Ugrás a tartalomhoz

Újhely (Szlovákia)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Kisújhely szócikkből átirányítva)
Ez a szócikk a szlovákiai községről szól. Hasonló címmel lásd még: Újhely (egyértelműsítő lap).
Ez a szócikk a szlovákiai Újhelyről (szlovákul Slovenské Nové Mesto) szól. Hasonló címmel lásd még: Nové Mesto (egyértelműsítő lap).
Újhely (Slovenské Nové Mesto)
Sátoraljaújhely és a Ronyva-patak mentén leválasztott része, a mai Újhely.
Sátoraljaújhely és a Ronyva-patak mentén leválasztott része, a mai Újhely.
Újhely zászlaja
Újhely zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásTőketerebesi
Rangközség
Első írásos említés1918
PolgármesterJán Kalinič
Irányítószám076 33
Körzethívószám056
Forgalmi rendszámTV
Népesség
Teljes népesség1100 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség81 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság102 m
Terület13,38 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 24′ 03″, k. h. 21° 40′ 10″48.400833°N 21.669444°EKoordináták: é. sz. 48° 24′ 03″, k. h. 21° 40′ 10″48.400833°N 21.669444°E
Újhely weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Újhely témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Újhely (más néven Szlovákújhely, Kisújhely vagy Tótújhely, szlovákul: Slovenské Nové Mesto kiejtéseⓘ) község Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Sátoraljaújhely a Trianoni békeszerződést követően Csehszlovákiához csatolt része a Ronyva-patak bal partján, a Kelet-szlovákiai-alföld délnyugati csücskében. Az 1920-as évek elején szlovák telepesekkel benépesített Sátoraljaújhely-Gyártelep vasútállomásából, valamint a közeli Karlatanyából és Kistanyából vált önálló községgé.[2] Közúti és vasúti átkelőhely Magyarország és Szlovákia között.

Története

[szerkesztés]

Újhely 1920-ig Sátoraljaújhely városának része, amely Zemplén vármegye székhelye volt. Története megegyezik a város történetével. Az első világháború idején a mai temető területén barakkok álltak, melyekben katonai kórház működött. Sátoraljaújhely város területének kettévágására stratégiai okokból volt szükség. Az új csehszlovák állam ugyanis csak így tudta ellenőrzése alatt tartani a Kassa-Munkács vasútvonalat, melynek egyik állomása Sátoraljaújhely volt. Így a trianoni diktátum után a város vasútállomása és környéke minden egyéb szempont mérlegelése nélkül a csehszlovák oldalra került.

Közkeletű mítosz a "hajózható Ronyva" legendája, mely szerint a csehszlovákok a Ronyva-patak határként történő elismertetését úgy érték el, hogy azt hajózhatónak hazudták, és ennek érdekében egy gőzhajó haladását is eljátszották. A valóságban ez a legenda az 1930-as években terjedt el, a Ronyva szabályozását valamint a Revíziós Liga brosúráját követően. A határ meghúzásának kizárólagos szempontja a vasútvonal volt, nem a hajózás, az a mai napig is pár tíz méternyire halad a határtól ezen a szakaszon.[3]

Az átkerült rész – melyet korábban Gyártelepnek neveztek – először még nem volt önálló község, hanem közigazgatásilag Borsi fennhatósága alá rendelték. A helyi közigazgatás csak 1922-ben alakult meg. Az első családi házak az egykori Windischgraetz-major felosztása után épültek fel. A telepesek első nagyobb hulláma 1926 és 1928 között érkezett, a szlovákosítás jegyében Sztropkó és Eperjes környéki szlovák földművesek voltak, akik földjeiket a magyar birtokosoktól megvásárolták. Ideköltözésük után közülük sokan vasutasok, kereskedők, kézművesek, gyári munkások lettek. A településen kezdetben nem volt iskola, a gyerekek 1923-ig – az iskola elkészültéig, mely a vasút felvételi épületében létesült – Borsiba jártak iskolába. Újhely a lakosság növekedésével egyre inkább kisvárosi jelleget öltött, mely a környékbeli falvak gazdasági, kulturális és kereskedelmi központja lett. A lakosság nagy része zsidó volt, akik számos üzletet nyitottak és 1931-ben az istentiszteletek céljára egy 19. századi épületet zsinagógává alakítottak át. A katolikus istentiszteleteket ebben az időben még az iskola épületében tartották. A második világháború után a korábbi zsinagógát alakították át katolikus templommá. A vámhivatal és a rendőrség épülete 1932-ben készült el.

1938-ban az első bécsi döntést megelőző tárgyalások során már október 11-én (Ipolysággal együtt) visszaszolgáltatta Csehszlovákia Magyarországnak, amelyet közigazgatásilag nyomban egyesítettek Sátoraljaújhellyel. A város lakói nagy örömmel gázoltak át a korábbi határfolyón, a Ronyva-patakon.[4] A szlovák lakosság egy része elmenekült, az iskolában bevezették a magyar nyelvű tanítást. Újhely az egyike volt annak a hat körzetnek, amellyel kapcsolatban 1940-ben a salzburgi tárgyalásokon a Jozef Tiso vezette delegáció memorandumot nyújtott át Németországnak, a település visszacsatolása és lakosságcsere megvalósítása érdekében.[5]

