Zergék
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Zerge (Rupicapra rupicapra)
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 Elterjedési területük (a szürke szín jelöli a holocén korit, míg a vörös a jelenlegit)
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zergék témájú médiaállományokat és Zergék témájú kategóriát. |
A zergék (Rupicapra) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a kecskeformák (Caprinae) alcsaládjába tartozó nem.
Leírásuk
[szerkesztés]A zergék főleg európai elterjedésűek; legkeletibb előfordulásuk a Kaukázus déli felén és Északkelet-Törökországban van. Korábban ebben a nemben csak a zergét ismerték el, de a további kutatások következtében a biológusok rájöttek, hogy a pireneusi zerge egy különálló fajt alkot. A magashegységeket, általában az 1700 méteres tengerszint feletti magasságot keresik, ahol a felnőtt hímek magányosan, de a nőstények és gidáik kis csordákban élnek. Főleg perjefélékkel, levelekkel, hajtásokkal és gombákkal táplálkoznak. Mindkét nemnek van szarva, amely horogra emlékeztet és hátrafelé hajlik. Nyáron a bundájuk világosbarna, míg télen sötétbarnára, néhol majdnem feketére változik. Pofájukon és testük oldalain mindig megvannak a sötét sávjaik. A vemhesség átlagosan 23-24 hétig tart, ennek végén 1 gida jön világra.[1][2]
Rendszerezés
[szerkesztés]A nembe az alábbi 2 élő faj tartozik:
- pireneusi zerge (Rupicapra pyrenaica) (Bonaparte, 1845)
- zerge (Rupicapra rupicapra) (Linnaeus, 1758) - típusfaj
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Garsault, F.A.P. de 1764. Les figures des plantes et animaux d'usage en médecine, décrits dans la Matière Médicale de Mr. Geoffroy Médecin, dessinés d'après nature. Gravés par Mrs. Defehrt, Prevost, Duflos, Martinet &c. Niquet scrip. Vol. 5. pl. 644–729. Paris: Desprez. BHL. Reference page.
- Welter-Schultes, F.W. & Klug, R. 2009. Nomenclatural consequences resulting from the rediscovery of Les figures des plantes et animaux d’usage en médecine, a rare work published by Garsault in 1764, in the zoological literature. Bulletin of Zoological Nomenclature 66(3): 225–241. DOI: 10.21805/bzn.v66i3.a1. Reference page.
- Rupicapra in Mammal Species of the World. Wilson, Don E. & Reeder, DeeAnn M. (Editors) 2005. Mammal Species of the World – A Taxonomic and Geographic Reference. Third edition. ISBN 0-8018-8221-4.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Rupicapra című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
