Kelenye

	Kelenye (Kleňany)
	; Kelenye zászlaja
	; Kelenye zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Nagykürtösi
Rang	község
Első írásos említés	1235
Polgármester	Csáky Ilona
Irányítószám	991 10
Körzethívószám	047
Forgalmi rendszám	VK
	Népesség
Teljes népesség	278 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	41 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	216 m
Terület	7,21 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 07′ 05″, k. h. 19° 04′ 20″48.118056°N 19.072222°EKoordináták: é. sz. 48° 07′ 05″, k. h. 19° 04′ 20″48.118056°N 19.072222°E
	Kelenye weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kelenye témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kelenye (szlovákul: Kleňany) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban.

Fekvése

Nagykürtöstől 35 km-re délnyugatra, Ipolyságtól 17 km-re északkeletre fekszik.

Élővilága

Kelenyén egy gólyafészek alátét található.^[2]

Története

1235-ben "Kelenen" alakban említik először. Szláv eredetű nevének jelentése a juharfáknál lakók. Első lakói valószínűleg a közeli gyepűt védő katonák voltak. 1260-ban "Kelena", 1345-ben "Kelenyen" alakban szerepel a forrásokban. Hont várának uradalmához tartozott, majd több nemesi család birtoka.

A 18. században főként a Koháry, a Szmrecsányi, a Luka, a Kubinyi, a Pallavicini és Csáky családok birtokolták a községet. A Pallaviciniek kastélyt is építettek ide, amely azonban ma már nem áll. A falu másik kastélya a Glück család tulajdonában állt. Ez a 19. század elején épült, azonban ez sem áll már, mert nemrég a romlott állagú épületet lebontották. A falunak 1715-ben 7 adózója volt. 1720-ban 10 adózót számoltak a településen. 1828-ban 62 házában 371 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel, állattartással foglalkoztak.

Vályi András szerint "KELENYE. Kelenanki Klainen. Tót falu Hont Vármegy. Földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Szécsénykének szomszédságában, és annak filiája, határjában legelője vagyon elég, réttye kevés, mind a’ két féle fája van, szőleje jó."^[3]

Fényes Elek szerint "Kelenye, (Klenanki), magyar f., Honth m. 343 kath., 12 evang. lak. Szőlőhegy. Tölgyes erdő. Sok gyümölcs, főkép cseresnye. F. u. többen. Határában levő Pólyahegyről igen szép kilátás történik. Ut. p. Ipoly-Ság."^[4]

A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolynyéki járásához tartozott. 1938 és 1944 között Magyarország része volt.

Népessége

1910-ben 489 lakosából 482 magyar és 6 szlovák anyanyelvű volt.

1991-ben 403 lakosából 383 magyar és 19 szlovák volt.

2001-ben 336 lakosából 310 magyar és 22 szlovák volt.

2011-ben 297 lakosából 270 magyar és 22 szlovák volt.

2021-ben 278 lakosából 230 (+9) magyar, 41 (+9) szlovák, 2 egyéb és 5 ismeretlen nemzetiségű volt.^[5]

Neves személyek

Itt élt gróf Stomm Marcel (1890-1968) altábornagy.
Itt született 1950. október 24-én Csáky Károly néprajzkutató, helytörténész.

Nevezetességei

Római katolikus temploma a 17. században épült barokk stílusban. A 18. század és a 19. század végén, valamint 1946-ban megújították.
Klasszicista kastélya a 19. század elején épült.
A községben több népi építésű, nyeregtetős, falajjás ház áll. A falu gazdag népi hagyományokkal is rendelkezik.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ bociany.sk
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ ma7.sk

Irodalom

Csáky Károly 1983: Kelenye (Kleňany) család- és ragadványnevei. Magyar Személynévi Adattárak 59.

Külső hivatkozások

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] y.sk

[3] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[4] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[5] 7.sk

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

Sablon:Nagykürtösi járás m v sz A Nagykürtösi járás települései
Nagykürtös (Veľký Krtíš)
Alsóesztergály (Dolné Strháre) Alsópalojta (Dolné Plachtince) Alsósztregova (Dolná Strehová) Alsózellő (Malé Zlievce) Apafalva (Opava) Apátújfalu (Opatovská Nová Ves) Bátorfalu (Bátorová) Borosznok (Brusník) Bussa (Bušince) Csáb (Čebovce) Csalár (Čeláre) Csall (Čelovce) Dacsókeszi (Kosihovce) Dacsólám (Dačov Lom) Ebeck (Obeckov) Erdőmeg (Záhorce) Érújfalu (Závada) Fehérkút (Príbelce) Felsőesztergály (Horné Strháre) Felsőpalojta (Horné Plachtince) Felsősztregova (Horná Strehová) Felsőzellő (Veľké Zlievce) Galábocs (Glabušovce) Gyürki (Ďurkovce) Hartyán (Chrťany) Inám (Dolinka) Ipolybalog (Balog nad Ipľom) Ipolyharaszti (Chrastince) Ipolyhídvég (Ipeľské Predmostie) Ipolykér (Kiarov) Ipolykeszi (Kosihy nad Ipľom) Ipolynagyfalu (Veľká Ves nad Ipľom) Ipolynyék (Vinica) Ipolyszécsényke (Sečianky) Ipolyvarbó (Vrbovka) Kékkő (Modrý Kameň) Kelenye (Kleňany) Kiscsalomja (Malá Čalomija) Kishalom (Malé Straciny) Kiskürtös (Malý Krtíš) Kislibercse (Ľuboriečka) Kóvár (Koláre) Kőkeszi (Kamenné Kosihy) Középpalojta (Stredné Plachtince) Kürtösújfalu (Nová Ves) Leszenye (Lesenice) Lukanénye (Nenince) Magasmajtény (Hrušov) Mikszáthfalva (Sklabiná) Nagycsalomja (Veľká Čalomija) Nagyhalom (Veľké Straciny) Nagylám (Veľký Lom) Nógrádszenna (Senné) Nógrádszentpéter (Pôtor) Óvár (Olováry) Paróca (Pravica) Rárósmúlyad (Muľa) Sirak (Širákov) Süllye (Šuľa) Száraznyírjes (Suché Brezovo) Szécsénykovácsi (Kováčovce) Szelény (Seľany) Szuhány (Sucháň) Terbegec (Trebušovce) Tótgyarmat (Slovenské Ďarmoty) Tótkelecsény (Slovenské Kľačany) Tótkisfalu (Vieska) Veres (Červeňany) Zobor Zsély (Želovce)