Vadkecske

Vadkecske
	Evolúciós időszak: Kora pleisztocén - jelen, 2,58–0 Ma PreꞒ Є O S D C P T J K Pg N ↓
	Bezoárkecske (Capra aegagrus aegagrus)
	Természetvédelmi státusz
	Mérsékelten fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Csoport:	Scrotifera;
Csoport:	Ferungulata;
Csoport:	Patások (Ungulata);
Rend:	Párosujjú patások (Artiodactyla);
Csoport:	Ruminantiamorpha;
Alrend:	Kérődzők (Ruminantia);
Alrendág:	Pecora;
Öregcsalád:	Bovoidea;
Család:	Tülkösszarvúak (Bovidae);
Alcsalád:	Kecskeformák (Caprinae);
Nemzetség:	Caprini;
Nem:	Kőszáli kecskék (Capra); Linnaeus, 1758
Faj:	C. aegagrus;
Tudományos név
	Capra aegagrus; Erxleben, 1777
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Vadkecske témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Vadkecske témájú kategóriát.

A vadkecske (Capra aegagrus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a kecskeformák (Caprinae) alcsaládjába tartozó faj.

Megjelenése

A vadkecske fej-törzs-hossza 120-160 centiméter, marmagassága 70-100 centiméter és testtömege a baknak 35-40 kilogramm, míg a nősténynek 25-35 kilogramm. A bak teste zömök, lába erős, patája széles, és súlya többnyire meghaladja a nőstényét. Orra, szakálla és nyaka elülső része általában sötétbarna, míg hátának színe a barnától a szürkéig terjedhet. Gyűrűzött szarva sarló formájú és akár 140 centiméteresre is megnőhet. A nőstény kisebb, mint a bak, szőre rendszerint sárgásbarna árnyalatú. Szarva sokkal rövidebb és kevésbé görbült. A bakot és a nőstényt egyaránt vastag piheszőrzet védi a hideg ellen.

Alfajai

A vadkecske alfajainál a szín, a mintázat és a szarv alakja igen változó. Az eltérő alfajok a nagy területi elterjedtség, valamint a hegyi életmód miatti elszigetelődés következtében alakultak ki. A bezoárkecskék elterjedési területe Törökországtól az egész Közel-Keleten át északra a Kaukázusig és keletre Pakisztánig terjed. Fellelhető a Hürkaniai erdőkben, amely 2019 óta a világörökség része.^[1] Európában élő alfaja a Kréta szigetén található krétai bezoárkecske, amely az első háziasított kecskék kb. 8 000 ezer éve visszavadult utódja.

bezoárkecske (Capra aegagrus aegagrus) Erxleben, 1777
házi kecske (Capra aegagrus hircus) (Linnaeus, 1758) - valószínű, hogy a bezoárkecske házi változata
Capra aegagrus blythi Hume, 1875
Capra aegagrus chialtanensis Lydekker, 1913
Capra aegagrus turcmenica Zalkin, 1950
krétai bezoárkecske (Capra aegagrus cretica) (Schinz, 1838) - korábban alfajnak vélték, de ma már tudjuk, hogy visszavadult házikecske-állomány

Szaporodása

Az ivarérettséget 2–5 éves korban érik el. A párzási időszak ősszel van. A vemhességi időszak 150-160 napig tart. A nőstény egy vagy két gidát ellik.

Jegyzetek

↑ Az idei UNESCO Világörökség-lista huszonkilenc új tagja közül tíz európai (magyar nyelven). Roadster, 2019. szeptember 18. (Hozzáférés: 2020. január 8.)

Források

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. június 26.)
Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
Bar-Gal, G. K. et al. (2002): Genetic evidence for the origin of the agrimi goat (Capra aegagrus cretica). Journal of Zoology 256:369-377. DOI:10.1017/S0952836902000407
Manceau, V. et al. (1999): Systematics of the genus Capra inferred from mitochondrial DNA sequence data. Molecular Phylogenetics and Evolution 13:504-510

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Az idei UNESCO Világörökség-lista huszonkilenc új tagja közül tíz európai (magyar nyelven). Roadster, 2019. szeptember 18. (Hozzáférés: 2020. január 8.)

[1]