Kecskeformák
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Késő miocén - jelen | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 Sörényes juh (Ammotragus lervia)
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Kecskeformák témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Kecskeformák témájú kategóriát. |
A kecskeformák (Caprinae) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába tartozó alcsalád.[1][2]
Az alcsaládba 34 recens faj tartozik.
Neveik
[szerkesztés]A kecskeformák hímjének, nőstényének, illetve kicsinyének jelölésére szolgáló szavak fajonként változóak:
- Bak, nőstény és gida (házi kecskék, havasi kecske, zerge, vadkecske)
- Kos, nőstény és bárány (vadjuhok és juh, féljuhok, sörényes juh)
- Bika, tehén és borjú (keleti pézsmatulok, takin)
Kifejlődésük és előfordulásuk
[szerkesztés]Ennek az emlősalcsaládnak az első képviselői a miocén kor második felében jelentek meg és a szérókra (Capricornis) hasonlíthattak. A sokféle faj azonban csak jóval később alakult ki, a pleisztocén kori eljegesedések alatt, amikor is a kecskeformák uralmukba vehették azokat a tájakat, ahonnan a hideg és más kedvezőtlen körülmények kiszorították a többi párosujjú patást. Ilyenformán a kecskeformák lettek a hegységek, sarkvidékek és sivatagok főbb legelő állatai.[3]
Manapság a legtöbb fajuk Eurázsiában él, azonban néhányuk megtalálható Afrika északi és keleti részein, valamint Észak-Amerika nyugati hegységein. Húsuk és szarvaik miatt vadásszák őket, úgy legálisan, mint illegálisan is; emiatt sokuk veszélyeztetetté vált, egyes fajok ki is haltak. A muflonból (Ovis aries) lett juh és a vadkecskéből (Capra aegagrus) lett házi kecske igazi sikertörténetek, hiszen az ember segítségével eljutottak és benépesítették a világ nagy részét.
Mindegyikük növényevő. Habár köztük vannak magányosan élő fajok, a kecskeformák többsége csordában él, általában háremben, mely a legerősebb hím köré szerveződik.
Rendszerezés
[szerkesztés]
Az alcsaládba az alábbi 2 vagy 3 nemzetség, 13-14 élő nem és 44-47 fosszilis nem tartozik:[4][5]
- Caprini
- Ammotragus (Blyth, 1840)
- Arabitragus Ropiquet & Hassanin, 2005
- Budorcas Hodgson, 1850 - [6][7]
- kőszáli kecskék (Capra) Linnaeus, 1758
- Hemitragus (Hodgson, 1841)
- †Myotragus (Bate, 1909) - pliocén-holocén; Baleár-szigetek[8]
- Nilgiritragus Ropiquet & Hassanin, 2005
- Oreamnos (Rafinesque, 1817)
- vadjuhok (Ovis) Linnaeus, 1758
- féljuhok (Pseudois) (Hodgson, 1846)
- zergék (Rupicapra) Garsault, 1764
- Ovibovini
- †Bootherium Leidy, 1852 - középső pleisztocén-kora holocén; Észak-Amerika[9]
- szérók (Capricornis) Ogilby, 1837
- †Euceratherium Furlong & Sinclair, 1904 - kora pleisztocén-kora holocén; Észak-Amerika[10][11]
- †Makapania Wells & Cooke, 1957 - késő pliocén-középső pleisztocén; Dél- és Kelet-Afrika
- gorálok (Naemorhedus) Hamilton Smith, 1827
- Ovibos (Blainville, 1816)
- †Soergelia Schaub, 1951 - pleisztocén; Eurázsia és Észak-Amerika[12]
- †Tsaidamotherium Bohlin, 1935 - késő miocén; Kína[13]
- Pantholopini
- Pantholops Hodgson, 1834 - ennek a nemnek, ebbe a nemzetségbe, illetve ebbe az alcsaládba való besorolása vitatott, hiszen egyes rendszerezők az önálló tibeti antilopformák (Panthalopinae) alcsaládjába helyeznék[14][15][16][17]
