Ugrás a tartalomhoz

Bácsújlak

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bácsújlak (Бачко Ново Село / Bačko Novo Selo)
Az elhanyagolt állapotban lévő Szent Anna templom
Az elhanyagolt állapotban lévő Szent Anna templom
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetDél-bácskai
KözségBács
Rangfalu
Irányítószám21429
Körzethívószám+381 21
RendszámNS
Népesség
Teljes népesség1228 fő (2002)
Népsűrűség39 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság82 m
Terület31,5 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 17′ 36″, k. h. 19° 08′ 29″45.293333°N 19.141389°EKoordináták: é. sz. 45° 17′ 36″, k. h. 19° 08′ 29″45.293333°N 19.141389°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Bácsújlak témájú médiaállományokat.

Bácsújlak (szerbül Бачко Ново Село / Bačko Novo Selo, németül Neudorf an der Donau) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, Bács községben.

Fekvése

[szerkesztés]

Bácskában, Bácstól 12 km-re délnyugatra, a Duna bal partján fekszik. Itt a Duna túlsó partja Horvátországhoz tartozik.

Története

[szerkesztés]

Bácsújlak neve egykor Novoszeló volt.

Nevét 1554-ben, a török defterek a bácsi nahijében említették először, ekkor három, 1570-ben tizenegy és 1590-ben kilenc adózó házzal.

Bács vármegye 1699. évi első összeírásában Novoszeló nincs felsorolva, de egy 1701. évi kamarai feljegyzésben Lovrenctől nyugatra említik Novoszeló, másképpen Újfalu pusztát, mely Müller 1709. évi térképén is szerepel.

Az 1700-as évek elején kamarai birtok volt. 1715-ben Novoszelóban hét adófizetőt írtak össze.

1731-ben Novoszelót és Szent-Lovrenczet báró Zoanna Jánosnak adományozták, aki négy országos vásárt eszközölt ki Novoszelónak. Zoana János 1746-ig volt Lovrencz és Novoszeló földesura, ekkor a Pálffyaké lett.

1778-ban gróf Pálffy János Novoszelót és puszta Lőrinczet Csepéni Adamovics János királyi tanácsosnak adta el, aki ismét eladta Cseh Mihály királyi tanácsosnak. A Cseh családé maradt a 19. században is.

1828-ban német falunak írták, ekkor a Duna áradásaitól is sokat szenvedett.

1910-ben 1799 lakosából 100 magyar, 1661 német volt. Ebből 1785 volt római katolikus.

A trianoni békeszerződés előtt Bács-Bodrog vármegye Palánkai járásához tartozott.

Népesség

[szerkesztés]

Demográfiai változások

[szerkesztés]
Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002
1751 1848 2236 1665 1522 1365 1228[1]

Etnikai összetétel

[szerkesztés]
Nemzetiség Szám %
Szerbek 765 62,29
Muzulmánok 184 14,98
Jugoszlávok 79 6,43
Horvátok 37 3,01
Magyarok 26 2,11
Cigányok 11 0,89
Montenegróiak 7 0,57
Szlovákok 5 0,40
Németek 3 0,24
Szlovének 2 0,16
Románok 1 0,08
Bunyevácok 1 0,08
Bosnyákok 1 0,08
Albánok 1 0,08
Egyéb/Ismeretlen[2]

Látnivalók

[szerkesztés]
  • Szent Anna római katolikus templom: a plébániát 1734-ben alapították, mígnem előtte Bács leányegyháza volt. A közelben volt a Szent Lóránt-plébánia, melyet 1720-ban szintén Bácshoz csatoltak. Ezt a templomot 1827-ben emelték. A templom névadója Szent Anna, Szűz Mária édesanyja. A templom méretei: hossza 33 m, szélessége 13,5 m, a hajó magassága 11,5 m, a torony magassága 40 m. Az anyakönyvet 1734 óta vezetik. Sajnos a második világháború idején annyira megrongálódott, hogy többé már nincs használatban, romokban hever. Valaha a német lakosság volt római katolikus vallású, mióta a németeket kitelepítették, nagyon kevés katolikus vallású lakos van a faluban.
  • A templom kívülről 2007-ben
    A templom kívülről 2007-ben
  • A Szent Anna-templom belülről 2007-ben
    A Szent Anna-templom belülről 2007-ben

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Borovszky Samu: Bács-Bodrog vármegye
  • Neudorf - Novo Selo : Schwäbisches Dorf in der Batschka; 1734 – 1945. Band 1‒2. Herausgegeben von der Heimatortsgemeinschaft Neudorf - Batschka - Novo Selo. Steinheim, 1993 und 1995

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bácsújlak&oldid=27167492”