Józsefvölgy
Józsefvölgy (Juskova Voľa) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Eperjesi | ||
Járás | Varannói | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1390 | ||
Polgármester | Jozef Lukačin | ||
Irányítószám | 094 12 | ||
Körzethívószám | 057 | ||
Forgalmi rendszám | VT | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 296 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 19 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 248 m | ||
Terület | 18,13 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 52′ 45″, k. h. 21° 33′ 55″48.879167°N 21.565278°EKoordináták: é. sz. 48° 52′ 45″, k. h. 21° 33′ 55″48.879167°N 21.565278°E | |||
Józsefvölgy weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Józsefvölgy témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Józsefvölgy (1899-ig Juszko-Volya, szlovákul: Juskova Voľa) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Varannói járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Varannótól 8 km-re nyugatra, az Eperjes-Tokaji-hegység északkeleti oldalán fekszik.
Története
[szerkesztés]1390-ben említik először.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „JUSZKO VOLYA. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura G. Forgács Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik Vehécz, Bánszkához közel, N. Abaúj Vármegyével határos, köves határja 3 nyomásbéli, zabnál egyebet nem igen terem, bikkes erdővel bővelkedik, és fekete gömbölyú Burgus nevezetű haszontalan kövekkel, a’ záporok károsíttyák földgyét.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Juszkó-Volya, tót falu, Zemplén vmegyében, csupa hegyek közt, ut. post. Eperjes. Határa 2000 hold, mellynek nagyobb része erdő. Van itt 7 1/8 urb. telek és 15 zsellér, s mintegy 1 teleknyi majorság után 280 hold szántó és vagy 150 hold irtás. Sovány földje főleg zabot és burgonyát terem. Lakja 25 romai, 260 görög kath., 14 zsidó lak., g. kath. fiók-templom. Van egy kavicsot hordó patakja, s Zamutó felé egy merő gömbölyü kövekből álló hegye, mellyet emberi kezekkel gondolná az ember összehordottnak, ha ez igen nagy, s a többi hegyekkel összeköttetésben nem volna. Bányái is voltak régente. Birja gr. Forgách család és gr. Barkóczy János.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Józsefvölgy, azelőtt Juszkóvolya. Tót kisközség. Van 46 háza és 231 lakosa, a kik görög katholikusok. A homonnai uradalomhoz tartozott és Filyér-Volya néven is említik. Később a Barkóczyak s a gróf Forgáchok, továbbá a 'Sennyey bárók s a Szirmayak birtokába került. Most nincs nagyobb birtokosa. A hagyomány szerint itt tartózkodott hajdan Juszkó, a messze földön hirhedt rablóvezér. A falu gör. kath. temploma a XVIII. század végén épült. Postája Vehéczen, távíró és vasúti állomása pedig Varannón van.”[4]
1920 előtt Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 268, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 300 szlovák lakosa volt.
2011-ben 345 lakosából 313 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Cirill és Metód tiszteletére szentelt, görögkatolikus temploma 1859-ben épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2018. november 13.)
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. november 13.)