc pápa a Népek Evangelizációjának Kongregációja prefektusának nevezi ki, mely az egyik legfontosabb római hivatal. 2020. május 1-én a Ferenc pápa rendelete alapján – címtemplomának megtartása mellett – a Bíborosi Kollégium püspöki rendjébe kooptálja.[3] 2021. február 22-én Ferenc pápa a Szentszék Vagyonkezelőségének tagjai közé is kinevezi.[4] Ezen kívül a Katolikus Nevelésügyi Kongregáció és a Megszentelt Élet Intézményeinek Kongregációja, valamint a Törvényszövegek Pápai Tanácsa tagja.

Nézetei

[szerkesztés]

Tagle bíborost általában közvetlen, vidám, karizmatikus, ám egyszerű személyiségként írják le a sajtóban, aki nem riad meg az Egyházra vonatkozó kínos kérdésekben állást foglalni. [5] Felszólalásaiban gyakran felhívja a figyelmet a harmadik világban élő keresztény közösségek problémáira, így különösen a paphiányra, a kisebbségben élő keresztény közösségek elnyomására és a vallásszabadság megsértésére, a migrációra,[6][7] valamint a fiatalokat érintő problémákra, mint az oktatás hiányosságai, a hiteles példaképek hiánya vagy a család intézménye elleni támadások.[2][8] Gyakran szólal fel a fogyasztói társadalom, a „kiselejtezés kultúrája” és az ehhez kapcsolódó környezeti pusztítás problémáira.[9]

Egy 2015-ös londoni ifjúsági kongresszuson tartott beszédében az Egyház kommunikációját kritizálta. Véleménye szerint megváltozott a nyelv, és egyes kifejezések, melyek korábban könyörületességet fejeztek ki, a mai felfogásunk szerint már alkalmatlanok erre. Így az Egyház „kemény szavakat használt a meleg, elvált vagy különélő emberekkel kapcsolatban. (...) Sokakat, akik ezekbe a csoportba tartoztak, megbélyegeztek, ami a többségi társadalomtól való elszigetelődésükhöz vezetett.”[10] Az elváltak és újraházasodottak szentáldozása kapcsán kifejtette, hogy nem lehet egy egyszerű igennel vagy nemmel válaszolni, mivel minden eset egyedi, egy általános szabály ezért kontraproduktív lehet.[8]

2017. május 25-én Erdő Péter bíboros meghívására Esztergomba érkezett, ahol részt vett a katolikus pedagógiai konferencián. Beszédében a katolikus nevelés középpontjába a Bibliát és a karitászt helyezte. Kiemelte, hogy „fontos, hogy találkozzunk Jézussal, hogy megszülessen bennünk, és olyanná alakítson, amilyen Ő maga – ez a katolikus oktatás célja.”[11]

Tagle bíborost gyakran említik Ferenc pápa lehetséges utódaként.[5][12]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Davos 2014 Participant List
  2. a b Solymosi, J. „Bemutatjuk: „Majdnem nem lettem pap!””, katolikus.ma, 2019. december 27. 
  3. RESCRIPTUM EX AUDIENTIA SS.MI. vatican.va, 2020. május 1.
  4. Appointment of members of the APSA”, filcatholic.org, 2021. február 23. 
  5. a b Tubeza, P.C. „CNN analyst sees Manila archbishop a ‘papal contender’”, Philippine Daily Inquirer, 2011. október 22. 
  6. Winfield, N. „Cardinal reaffirms celibacy rule, plays down shortage of priests”, The Seattle Times, 2005. október 4. 
  7. Fel kell mutatnunk a reményt”, Magyar Kurír, 2017. május 29. 
  8. a b Obordo, R. „Cardinal Tagle criticises use of ‘harsh words’ for gay and divorced people”, Catholic Herald, 2015. március 9. 
  9. Mennyi az értéke a bíborosnak? És az órájának?”, Magyar Kurír, 2018. szeptember 4. 
  10. Bingham, J. „Cardinal: Church's 'severe' stance towards gay or divorced Catholics left people 'branded'”, The Telegraph, 2015. március 9. 
  11. Jó embereket kell nevelnünk! - Tagla érsek a katolikus pedagógiai konferencián”, Magyar Kurír, 2017. május 25. 
  12. ‘Papabile’ Cardinal Tagle given Vatican post”, Catholic Herald, 2019. december 19. 

Források

[szerkesztés]