Magyarország német megszállása után 1944 május 21-én a település zsidó lakosságát is koncentrációs táborokba hurcolták.[6]

A szovjet hadsereg 1944. december 3-án foglalta el a várost és vele együtt a mai község területét. Ez azt is jelentette, hogy a települést ismét elszakították Sátoraljaújhelytől és a később újraszervezett Csehszlovákiához került. Az iskolában közben szlovákul tanítottak, míg északról újabb szlovák lakosok érkeztek a jobb megélhetés reményében és persze a település is gazdagodott, hiszen új családi házak is épültek, miközben a nagybirtokokat felosztották. A település zsinagógáját a helyi katolikusok vették birtokba.[forrás?] 1949. július 1-én megalakult a földműves szövetkezet. 1947-óta jégpince és hűtőház, 1948-óta borüzem, 1953-tól pékség, 1966-tól takarmányszárító működött a településen. 1993-ban a független szlovák állam megalakulásával Újhely Szlovákia része.

2004-ben mind Magyarország, mind Szlovákia az Európai Unió tagja lett, 2007. november 15-én pedig mindkét állam a schengeni egyezmény részese, ami azt jelenti, hogy a két, gyakorlatilag összeépült és csak a Ronyva-patak által elválasztott település közt szabad a közlekedés. Ez nem volt zökkenőmentes, mert a szlovák oldalon a Ronyva-híd állapotára hivatkozva "behajtani tilos" táblákat helyeztek ki, majd amikor ezt ismeretlenek eltávolították, beton virágládákat tettek le az út közepére.[7] Csak kétoldalú egyeztetéseket követően sikerült megoldani a helyzetet, és azóta az útszakasz akadálytalanul járható.

Népessége

[szerkesztés]

1921-ben 522 lakosából 83 magyar, 56 orosz, 10 zsidó, 266 csehszlovák, 8 egyéb nemzetiségű és 99 állampolgárság nélküli volt. Ebből 254 római katolikus, 168 görög katolikus, 59 református, 18 izraelita, 5 evangélikus és 18 egyéb vallású volt.

1930-ban 678 lakosából 22 magyar, 28 zsidó, 2 ruszin, 1 német, 540 csehszlovák, 1 egyéb nemzetiségű és 84 állampolgárság nélküli volt. Ebből 325 római katolikus, 91 görög katolikus, 81 református, 47 izraelita, 26 evangélikus és 108 egyéb vallású volt.

1941-ben 579 lakosából 568 magyar és 4 szlovák volt.

1970-ben 1062 lakosából 158 magyar és 900 szlovák volt.

1980-ban 1077 lakosából 151 magyar és 909 szlovák volt.

1991-ben 964 lakosából 229 magyar és 720 szlovák volt.

2001-ben 1072-en lakták, ebből 927 szlovák és 130 magyar volt.

2011-ben 1086 lakosából 829 szlovák, 106 cigány és 98 magyar volt.

2021-ben 1100 lakosából 858 szlovák, 112 magyar (10,1%), 86 cigány, 5 cseh, 2 ukrán, 1 lengyel, 1 rutén, 35 ismeretlen nemzetiségű.[8]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Képtár

[szerkesztés]
  • Kétnyelvű helységnévtábla
    Kétnyelvű helységnévtábla
  • Utcanévtábla
    Utcanévtábla
  • Óvoda
    Óvoda
  • Községi hivatal
    Községi hivatal
  • M. R. Štefánik mellszobra a községi hivatal tanácstermében
    M. R. Štefánik mellszobra a községi hivatal tanácstermében
  • A községi hivatal tanácsterme
    A községi hivatal tanácsterme
  • Cirill és Metód szobra Újhelyen
    Cirill és Metód szobra Újhelyen
  • A vasútállomás
    A vasútállomás
  • Tűzoltószertár
    Tűzoltószertár
  • Alapiskola
    Alapiskola
  • Szent Flórián szobra
    Szent Flórián szobra
  • Utcakép
    Utcakép
  • A Ronyva patak, a túlparton Sátoraljaújhely
    A Ronyva patak, a túlparton Sátoraljaújhely
  • A Ronyva hídja
    A Ronyva hídja

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ SZLOVÁKÚJHELY [SLOVENSKÉ NOVÉ MESTO] /KÖZSÉG/, telepulesek.adatbank.sk
  3. ↑ Mítoszok, legendák, Trianon (magyar nyelven). Múlt-kor történelmi magazin, 2012. június 4. (Hozzáférés: 2023. október 2.)
  4. ↑ Magyar Világhíradó, 1938. [2012. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 26.)
  5. ↑ Janek István 2013: Sovětská diplomacie o vytváření slovensko-maďarských vztahů v letech 1939-1940. Slovanský přehled 99/1-2, 95.
  6. ↑ Halálvonatok 1944-ben a kassai lista. holokausztmagyarorszagon.hu. (Hozzáférés: 2018. február 21.)
  7. ↑ Attila, Varga: Légies határok, de csak gyalogosan (magyar nyelven). Légies határok, de csak gyalogosan, 2008. április 12. (Hozzáférés: 2023. október 2.)
  8. ↑ SODB2021 - Population - Basic results. www.scitanie.sk. (Hozzáférés: 2022. január 27.)

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Slovenské Nové Mesto
A Wikimédia Commons tartalmaz Újhely (Szlovákia) témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Újhely_(Szlovákia)&oldid=27566672”