Körmös (Sztropkói járás)
Körmös (Kožuchovce) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Eperjesi |
Járás | Sztropkói |
Rang | község |
Első írásos említés | 1618 |
Polgármester | Ivan Zajac |
Irányítószám | 090 22 |
Körzethívószám | 054 |
Forgalmi rendszám | SP |
Népesség | |
Teljes népesség | 48 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 11 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 340 m |
Terület | 6,15 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 49° 19′ 14″, k. h. 21° 42′ 16″49.320556°N 21.704444°EKoordináták: é. sz. 49° 19′ 14″, k. h. 21° 42′ 16″49.320556°N 21.704444°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Körmös témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Körmös (1899-ig Kozsuhócz, szlovákul: Kožuchovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Sztropkói járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Sztropkótól 16 km-re északkeletre, 350 m magasan az Alacsony-Beszkidekben fekszik.
Története
[szerkesztés]A falu akkor keletkezett, amikor a 16. század végén ruszinokat telepítettek ide. 1618-ban említik először, a makovicai uradalomhoz tartozott. A 18. században az Aspermont család birtoka.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KOZUHÓCZ. Tót falu Sáros Várm. földes Ura G. Aspremont Uraság.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Koszuhócz, Sáros vm. orosz falu, a makoviczi uradalomban, Komárnyikhoz 1 1/2 óra: 175 g. kath. lak.”[3]
1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 70, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 67 lakosából 47 szlovák és 20 ruszin volt.
2011-ben 69 lakosából 49 szlovák és 17 ruszin.
Nevezetességei
[szerkesztés]Görögkatolikus fatemploma 1741-ben épült. Belsejét 1875-ben ismeretlen mester festette ki. A templom ma a kassai Keletszlovákiai Múzeum területén áll, ahova 1927-ben hozták. 1972-ben restaurálták.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.