Ugrás a tartalomhoz

Kiskér

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kiskér
(Бачко Добро Поље /
Bačko Dobro Polje)
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetDél-bácskai
KözségVerbász
Rangfalu
Irányítószám21465
Körzethívószám+381 21
RendszámVS
Népesség
Teljes népesség3541 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség76 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság80 m
Terület57,6 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 29′ 51″, k. h. 19° 41′ 21″45.497500°N 19.689167°EKoordináták: é. sz. 45° 29′ 51″, k. h. 19° 41′ 21″45.497500°N 19.689167°E
Kiskér
weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiskér
témájú médiaállományokat.

Kiskér (szerbül Бачко Добро Поље / Bačko Dobro Polje, németül Kleinker) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, Verbász községben.

Fekvése

[szerkesztés]

Újvidéktől kb. 30 km-re északra, Verbásztól 9 km-re délre fekszik.

Története

[szerkesztés]

Kiskér Árpád-kori település. Nevét 1267-ben Harsánnyal együtt Horsan et Keer néven már említette oklevél, 1297-ben pedig már Harsankér néven említették.

A magyar Kér törzsbeliek települése volt, mely Harsány és Piros között feküdt. A megyében a Kér törzs települése volt még György és Pinkókéri is, mely az Almásvölgyben feküdt.

Kér kezdetben várbirtok volt, azonban 1267. előtt az ifjú király Sebestyénnek és Benedeknek adományozta, de tőlük hűtlenség miatt később visszavette és 1267-ben rokonuknak, Iregi Márknak, Görög Domokos testvérének adta.

1297-ben Iregi Márk ispán fia, Jakab mester az ekkor már egyesült Harsánykér birtokot Szolnokkal együtt nővérének; Nester fia Theodor feleségének adta.

1910-ben 3550 lakosából 59 magyar, 3435 német volt. Ebből 40 római katolikus, 3443 evangélikus volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bács-Bodrog vármegye Kúlai járásához tartozott.

1945-ben kiűzték innen a német lakosságot és helyettük szerbeket és montenegróiakat telepítettek a faluba. A német lakosság evangélikus vallású volt, a templomuk ma már nem létezik, ugyanis a kitelepítés után kegyetlenül a föld színével tették egyenlővé, így Kiskéren ma nincs egyetlen templom sem. A szerbek és a montenegróiak is ortodox vallásúak, de még mái napig nem épült fel ilyen felekezetű templom.

Népesség

[szerkesztés]

Demográfiai változások

[szerkesztés]
Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
3759 3763 3922 3622 3768 3940 3929[2] 3541[1]

Etnikai összetétel

[szerkesztés]
Nemzetiség Szám %
Szerbek 2247 57,16
Montenegróiak 1500 38,17
Magyarok 37 0,94
Jugoszlávok 34 0,86
Horvátok 14 0,35
Ukránok 9 0,22
Macedónok 7 0,17
Németek 6 0,15
Szlovákok 5 0,12
Ruszinok 4 0,10
Oroszok 1 0,02
Muzulmánok 1 0,02
Bosnyákok 1 0,02
Egyéb/Ismeretlen[3]

Jegyzetek

[szerkesztés]
Az 1950-ben lerombolt evangélikus templom helyén álló épület

Források

[szerkesztés]
  • Györffy György: Bácsvármegye. Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I. (A–Cs). Akadémiai K. Budapest, 1963. 201. oldaltól.

További információk

[szerkesztés]
  • Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Bács-Bodrog vármegye I. Bács-Bodrog vármegye községei 96. oldal