Ugrás a tartalomhoz

Lóantilopformák

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lóantilopformák
Evolúciós időszak: Késő miocén – jelen
Fakó lóantilop (Hippotragus equinus)
Fakó lóantilop (Hippotragus equinus)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Csoport: Ruminantiamorpha
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Öregcsalád: Bovoidea
Család: Tülkösszarvúak (Bovidae)
J. E. Gray, 1821
Alcsalád: Hippotraginae
Sundevall, 1845
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Lóantilopformák témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Lóantilopformák témájú kategóriát.

A lóantilopformák (Hippotraginae) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába tartozó alcsalád.

Az alcsaládba 8 recens faj tartozik.

A lóantilopformák hímjét, nőstényét, illetve kicsinyét a bika, tehén és borjú szavakkal jelöljük.

Rendszerezés

[szerkesztés]

Az alcsaládba az alábbi 3 élő nem és 2-3 fosszilis nem tartozik:

Előfordulásuk

[szerkesztés]

A lóantilopformák a forró éghajlati öv pusztaságaiban, szavannáin, félsivatagaiban és sivatagaiban élnek. A Közel-Keleten élő arab bejza kivételével mindegyik faj afrikai. Az oryxok és az addax kiválóan alkalmazkodtak a vízhiányhoz és a magas hőmérséklethez, míg a lóantilopok inkább vízhez kötöttek.

Megjelenésük

[szerkesztés]

A lóantilopformák alcsaládjának tagjai mind a nagy, robusztus felépítésű antilopok közé tartoznak. A nemek színezetüket tekintve többnyire hasonlóak – az egyetlen kivétel a fekete lóantilop, ahol az ivarérett bika fekete, a tehén viszont vörösesbarna – és minden állat szarvat visel. A bikák általában nagyobbak a teheneknél.

Életmódjuk

[szerkesztés]

A lóantilopformák mindegyike kisebb-nagyobb, hierarchikusan felépülő csordákban él, amelyet domináns bikák vezetnek. A fiatal hímek agglegénycsordákba verődnek. Általában reggel és estefelé, a nap kevésbé meleg óráiban aktívak, ekkor legelnek. Többnyire perjefélékkel táplálkoznak, bár a mostohább körülmények között élő addaxok, kardszarvú antilopok és arab bejzák minden lédús növényt elfogyasztanak.

Szaporodásuk

[szerkesztés]

A vemhesség a lóantilopok esetében kb. 8 hónapig tart, és szinte mindig egyetlen borjú születik. A kis antilop az első hetekben még nem tart a csordával, hanem – ahol van erre mód – elrejtőzik a magas fűben. Az elválasztás után a tehenek az anyjuk csordájával maradnak.

Védettségük

[szerkesztés]

A kék lóantilopot 1800 körül pusztították ki végleg az Európából érkező gyarmatosítók és telepesek. A 20. század második felében hasonló sorsra jutottak az arab bejzák és a kardszarvú antilopok, azonban a fogságban tartott állományok elég példányból állnak ahhoz, hogy e vadonban már kihalt állatokat visszatelepítsék eredeti élőhelyükre. Az addax veszélyeztetett élőhelye beszűkülése miatt, a többi fajt azonban nem fenyegeti különösebb veszély. (A fekete lóantilop egyik alfaját, a hatalmas szarvairól elnevezett óriás fekete lóantilopot (Hippotragus niger variani) 1972-2006 között kihaltnak tekintették, akkor azonban bebizonyosodott, hogy egy parányi állomány még él az angolai erdőségekben.)

Képek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Gaudry A. 1861. — Notes sur les antilopes trouvées à Pikermi (Grèce). Bulletin de la Societé géologique de France 18: 388-400.
  2. Denis Geraads, Cecile Blondel, Andossa Likius, Hassane Taisso Mackaye,Patrick Vignaud & Michel Brunet, 2008, Journal of Vertebrate Paleontology 28 (1): 231–242 [1]