Karátsonyi család
A karátsonyfalvi és beodrai nemes és gróf Karátsonyi család magyar nemesi család, melynek Guidó nevű tagja 1858-ban osztrák, majd 1878-ban magyar grófi címet kapott. A család nevét gyakran írták Karácsonyi formában.
Története
[szerkesztés]A Karátsonyi család erdélyi, örmény származású birtokos nemesi volt, I. Apafi Mihály telepítte le őket. A család magyarosította nevét, eredeti örmény neve: Kretchunian. https://bookline.hu/product/home.action?_v=Gudenus_Janos_Jozsef_Ormeny_eredetu_mag&type=20&id=66990;https://www.worldcat.org/title/ormeny-eredetu-magyar-nemesi-csaladok-genealogiaja/oclc/909105661[halott link] [1] Tivadart 1718-ban III. Károly megerősítette nemességében. Karátsonyi Kristóf fia, Bogdán az utolsó török háborúk idején jelentős katonai érdemeket szerzett, az uralkodótól Beodra mezőváros 18 000 holdas birtokát kapta, ekkor vette fel a beodrai előnevet. A család egy későbbi tagja, Lázár Torontál vármegye alispánja, majd országgyűlési követ volt a XVIII. században. Sokat tett a magyarországi mezőgazdaság és lótenyésztés szabályozásáért, ezenkívül jelentős összegeket fordított jótékonyságra is. A franciák ellen vívott harcokban saját pénzén állított csapatot és a hadsereget is támogatta anyagilag. Tevékenységeiért a Temes vármegyében fekvő nagyzsámi uradalmat adományozta neki Ferenc császár.
Lázár unokája, Guido osztrák grófi címet kapott 1858-ban, amit Ferenc József 1874-ben Magyarországra is kiterjesztett. Az ő nevéhez fűződik a rózsaesküvők francia eredetű szokásának magyarországi meghonosítása: Buda-környéki uradalmának három településén (Pilisvörösvár, Pilisszentiván, Solymár) több mint 30 éven át élt ez a hagyomány 1881 és 1914 között, az őáltala tett nagy összegű alapítvány támogatásának köszönhetően. Az Akadémiának adományozott pénzéből a magyar irodalom támogatására jött létre alapítvány. Ő és két fia országgyűlési képviselők is voltak a dualizmus időszakában.
A család jelmondata
[szerkesztés]„Pietate, honore et perseverantia!” (Odaadással, tisztelettel és állhatatossággal!)
Az eddig ismert családfa
[szerkesztés]Karátsonyi Gratián (1655-?) leszármazói:
- Kristóf (1689-?); neje: Muhály Mária
- Bogdán; neje: Lázár Mária
- Lázár(1759-?); neje: Bohus Terézia
- Mária; férje: Keglevich Tamás gróf
- Lajos Lipót Deodatus(1793-?); neje: Stahremberg Alojzia grófnő (1798-?)
- Guido József Gottlieb István Lázár Lajos Ágost (1817-1885); neje: Marczibányi Anna Mária (1831-1876)
- Adrienne (1853-1878); férje: Zichy Sándor gróf (1843-1881)
- Melanie (1855-1894); férje: Zichy Géza gróf (1849-1924)
- Alfréd Aladár (1859-?); neje: Elek Margit (1862-?)
- Jenő Guido Vilmos (1861-1933); neje: Andrássy Karolina grófnő (1865-1937)
- Kamilló (1863-1908)
- Irma Mária (1865-1908); férje: Piret de Bihain Lajos báró (1862-1910)
- Ilma Eugénia Erzsébet (1867-1949); férje: Keglevich Gyula gróf (1855-1950)
- Ilona Margit Julianna (1870-1945); férje: Zichy Károly gróf (1864-1918)
- Lázár
- Aurél
- Guido József Gottlieb István Lázár Lajos Ágost (1817-1885); neje: Marczibányi Anna Mária (1831-1876)
- Veronika; férje: Gorove Kristóf (1752-1801)
- Zsuzsanna; férje: Verzár György
- Teréz; férje: Jakabffy János
- Kristóf; neje: Issekutz Rebeka
- Bogdán (1799-1850); neje: Zieher Jakobina (?-1865)
- Ágoston; neje: Tiganetti Anna
- Lukács
- Mária; férje: Karátsonyi Lukács
- Katalin; férje: Balta Manó
- Lázár(1759-?); neje: Bohus Terézia
- Jakab
- Simon
- Bogdán; neje: Lázár Mária
- Lukács
- Jakab
- Miklós
Jelentősebb családtagok
[szerkesztés]- Karátsonyi Aladár (1859-1947)[2] politikus, kamarás
- Karátsonyi Guido (1817-1885) politikus,[3] kamarás, tanácsos
- Karátsonyi Jenő (1861-1933) politikus, tanácsos, a Budapesti Önkéntes Mentő-Egyesület elnöke
- Karátsonyi László (1806-1869) Torontál vármegye főispánja
A Karátsonyi-család emlékezete
[szerkesztés]- Pilisvörösvárott még az 1930-as években a Karátsonyi-liget nevet kapta a település északnyugati, üdülőövezeti jellegű része. A második világháború után a községrésznek a Szabadságliget nevet adták, de 2005 körül visszaállították a korábbi Karátsonyi-liget elnevezést az addigra már jóval sűrűbb, kertvárosias beépítésűvé vált városrészre.[4]
- A XX. század első felében néhány évtizedig a család nevét viselte Solymár egyik főutcája, majd 2012 szeptemberében ismét utcát neveztek el a család helyi kötődésű tagjai emlékére a településen.[5]
- A solymári Helytörténeti Alapítvány által 2013-ban kiadott Rózsaesküvők Gróf Karátsonyi Guido pilisvörösvári uradalmában 1882-1914 című kötet, a címe által sugalltakhoz képest némileg túlterjeszkedve részletesen ismerteti a teljes Karátsonyi-család történetét és bemutatja birtokaikat is.
- 1856–1938-ig állt a Karátsonyi-palota, amelyben számos nevezetes társasági és kulturális eseményt tartottak.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Gudenus János József: Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája
- ↑ Meghalt 1947. feb. 28. Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 457/1947. folyószám.
- ↑ Gudenus János József Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája
- ↑ Archivált másolat. [2009. május 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 24.)
- ↑ H. A. (Hegedűs András): Új utcanevek születtek. Solymári Magazin II. évf. 10. szám, 2012. október
Források
[szerkesztés]- Révai nagy lexikona XI. kötet (Jób–Kontúr). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1914. 246. o.
- a Karátsonyi családfa
- Gudenus János József Erdélyi Örmény Gyökerek Egyes., 2000. Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája https://bookline.hu/product/home.action?_v=Gudenus_Janos_Jozsef_Ormeny_eredetu_mag&type=20&id=66990
- https://eogyke.hu/magyarormenyek/ Archiválva 2022. május 24-i dátummal a Wayback Machine-ben