Az alcsaládon belül incertae sedis besorolású nemek, azaz még nincsenek nemzetségekbe foglalva vagy talán nem is tartoznak ebbe az alcsaládba:
- †Benicerus
- †Boopsis
- †Capraoryx
- †Caprotragoides
- †Criotherium
- †Damalavus
- †Gallogoral
- †Lyrocerus
- †Megalovis
- †Mesembriacerus
- †Neotragocerus
- †Nesogoral
- †Norbertia
- †Numidocapra
- †Oioceros Gaillard, 1902 - miocén; Eurázsia és Afrika; talán nem kecskeforma[18]
- †Olonbulukia
- †Pachygazella
- †Pachytragus
- †Palaeoreas
- †Palaeoryx Gaudry, 1861 - középső-késő miocén; Eurázsia; valószínűbb, hogy a lóantilopformák (Hippotraginae) közé tartozik[19]
- †Paraprotoryx
- †Parapseudotragus
- †Parurmiatherium
- †Praeovibos Staudinger, 1908 - középső-késő pleisztocén; Eurázsia és Észak-Amerika; talán nem kecskeforma[20]
- †Procamptoceras
- †Prosinotragus
- †Protoryx Forsyth Major, 1891 - középső-késő miocén; Eurázsia[21]
- †Protovis Wang, Li & Takeuchi, 2016 - késő miocén-késő pliocén; Tibet[22][23]
- †Pseudotragus
- †Qurliqnoria
- †Samotragus
- †Sinocapra
- †Sinomegoceros
- †Sinopalaeoceros
- †Sinotragus
- †Sivacapra
- †Sporadotragus
- †Tethytragus
- †Tossunnoria - késő miocén; Kína
- †Turcocerus
- †Urmiatherium
Képek
[szerkesztés]-
Takin (Budorcas taxicolor) -
Pödröttszarvú kecske bak (Capra falconeri) -
Sörényes tahr (Hemitragus jemlahicus) -
Havasi kecske (Oreamnos americanus) -
Kanadai vadjuh (Ovis canadensis) -
Közönséges gorál (Naemorhedus goral)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Bovidae: antelopes, cattle, gazelles, goats, sheep, and relatives. Animal Diversity Web . University of Michigan Museum of Zoology. (Hozzáférés: 2014. október 7.)
- ↑ Definition of CAPRINE (angol nyelven). www.merriam-webster.com . (Hozzáférés: 2019. december 11.)
- ↑ Geist, Valerius.szerk.: Macdonald, D.: The Encyclopedia of Mammals. New York: Facts on File, 584–587. o. (1984). ISBN 0-87196-871-1
- ↑ tolweb.org
- ↑ palaeos.org. [2013. november 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 11.)
- ↑ (2019. december 7.) „The complete mitochondrial genome of Budorcas taxicolor tibetana (Artiodactyla: Bovidae) and comparison with other Caprinae species: Insight into the phylogeny of the genus Budorcas”. International Journal of Biological Macromolecules 121, 223-232. o. DOI:10.1016/j.ijbiomac.2018.10.020. PMID 30296464. (Hozzáférés: 2021. április 20.)
- ↑ Pamela Groves, Gerald F. Shields, CytochromeBSequences Suggest Convergent Evolution of the Asian Takin and Arctic Muskox, Molecular Phylogenetics and Evolution, Volume 8, Issue 3, December 1997, Pages 363-374, ISSN 1055-7903, doi:10.1006/mpev.1997.0423.
- ↑ Karolyn Shindler. Discovering Dorothea : The Life of the Pioneering Fossil-Hunter Dorothea Bate (2005). ISBN 978-0002571388
- ↑ Helmeted Muskox (Bootherium bombifrons) from Near Fort Saskatchewan, Alberta: Dating Evidence for Redeposition in Late Pleistocene Alluvium
- ↑ Furlong, E. L. & Sinclair, W. J. (1904). Preliminary description of Euceratherium collinum. University of California Publications, American Archaeology and Ethnology, 2:18.
