Ugrás a tartalomhoz

Ennio Antonelli (bíboros)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ennio Antonelli
Született1936. november 18. (88 éves)[1]
Todi[2]
Állampolgárságaolasz
Foglalkozása
  • teológus
  • egyetemi oktató
  • katolikus pap
  • katolikus püspök
Tisztsége
  • megyéspüspök (1982. május 25. – 1988. október 6.)
  • katolikus érsek (1988. október 6. – 1995. május 26.)
  • főtitkár (1995. május 26. – 2001. március 21., Olasz Püspöki Konferencia)
  • Roman Catholic Archbishop of Florence (2001. március 21. – 2008. június 7.)
  • bíboros (2003. október 21. – )
  • elnök (Pontifical Council for the Family, 2008. június 7. – 2012. június 26.)
Iskolái
  • Perugiai Egyetem
  • Lateráni Pápai Egyetem
  • Római Pápai Szeminárium
ny. firenzei érsek
a Család Pápai Tanácsa ny. elnöke
Vallásarómai katolikus egyház
Szentelők
  • Decio Lucio Grandoni (főszentelő)
  • Santo Bartolomeo Quadri (társszentelő)
  • Antonio Fustella (társszentelő)

Hivatalgubbiói püspök
ElődjeCesare Pagani
UtódjaPietro Bottaccioli

HivatalPerugia–Città della Pieve-i püspök
ElődjeCesare Pagani
UtódjaGiuseppe Chiaretti

Hivatalaz Olasz Püspöki Konferencia általános titkára

Hivatalfirenzei érsek
Hivatali idő2008hivatalban
ElődjeSilvano Piovanelli
Utódjaönmaga, mint apostoli kormányzó

Hivatala Sant’Andrea delle Fratte bíborosa

Hivatalfirenzei apostoli kormányzó
Elődjeönmaga, mint érsek
UtódjaGiuseppe Betori

Hivatala Család Pápai Tanácsa elnöke
ElődjeAlfonso López Trujillo
UtódjaVincenzo Paglia
A Wikimédia Commons tartalmaz Ennio Antonelli témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Ennio Antonelli (Todi, 1936. november 18. –), nyugalmazot firenzei érsek, a Család Pápai Tanácsa nyugalmazott elnöke.

Élete

[szerkesztés]

Ennio Antonelli Assisiben, Rómában és Perugiában tanult katolikus teológiát, filozófiát és irodalmat. Rómában megszerezte a katolikus teológia tanításának jogosítványát, Perugiában irodalomból és filozófiából doktorált. 1960-ban Ilario Alcini érsektől vette át az papi rend szentségét. Ezután professzorként és régensként dolgozott a perugiai szemináriumban, valamint a művészettörténet előadójaként Assisiben.

II. János Pál pápa 1982-ben a Gubbiói egyházmegye püspökévé nevezte ki. Decio Lucio Grandoni, Orvieto-Todi püspöke szentelte püspökké; Társszentelő Santo Bartolomeo Quadri, Terni-Narni-Amelia akkori püspökeke és Antonio Fustella, Saluzzo püspöke volt. 1988-ban kinevezték Perugia–Città della Pieve érsekévé. 1995-ben lemondott erről a tisztéről, és az Olasz Püspöki Konferencia főtitkára lett.[3]

2001. március 21-én II. János Pál pápa[4] kinevezte Ennio Antonellit Firenze érsekévé, 2003. október 21-én pedig felvették a bíborosi kollégiumba, mint pap-bíboros, a címtemploma a Sant’Andrea delle Fratte.

Antonelli résztvevője volt annak a 2005-ös konklávénak, amelyen XVI. Benedek pápát megválasztották. 2008. június 7-én kinevezték a Család Pápai Tanácsának elnökévé, Alfonso López Trujillo helyére.[5] A pápa ugyanakkor felkérte, hogy a Firenzei főegyházmegyét apostoli kormányzóként vigye tovább, amit 2008. október 26-ig, Firenze új érseke, Giuseppe Betori hivatalba lépéséig meg is tett.

XVI. Benedek pápa 2012. június 26-án elfogadta életkora miatti lemondását a Család Pápai Tanácsa elnöki posztjáról.[6] XVI. Benedek pápa lemondása után Antonelli bíboros részt vett azon a 2013-as konklávén, amelyen Ferenc pápát választották meg.

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Ennio Antonelli című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  3. Szuentszéki Sajtóiroda: Conferma del Segretario Generale della Conferenza Episcopale Italiana (olasz nyelven), 2000. május 25. (Hozzáférés: 2016. január 9.)
  4. Rinuncia dell’Arcivescovo di Firenze (Italia) e Nomina del Successore (olasz nyelven). Tägliches Bulletin. Presseamt des Heiligen Stuhls, 2001. március 21. (Hozzáférés: 2016. január 9.)
  5. Nomina del Presidente del Pontificio Consiglio per la Famiglia (olasz nyelven). Napi Értesítő. Szentszéki Sajtóiroda, 2008. június 7. (Hozzáférés: 2016. január 9.)
  6. Rinuncia del Presidente del Pontificio Consiglio per la Famiglia e Nomina del Successore (olasz nyelven). Napi Értesítő. Szentszéki Sajtóiroda, 2012. június 26. (Hozzáférés: 2016. január 9.)