- ↑ Dung, diet, and the paleoenvironment of the extinct shrub-ox (Euceratherium Collinum) on the Colorado Plateau, USA Kropf, M.; Mead, J. I.; Anderson, R. S. (January 2007. Quaternary Research. Elsevier. 67 (1): 143–151 doi:10.1016/j.yqres.2006.10.002
- ↑ (1951. december 7.) „Soergella n. gen., ein Caprine aus dem thüringischen Altpleistocaen”. Eclogae Geologicae Helvetiae 44, 375–381. o.
- ↑ Bohlin, Birger. "Tsaidamotherium Hedini, ng, n. sp. Ein Einhörniger Ovibovine, aus den Tertiären Ablagerungen aus der Gegend des Tossun nor, Tsaidam."Geografiska Annaler (1935): 66-74.
- ↑ Gentry, A.W. (1992). „The subfamilies and tribes of the family Bovidae”. Mammal Review 22 (1), 1–32. o. DOI:10.1111/j.1365-2907.1992.tb00116.x.
- ↑ Ruan, X.D. (2005). „Evolutionary history and current population relationships of the chiru (Pantholops hodgsonii) inferred from mtDNA variation”. Journal of Mammalogy 86 (5), 881–886. o. DOI:[881:EHACPR2.0.CO;2 10.1644/1545-1542(2005)86[881:EHACPR]2.0.CO;2].
- ↑ Gatsey, J. (1997). „A cladistic analysis of mitochondrial ribosomal DNA from the Bovidae”. Molecular Phylogenetics and Evolution 7 (3), 303–319. o. DOI:10.1006/mpev.1997.0402. PMID 9187090.
- ↑ Lei, R. (2003). „Phylogenetic relationships of Chinese antelopes (subfamily Antilopinae) based on mitochondrial ribosomal RNA gene sequences”. Journal of Zoology 261 (3), 227–237. o. DOI:10.1017/S0952836903004163.
- ↑ The Phylogenetic Status of Oioceros from the Early to Middle Miocene of China. Guanfang Chen(Institute of Vertebrate Paleontology and Paleoanthropology, Academia Sinica), 1988. július 1. [2006. augusztus 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 15.)
- ↑ Gaudry A. 1861. — Notes sur les antilopes trouvées à Pikermi (Grèce). Bulletin de la Societé géologique de France 18: 388-400.
- ↑ Mol, D., De Vos, J. & Reumer, J.W. F., 1999 – Praeovibos priscus (Bovidae, Artiodactyla, Mammalia) from the North Sea and aspects of its paleoecology
- ↑ E. L. Dmitrieva and N. V. Serdyuk (2011). "Hippotraginae (Bovidae, Artiodactyla, Mammalia) from the Late Miocene of Tuva". Paleontological Journal 45 (6): 665–673. doi:10.1134/S0031030111060050.
- ↑ Wang, Xiaoming, Qiang Li, and Gary T. Takeuchi. "Out of Tibet: an early sheep from the Pliocene of Tibet, Protovis himalayensis, genus and species nov.(Bovidae, Caprini), and origin of Ice Age mountain sheep." Journal of Vertebrate Paleontology 36.5 (2016): e1169190.
- ↑ „New species from the Pliocene of Tibet reveals origin of ice age mountain sheep”, Science Daily, 2016. május 11.
Források
[szerkesztés]- ITIS szerinti rendszer besorolása
- A kecskeformák legújabb genetikai összehasonlítása
- Novum állatvilág enciklopédia II.: Emlősök II.: Főemlősök, nagy testű növényevők. Szerk. David MacDonald. Szeged: Novum. 2007. ISBN 963-9703-04-4 – magyar nevek
- Gould, S. J. The book of life: An illustrated history of the evolution of life on Earth. 2nd edition.
- Hilton-Barber, B. & Berger, L. R. (2004) Field guide to the Cradle of Humankind: Sterkfontein, Swartkrans, Kromdraai & Environs World Heritage Site. Struik Publishers, Cape Town.
- Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (editors). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3rd ed).
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Caprinae című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
